Egy éve nyílt meg a brit kereskedelmi központ. Miért pont akkor?

Az angol kormány döntése értelmében, két körben összesen 41 központ nyílt szerte a világban és várhatóan ez a folyamat még nem áll le. Az első fordulóban még csak 10-15 központ nyílt, ez egyfajta teszt volt. A terv azonban bejött, így a második körben már Magyarországon is létrehozhattunk egy kereskedelmi központot.

Oliver Strommer

A régióban máshol is jelen vannak?

Összesen hat központunk van Közép-Kelet-Európában. Ebből a lengyel és a román az első körben, míg a magyaron kívül a cseh, a szlovák és a szlovén piac kapott lehetőséget a másodikban. Mi egyébként régiós szinten gondolkodunk, hiszen Magyarország önmagában nagyon kicsi piac, ez így nem lenne elég vonzó egy brit cégnek. Viszont a régióban a másik öttel összetéve már egy több mint százmilliós piacról beszélhetünk, ahol ráadásul igencsak hasonlóak az alapadottságok: hasonló a GDP-növekedés, képzett és olcsó a munkaerő, illetve egyre jobb a nyelvtudás az alkalmazottak között.

Ha kifejezetten Magyarországot nézzük, akkor milyen más előnyöket lehet kiemelni, akár a régióhoz képest?

Az inflációs adatok például kifejezetten kedvezőek, ahogy a stabil kormánytöbbség is ad egy olyan hátteret, amit kifejezetten szeretnek az exportáló cégek. Emellett a gazdasági mutatók is jól mutatnak, már amennyire hinni lehet a statisztikáknak. Ezt úgy értem, hogy minden felelősen gondolkodó üzletember kalkulál azzal, hogy hol rejthetnek buktatókat a makroadatok. Ugyanakkor, mint említettem, a statisztikák mind azt mutatják, hogy lehet itt keresnivalója egy angol cégnek.

Rendkívül vonzó a képzett magyar munkaerő és annak költséghatékony ereje. Ennek következménye az is, hogy van olyan brit cég, amely azon gondolkodik, hogy a gyártását Kínából Magyarországra hozza. A munkaerőköltség ugyanis lehet, hogy - most már csak - minimálisan magasabb itt, de közelebb van a piac, így a szállítási költségekkel, logisztikával együtt már könnyen lehet, hogy olcsóbb neki Magyarországot választani. Ebben a döntésben segíthet az is, hogy napi több repülőjárat is működik Budapest és London között. Magyarán a vezető reggel idejön és az estét már a családjával töltheti. Ezt nem teheti meg egy ázsiai központtal, ráadásul a magyar út összehasonlíthatatlanul olcsóbb is. Éppen ezért is mondja az angol kormány, hogy azok, akik eddig nem gondolkodtak határon túli terjeszkedésben, azoknak érdemes egy közeli, európai célpontot választaniuk.

Ide tartoznak az olyan kérdések is, hogy milyen gyorsan lehet cégek alapítani, milyen a bankstruktúra, milyenek a finanszírozási lehetőségek, mennyire megbízható és stabil a pénzügyi szektor. A brókerbotrány persze nem segít, de ez nem a bankszektor sara.

Egy brit nagybank jelenléte mennyire segíthetne?

Az, hogy nincsen egy sem Magyarországon sajnálatos, főképp, hogy a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja Londonban található. Minket egyelőre nem keresett meg egy bank sem, hogy érdeklődne a magyarországi lehetőség iránt, ugyanakkor a kockázati tőke oldaláról van némi puhatolózás. Ők azonban inkább a már jelenlévő bankokhoz szeretnének csatlakozni, összedolgozni velük. Azonban bízom benne, hogy a jövőben változni fog a bankok hozzáállása, mivel lenne növekedési lehetőség a magyar piacon. Ha nem is a fogyasztói oldalon, de a kereskedelmi, befektetési ágazatban biztosan.

A különadók mennyire befolyásolják a nagy cégek döntéseit?

Nem segítenek. Azonban azt látni kell, hogy minden éremnek két oldala van: adott esetben a magyar állam arra törekszik, hogy a válság utáni visszaesést követően növelni tudja a bevételeit. Ez egyébként nem egyéni módszer, mindenhol próbálkoznak az úgymond ötletesebb adórendszerekkel. Mi mindenesetre bízunk benne, hogy hosszú távon meg lehet találni a mindenki számára megfelelő megoldást, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy a multinacionális cégek, így például a brit Tesco és a Vodafone is sok pénzt fektetett be az országban, illetve rengeteg embernek adnak munkát.

