Ezért nem jut nyugdíjemelésre - erre költ az állam

Emelkedő kormányzati kiadások, megugró gazdasági fejlesztések és ezektől elmaradó mértékben bővülő szociális és jóléti kiadások – ez derül ki a 2017-es költségvetés funkciók szerint bontásból. A választási költekezések mögött megint jut pénz az erős állam építésre.
Papp Zsolt, 2016. április 29. péntek, 07:12

Az elmúlt évek lemaradását hozza be a kormány a 2017-es költségvetésben, s  valóban a lovak közé dobják a gyeplőt; alig van olyan kiadási tétel, ahol stagnálnak vagy csökkennek a számok 2016-hoz képest. A költségvetés részeként a kormány készíti el a kiadások funkcionális mérlegét - amelyből viszonylag pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen területekre mennyi pénz jut. A mérlegből feketén-fehéren kiderül, hogy kerül-e a több pénz a közoktatásba (nem) mennyivel több pénz megy az egészségügyre, és a kormány többet költ-e magára (igen).

A funkciókat négy főcsoportba sorolják: állami működés, jóléti kiadások, gazdasági funkciók valamint az államadósság-kezelés. Ezek alatt számtalan alcsoport létezik, végső soron 50 különböző funkciót különböztet meg a statisztika. A fő funkciókat nézve nem meglepetés, hogy csökkennek az államadóssággal kapcsolatos kiadások, hiszen végső soron évek óta csökkenő kamatkörnyezetben vagyunk - ennek ellenére még 2017-ben ezer milliárd fölött költ erre célra az állam.

Börtönépítésre és béremelésre megy el a pénz

Az állami működési kiadások évről évre emelkednek: az olcsóbb állam jegyében jövőre már 3133 milliárd forint megy erre a célra, ami 12,2 százalékos növekedés 2017-hez képest. A kiadások növekedése mögött jelentős részben az illetményemelések húzódnak meg. Közel húsz százalékkal nőnek a védelmi kiadások, ám mivel a költségvetés más részeiből kiolvasható, hogy a 311,2 milliárd forintos kiadás alig tizede megy beruházásra, a növekmény egyértelműen a fegyveres béremeléseknek tudható be. A honvédelmi kiadások így a GDP 0,83 százalékára rúgnak - ami messze van a NATO által elvárt két százaléktól és GDP-arányosan nincs érdemi előrelépés 2002-2004-hez képest.

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben, milliárd forint)
2016 terv2017 terv.Változás (%)
ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK2793,13133,212,2
Általános közösségi szolgáltatások1950,02042,44,7
Törvényhozó és végrehajtó szervek957,9958,80,1
Pénzügyi és költségvetési tevékenységek432,3481,911,5
Külügyek86,696,211,0
Alapkutatás87,196,711,0
Egyéb általános közösségi szolgáltatások386,0408,75,9
Védelem260,3311,219,6
Rendvédelem és közbiztonság582,8780,033,8
Igazságszolgáltatás135,7161,819,2
Rend- és közbiztonság329,5443,134,5
Tűzvédelem59,481,937,8
Büntetés-végrehajtás58,192,759,6
Forrás: 2017-es büdzsé

 

Hasonló  a helyzet a rendőrségnél és a büntetés-végrehajtásnál, ahol szintén emelkednek a bérek. A rendvédelmi kiadásoknál béremelésen túl érdemi kiadásnövekedés látható a titkosszolgálatoknál, és a terrorelhárításnál - ezen cégek jól meglovagolják a kormány terrorkampányát: csak az Alkotmányvédelmi Hivatal egy 7 milliárdos "felújítási" keretet kap - itt értelemszerűen nem a székházak tatarozásról megy el a pénz. A büntetés-végrehajtás kiugró kiadásnövekedése mögött a béremelések mellett a börtönépítések is keresendőek, csak beruházásra 22,7 milliárdot kapnak.

Nem találni az oktatási plusz százmilliárdokat

A jóléti kiadások teszik ki a büdzsé kiadásainak 55 százalékát. Csak az oktatási kiadások 16,6 százalékkal nőnek a kormány kimutatása szerint - ám a növekedés nem az óvodai és alapfokú oktatásban jelentkezik, ahol a legnagyobb a gond a Klik működése, illetve alulfinanszírozottsága miatt, hanem a középfokú oktatásban és az egyetemeknél. A felsőoktatásban is beindul a bérek emelése, ez magyarázza az egyetemi büdzsé növekedését, de megkezdik a Testnevelési Egyetem új campusának építését és folytatódik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának fejlesztése is. A közoktatásnak plusz százmilliárdot ígért a kormány, ebből negyven milliárd  található meg a kormány számaiban is, ez viszont a 2015-ös szinten tartáshoz elég csupán.

Az oktatási kiadásokon belül viszont kiemelkedő, 22,2 százalékos növekedést mutatnak az "egyéb oktatási" kiadások sora. Ide tartoznak a oktatást kiegészítő "szolgáltatások" az étkeztetés, szállítás, kollégium, oktatási kiadások módszertani tevékenységek. Erre a célra a tavalyi 670,9 milliárddal szemben már 819,6 milliárd jut - más kérdés, hogy ezek a kiadások csak részben szolgálják az oktatás színvonalának emelést. Az egyéb kiadások között könyvelik el az uniós pénzből végzett beruházásokat fejlesztéseket is, illetve a közoktatásba nem illeszthető egyéb oktatási tevékenység állami kiadásait is.

