Az Alaptörvényben foglalt rendkívüli állapotot, valamint a szükségállapotot az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadhatja el, ezt követően léphet életbe. A Simicskó István honvédelmi miniszter által a parlamenti pártok elé beterjesztett, az új fogalomként bevezetendő terrorveszélyhelyzet ezt a jogot a kormányra ruházná át. A szükségállapot alapesetben 30 napra, a terrorveszély esetére vonatkozó rendkívüli intézkedések 60 napra szólnának. Mindkettő meghosszabbítható.

Az Origó úgy tudja: terrorveszélyhelyzet esetén a kormány 30 ponton szólhatna bele az emberek életébe és az állam működésébe. A mostani javaslatcsomag a szükségállapotban életbe léptethető intézkedéseknél gyengébb, a veszélyhelyzetnél szélesebb jogköröket adna a kormány kezébe.

A terrorveszélyhelyzet esetén a kormány például szabályozhatja és korlátozhatja a védelmi szempontból fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek forgalmát. Elrendelheti speciális tartalékok képzését, exportkorlátozást, kereskedelmi kvótákat vezethet be.

Az elképzelések szerint ilyen esetben kirendelhető lenne a honvédség a stratégiailag fontos pontok védelmére, szigorítható a határforgalom és korlátozható a légi forgalom.

Korlátozhatja a rádiók és televíziók működését. Elrendelhetővé válna az internet-, levél-, csomagforgalom fokozott ellenőrzése, de akár szüneteltetése is. Korlátozhatná például az érintkezést külföldi személyekkel, a külföldiek számára jelentkezési kötelezettséget írhat elő, korlátozhatja itt tartózkodásukat.

A kormány terrorveszélyhelyzet esetén korlátozhatná, illetve engedélyhez köthetné az ország meghatározott területén való tartózkodást, az érintett településen kijárási tilalmat rendelhet el, de jogában állna akár kitelepítést is elrendelni. Betilthatná a tömegrendezvényeket és nyilvános gyűléseket.

Az intézkedések jelentős része szükségállapot kihirdetése esetén jelenleg is életbe léptethető - olvasható az inforadio.hu-n.