A korrupció is állandó téma mostanában. Ez mennyire befolyásolja a cégek érdeklődését?

Ez egy rendkívül fontos téma és azt látom, hogy jelenleg egy öntisztulásra való törekvés indult el a magyar államban, illetve a gazdaságban. Jó látni, hogy a demokratikus jogunkat most már ki tudjuk használni és adott esetben tüntetni bizonyos határozatok, kormányjavaslatok ellen. Kérdés az is, hogy mit értelmezzünk korrupciónak? Sajnos azt mindenki tudja, hogy a korrupció - nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban - létezik, azt sosem lehet teljesen megszüntetni. Azt kell nézni, hogy az mennyire befolyásolja a napi üzleti folyamatokat, ám azt tudom mondani, hogy a brit cégeknél ez nem téma, a tapogatózó tárgyalásokon nagyon ritkán merül fel ez a kérdés.

Az érdeklődés összességében mekkora Magyarország iránt?

A központ első évében több, mint 120 brit cég keresett meg minket, mert érdeklődött a magyar lehetőségek iránt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az összes gazdasági tevékenységet fog folytatni az országban, de már sikerült 225 ezer font értékű üzletet összehoznunk. Még gyerekcipőben járunk, ám folyamatosan fejlődünk, így a jövő évi célunk, hogy legalább 270 vállalkozásnak mutassuk be az ország nyújtotta lehetőségeket és ezzel párhuzamosan legalább félmillió fontnyi üzletet realizáljunk.

Amennyiben a szektorokat nézzük, úgy az energia- és az autóipart emelném ki. Magyarországon szerencsére ezen kívül is vannak erős területek, így például a kiskereskedelemben, a szolgáltatási központok (sSSC) területén, a (nyelv)oktatásban, illetve a kutatás-fejlesztésben mindenképpen látok lehetőséget az együttműködésre. Amennyiben a nagyobb cégeket nézzük, úgy például a paksi atomerőművel kapcsolatban szóba jöhet a Rolls-Royce, mint esetleges beszállító. De nem szabad elfeledkezni a legkisebbekről sem, így a start-upoknál is érdemes kapcsolatot keresni, hiszen egy jó együttműködés segítheti az innovatív magyar cégeket is abban, hogy megjelenjenek a brit piacon.

Az előbb említettem, hogy régiós szinten gondolkodunk, így ha például a lengyelországi irodánál érdeklődik valaki, annak bemutatják a magyar lehetőségeket is. Ugyanez igaz fordítva is, hiszen nem hiszem, hogy ha valaki Budapesten szeretne eladni a termékét, vagy szolgáltatását, akkor az ne menne el Pozsonyig, vagy akár Bukarestig is.

Hogyan mérik a sikerességet?

A célunk az, hogy öt év múlva, 2020-ra önfenntartóak legyünk. Mi tulajdonképpen egy tanácsadói egyesület vagyunk, így ha egy cég megkeres minket, akkor felmérjük mik az igényei, mik az üzleti célok, milyen partnereket keresnek, piackutatást akarnak, vagy pedig beszállítókat, disztribútorokat találni. Ezekért a szolgáltatásokért mi díjat számolunk fel, a megkötött üzletekért pedig jutalékot - ha nem is annyit, mint amennyit a piacon elkérnek. A mi feladatunk főképp a kkv-k segítése (a multinacionális cégek kapcsolatait továbbra is a követségi kereskedelmi osztály munkatársai támogatják), így azt mondhatom, hogy mi egy gyorsabb és pénzkímélőbb megoldás vagyunk annak érdekében, hogy induló löketet kapjon az adott piacterületre az érdeklődő cég. Jelenleg minden ötödik brit cég foglalkozik exporttal, a célunk, hogy 2020-ra ez négyre változzon. A régiót nézve pedig elmondhatjuk, hogy az elmúlt években összesen 5 ezer cég tevékenykedett itt, ezt 8 ezerre emelnék öt éven belül. A feladat tehát adott...

Ha valamely központ nem hozza a számokat, azt bezárják?

Mivel a mindenkori kormány dönt, ezért fennáll ez a lehetőség. Ugyanakkor bízom benne, hogy mi tudunk majd annyi eredményt felmutatni az összegzéskor, hogy érdemes legyen folytatni a munkánkat.