Futottak még: szociális kiadások

A kormányzati propaganda szerint az egészségügy is a költségvetés nyertesei közé tartozik - állítólag száz milliárd forintos keretet különítettek el a költségvetésben a most folyó bértárgyalások fedezetére. Ilyen keretet nem találni, de nem kizárt, hogy a Miniszterelnökség céltartalékai közül az egyikre ráhúzható az lenne az egészségügyi béremelési alap - bár ez egyértelműen nem derül ki a 333 oldalas anyagból.

A funkcionális kiadások szerint az egészségügy kiadásai 1523 milliárd forintra emelkednek, ami 12,3 százalékos többlet idei tervekhez képet. A pluszpénz a kórházi ellátásokban jelenik meg, minden más - fogászat, háziorvosi ellátás finanszírozása stagnál. Így az állami egészségügyi kiadások jövőre a GDP 4,1 százalékát teszik ki.

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben, milliárd forint)
2016 terv2017 terv.Változás (%)
JÓLÉTI FUNKCIÓK9078,29971,39,8
Oktatási tevékenységek és szolgáltatások1629,61900,016,6
Iskolai előkészítés és alapfokú oktatás250,7259,73,6
Középfokú oktatás203,1231,313,8
Felsőfokú oktatás504,8589,416,8
Egyéb oktatás671,0819,622,2
Egészségügy1356,41523,312,3
Kórházi tevékenységek és szolgáltatások702,4828,217,9
Háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat124,2125,41,0
Rendelői, orvosi, fogorvosi ellátás69,073,56,4
Közegészségügyi tevékenységek és szolgáltatások41,143,35,4
Egyéb egészségügy419,6452,97,9
Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások5069,05224,23,1
Táppénz, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatások452,5469,23,7
Nyugellátások3041,73101,62,0
Egyéb társadalombiztosítási ellátások55,755,0-1,3
Munkanélküli ellátások48,457,518,7
Családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások516,7527,02,0
Egyéb szociális támogatások406,5406,30,0
Szociális és jóléti intézményi szolgáltatások547,4607,711,0
Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek427,5616,344,2
Kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások595,8707,518,8
Sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások156,4178,714,3
Kulturális tevékenységek és szolgáltatások261,2327,225,3
Műsorszórási és kiadói tevékenységek és szolgáltatások74,878,24,5
Hitéleti tevékenységek42,949,114,6
Párttevékenységek2,52,50,0
Egyéb közösségi és kulturális tevékenységek58,071,723,8
Forrás: költségvetési tervek


A szociális kiadásokra fordított keret 3,1 százalékkal - tehát a 0,9 százalékra tervezett infláció felett emelkedik - ezzel együtt itt a legszerényebb a növekedés. A nyugellátásokra fordított összeg két százalékkal bővül a 0,9 százalékos nyugdíjemelés mellett, a különbség azzal magyarázható, hogy az új nyugdíjasok magasabb ellátást kapnak, mind az elhunytak, így a cserélődés is többletköltséggel jár. A munkanélküli ellátásokra fordított kiadások 18,7 százalékkal bővülnek - miközben nő a foglalkoztatás. A növekedés magyarázata, hogy 2017-tól a közfoglalkoztatás is munkanélküliség szempontjából jogszerző idő lesz - emiatt nőnek az munkanélküli ellátásra fordított kiadások.

Lassul a sporttal kapcsolatos direkt támogatások növekedése - jövőre 178 milliárd forint jut erre a célra, ami 14,3 százalékos növekedés. Ugyanakkor a direkt támogatásokon túl adókedvezményként további 81-91 milliárd forintnyi társasági adó kerül a sportba a két tétel, ami 200 milliárdos növekedés 2011-hez képest.

Tovább terjeszkedik az állam a gazdaságban

A költségvetés gazdasági kiadásai 38 százalékkal 3860 milliárd forintra emelkednek 2017-ben. Pozitívum, hogy a többlet most nem államosításokat jelent, mint az előző években, amikor a kormány a komplett energiaszolgáltatási szektort felvásárolta. A 2017-es kiugró növekedés mögött, felpörgő közlekedési-infrastruktúra beruházások állanak: nagy volumenű közútfejlesztések indulnak, csak erre célra csillagászati, 279 milliárd forint van a költségvetésben, ami több éves kiadási keret.  (Az idén erre a célra 7,9 milliárd forintot költöttek.)  Megugrik az egyéb közlekedési kiadások sora is - amit a felpörgő uniós támogatások, fejlesztések magyaráznak.

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben, milliárd forint)
2016 terv2017 terv.Változás (%)
GAZDASÁGI FUNKCIÓK2788,53860,038,4
Tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok125,5114,9-8,5
Mező-, erdő- , hal- és vadgazdálkodás268,5367,036,6
Bányászat és ipar80,615,4-80,9
Közlekedés és távközlés1161,91628,340,1
Közúti közlekedési tevékenységek613,9783,127,6
Vasúti közlekedésügyek és szolgáltatások333,4370,411,1
Távközlés27,440,246,5
Egyéb közlekedés és szállítás187,1434,6132,3
Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások938,31350,143,9
Többcélú fejlesztési témák tevékenységei és szolgáltatásai439,7833,189,5
Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások498,6516,93,7
Környezetvédelem213,7384,479,9
ÁLLAMADÓSSÁG-KEZELÉS1089,01011,8-7,1

 

HOZZÁSZÓLÁSOK