Ezért érdemes oltatni - üzent a WHO

A védőoltások évente 2-3 millió életet mentenek meg világszerte, mivel 26 különféle betegség ellen nyújtanak védelmet - hívja fel a figyelmet a WHO a hamarosan kezdődő Védőoltási Hét kapcsán. A vakcinációval nemcsak magunkat védhetjük, de a családunkat, a környezetünket és a társadalom egészét is.
Szepesi Anita, 2017. április 19. szerda, 20:21

A gyermekkori oltásokról sok szó esik, nem tanácsos azonban megfeledkezni arról sem, milyen fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében egyes felnőttkori oltások, akár egy külföldi utazásról, akár az influenzaszezonról van szó - hívja fel a figyelmet Szlávik János, az Egyesített Szent István Szent László Kórház (ESZSZK) Infektológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.

Magyarországon a már visszaszorított kanyaró tavaszi felbukkanása okozott riadalmat, a betegséget Romániából hurcolták be, ahol jelenleg is járvány van, már a 3000-et is túllépte a betegek száma. Hazánkban - köszönhetően a magas átoltottságnak - nem kell félni a betegségtől, mióta 1969-ben bevezették a kombinált MMR oltást (kanyaró, mumpsz és rózsahimlő ellen). 1989-től emlékeztető vakcinát is kaptak a beoltottak a tartós védettség eléréséért.

Aki 1969 előtt született, és a betegség járványos előfordulása ellenére mégsem esett át gyermekkorában kanyarón, jobb, ha beoltatja magát, főleg, ha külföldi utat tervez, például Romániába. Az 1978 után születettek már két adag oltást kaptak 15 hónaposan, majd 11 évesen, így védettnek tekinthetőek. Ugyanakkor a biztosabb védettség eléréséhez azoknak is szükségük lehet az ismétlő oltásra, akik csak egy adag kanyaró elleni oltást kaptak. A kanyaró ugyanis komoly dolog: ez a leginkább fertőző légúti fertőzés a világon - foglalta össze az osztályvezető főorvos.

A Védőoltási Hét kapcsán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismerteti a széles körű vakcináció előnyeit, s ennek keretében arra hívja fel a figyelmet, hogy a vakcinációval kialakítható nyájimmunitás nemcsak azokat védi, akik az oltást kapják, hanem azokat az újszülötteket, csecsemőket, akik még túl fiatalok egyes védőoltásokhoz, illetve azokat, akiknek alapbetegsége vagy a súlyosan legyengült immunrendszere miatt védőoltás nem adható. Ha tehát az oltás elmaradása miatt csökken a populációs védettség, az adott betegség újra megjelenhet.

Sok olyan betegség is van, melyek ellen felnőttkorban, egyébként egészséges emberek esetében is érdemes élni a védőoltás jelentette védelemmel. Ezek közé tartozik a többek között méhnyakrákot is okozó humán papillomavírus (HPV), a hepatitis A és B, az influenza, vagy a kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás. Minden felnőtt számára javasolják a 10 évente esedékes tetanusz emlékeztetőoltást pertusszisz ellen is védő - dapT - oltóanyaggal végezni.

A bárányhimlő pedig az esetlegesen fellépő szövődmények miatt kockázatos betegség, hiszen a közösségbe kerülő gyermekek mellett a várandós nőkre és a fertőzésen még át nem esett felnőttekre is veszélyes.

A Védőoltási Hét kapcsán indított WHO kampány fő üzenetei:

  • A védőoltások biztonságosak és hatékonyak.
  • Az oltásokkal potenciálisan halálos betegségeket is megelőzhetünk.
  • Az oltások jobb védettséget biztosítanak, mintha átesünk a betegségen.
  • A kombinált védőoltások is biztonságosak; időt, pénzt és stresszt lehet megtakarítani akár több oltás egyidejű beadásával.
  • Ha abbahagyjuk az immunizálást, nem oltunk, akkor az elfeledettnek hitt fertőző betegségek (torokgyík, kanyaró, mumpsz, járványos gyermekbénulás) vissza fognak térni.

HOZZÁSZÓLÁSOK