Az MNB döntése megfelelt a piaci várakozásoknak, az elmúlt hónap során nem volt olyan újabb információ, amely a jegybankot a júliusi kamatvágási ciklus végéről szóló kommunikációjának újragondolására késztette volna - kommentált Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere.

A devizahitelek átváltásával kapcsolatos félelmek is oldódtak a piacon, hiszen az MNB úgy tűnik, a devizatartalékok terhére rendelkezésre áll majd a konverziónál. Egyelőre jó esély van arra, hogy a jelenlegi helyzet még tartósan fennmarad, azt is elképzelhető, hogy a gyengébb globális növekedési adatok és a dollár hirtelen erősödése miatt a Fed-el kapcsolatos kamatemelési várakozások agresszivitása is mérséklődik majd, ami újabb érv lehet az alapkamat tartósan alacsony szinten való tartása mellett - véli Bebesy.

Kapcsolódó

A hosszú távú kamattartás mögött több ok is áll - állapították meg az Erste Bank Zrt. elemzői. Egyrészről a gazdasági kibocsátás még mindig a potenciális szint alatt van, illetve az inflációs nyomás az idei év egészében alacsony marad. Másrészről az MNB több olyan lépést tett, ami miatt a kamatemelés többletköltséget jelentene számára. A növekedési hitelprogram alacsony kamatszintje, illetve a bankok számára biztosított swap ügyletek tartoznak elsősorban ezek közé. Ezenkívül a forintra konvertált devizahitelek kamata és így törlesztőrészlete is emelkedne, ami a jelenlegi kormányzati intézkedéseket ellentétesen érintené.

Az infláció továbbra is alacsony szinten van, az augusztusi év/év érték 0,2 százalék volt. Az év hátralevő részében is alacsony szinten maradhat, decemberre érheti el az 1 százalékot, de az éves átlag 0,1 százalék körül lehet. Az Erste elemzői azonban jövőre már nagyobb mértékű emelkedést várnak az árszínvonal esetében, mellyel éves átlagban elérhető a 3 százalékos cél. A prognoszták szerint hosszú távon fennmaradhat a 2,1 százalékos kamatszint - akár 2016-ig.

Az alapkamatot és a határidős kamatláb-megállapodásokat (3X6-os FRA hozam 2,12 százalékon áll) tartalmazó ábra alapján a piaci szereplők jelenleg nem áraznak további kamatvágást - állapította meg Kiss Mónika, az Equilor senior elemzője. Ugyanakkor a bankközi egynapos kamatok a 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozamát is alulmúlva 1 százalék környékére csökkentek - ez azonban nem jelenti azt, hogy a piac kamatvágást árazna, bár az újabb lazítás esélye a külső és belső faktorok kedvező változása miatt megnövekedett.

A 10 éves magyar kötvényhozamok továbbra is az abszolút rekordok közelében mozognak. A 2,1 százalékos alapkamat még mindig vonzónak bizonyul a negatív betétikamat-környezetben. Ugyanakkor Magyarország elvesztette relatív kamatelőnyét; most hasonló megtérülést kínál, mint az EU perifériális kötvények. A külföldiek az elmúlt hónapokban erre a helyzetre portfóliójuk átlagos futamidejének megemelésével reagáltak.

Ha a költségvetés tartható is lesz az év végére, az államadóssági cél elérése problémás lehet. A forint leértékelődése a devizás államadósságon keresztül tovább növelte a kamatterheket, bár megkezdődött a deviza államadósság leépítése, az év második felében már nettó negatív kibocsátást jelzünk előre. A másik oldalon az éves átlagos reálnövekedési ütem akár 3,2 százalék is lehet, azonban a nettó hatás előrejelzése a forintárfolyam volatilitása miatt problémába ütközik - véli Kiss.

A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.