Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Egy, a 2012-es KSH évkönyvben szereplő megjegyzés és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. elemzései támasztják alá a kabinet felsőoktatásra vonatkozó kijelentéseit - derül ki Rétvári Bence, az emberi erőforrás tárca (EMMI) parlamenti államtitkára - Balog Zoltán miniszter megbízásából készült - írásos válaszából, amelyet Ikotity István LMP-s országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottságának alelnöke kérdésére adott.

A honatya arra volt kíváncsi, hogy miután kormányzati forrásokból 2010 óta gyakran hallani, hogy a felsőoktatás "nem igazodik a piaci elvárásokhoz", valamint "olyan diplomásokat is képzünk, akiknek a képzettségére nincs szükség", a szaktárca legyen kedves és árulja el, hogy milyen részletes statisztikai (képzettség, munkaerőpiac) adatok támasztják alá az előbbi kijelentéseket. Arra kérte az EMMI-t, hogy mindezt az eddigi vagy tervezett kormányzati lépések bemutatásának mellőzésével, kizárólag a statisztikai adatok és tendenciák felvázolásával tegye.

Már a KSH is megmondta

Az államtitkár első helyen а Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2012-es évkönyvére utalt. Eszerint a kiadvány 30. oldalán а következőket olvasható "A diplomás 20-24, illetve 25-29 évesek körében а munkanélküliségi ráta többszöröse az átlagos, 15-64 éves felsőfokú végzettségűekének. (A 20-24 éves diplomás fiatalok munkanélküliségi rátája 18,9, а 25-29 éveseké 8,1, míg а 15-64 éveseké 4,5 százalék volt 2012-ben.)"

Ehhez annyit tennének hozzá, hogy a Napi.hu is megpróbálta megtalálni az ominózust mondatot - sikerült is, de nem a politikus által megjelölt kiadványban, ugyanis a Magyar statisztikai évkönyv nevet viselő kiadvány kizárólag táblázatokat és grafikonokat tartalmaz, szöveges értékelést nem. Az ominózus mondatok pedig a KSH által jegyzett Magyarország 2012 című kiadványban olvashatóak.

Forrás: KSH Magyarország 2012

Ez а tendencia azt is megmutatja, hogy а bolognai rendszerű képzésre történő átállás utáni években а felsőoktatásból kikerülők körében lényegesen nagyobb százalékban vannak munkanélküliek, mint a korábban végzettek körében, többek között ez támasztja alá számunkra а képzési szerkezet mostani átalakításának szükségességét - fogalmazott a KSH számai alapján Rétvári.

Ha megnézzük, az is szerepel azonban a KSH kiadványában, hogy "A fiatalok munkavállalási esélyeit egyrészt az idősebb generációk 'feltorlódása', másrészt a képzési kibocsátás és a munkaerő-piaci igény közötti ellentmondás rontja. Ez is közrejátszik abban, hogy a képzés befejezése és a munkába lépés közötti átmeneti időszak folyamatosan hosszabbodik." Az utóbbi megjegyzés azonban nincs bővebben kifejtve, mint ahogy arról sem beszélnek a statisztikusok, hogy a felsőoktatásban résztvevők számának esetleges csökkentése javítaná a foglalkoztatási számokat...

Lapunk tovább kutatva talált másik KSH kiadványt (A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei 2012) ahol ez szerepel: "A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma évről évre emelkedik. Ennek legfőbb oka a kereslet és a kínálat szakirány szerinti eltérő szerkezete, illetve a gazdaság ez irányú korlátozott felvevőképessége." De bővebb kifejtés itt sem olvasható.

A természettudományi és az agrárképzésben is sok a pályaelhagyó

De Rétvári itt nem állt meg. A másik fő érvét az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, az Educatio által a 2008-as és 2010-es adatokat feldolgozó Frissdiplomások munkaerő-piaci mutatói című elemzés jelenti. Annak hatodik oldalán az olvasható le az ábrákról, hogy végzettségüktől eltérő területen dolgozott а frissdiplomások 21,2 százaléka (a kommunikáció és médiatudomány szakon ez 39,8 százalék); а felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya pedig 18,5 százalékos volt. Mindkét esetben csaknem 16 ezer fős mintán végezték a kutatást.

Igaz, azt már nem tette hozzá, hogy a kutatás 2011-ben készült, azaz a pályájuk elején lévőkről szólt. Sőt, érdekes az a megjegyzés is, hogy a horizontális illeszkedésnél a végzettek 21 százalékánál lehet találkozni "pályaelhagyással", azzal a jelenséggel tehát, amikor a végzett munka egyáltalán nem illeszkedik a tanulmányok szakterületéhez. Ezzel a jelenséggel az átlagnál nagyobb arányban a bölcsészet- és a társadalomtudomány, valamint a természettudomány (!) és az agrárképzés (!) végzettjei körében lehet találkozni - ez is olvasható az elemzésben. (A 2013-as felmérés szerit az arány hasonló, 22 százalék volt.)

A végzettség szintjének illeszkedése a munkához képzési területek szerint (foglalkoztatottak %-ában)
Kép: Forrás: Educatio

А Frissdiplomások 2011 című felmérés alapján készült Pályaelhagyó és külföldön dolgozó frissdiplomások címet viselő elemzésben pedig arra а kérdésre, hogy Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett képességeket, 28,4 százalék úgy válaszolt, hogy egyáltalán nem, míg 26,8 százalék szerint is csak közepes mértékben - azaz а frissdiplomások csupán 44,8 százaléka használta teljesen vagy nagymértékben а tanulmányai során megszerzett tudását - fűzte tovább Rétvári.

Ennek kapcsán érdemes idézni az egyik elemzés megjegyzéseit is, miszerint ennek hátterében két különböző ok is van. Egyrészt a végzést követő pályakeresési időszakban a frissdiplomás átmenetileg elvállalhatnak a végzettségük szintjének vagy szakirányának nem megfelelő állásajánlatot is, majd később végzettségének megfelelő álláshoz juthat; ez az oktatásból a munkaerőpiacra történő átmenet megszokott módja. Másrészt ez utalhat a kereslet és kínálat egyensúlyában mutatkozó különbség változására, vagyis a fiatal diplomások helyzetének rosszabbodására.

Igaz például az is, hogy miközben a végzettség szintjének való megfelelés romlott a bölcsészet-, a társadalom- és a természettudományban 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal diplomásoknál, a szak szerinti illeszkedés pedig a társadalom- és a természettudomány képzésterületeken végzetteknél az átlagosnál jobban csökkent, figyelemre méltó, hogy a pedagógusképzésben egyre magasabb azok aránya, akik a végzettségüknek megfelelő foglalkozásokban dolgoznak.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy egy, a 2012-es adatokra épülő elemzés szerint a válaszadók 25,7 százaléka olyan munkát végzett, mely nem illeszkedett а végzettsége szakterületéhez, ezen belül az andragógia szakosok 44,6, а szociológusok 48,5, а nemzetközi tanulmányok szakon végzettek 57,2 százaléka tartozott ebbe а csoportba. А felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya 24,4 százalékos volt, ezen belül az andragógia és а szabad bölcsészet 39,3 százalékkal emelkedett ki.