BUX
38228

Ezt tette a magyar feltalálóval a sportszergyártó óriás - Egy per tanulságai

Tizenöt év pereskedés tapasztalatairól és tanulságairól beszélt csütörtökön Oroszi László, az irányítósávos futballcipő feltalálója és az őt képviselő jogi szakemberek, Hennelné Komor Ildikó és Lantos Mihály.

Kovács Bertold, 2017. július 8. szombat, 15:15

A hosszú jogi procedúra számos tanulságot rejt magában. A feltaláló példáján keresztül mutatjuk be, mire kell ügyelni egy szabadalmi eljárás során.

Ezekre figyeljen

Vívmányok esetén még a nyilvánosságra kerülés előtt szabadalmi oltalmat kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH), ugyanis az újítás nyilvánosságra kerülése után az már nem kerülhet oltalom alá - mondta Hennelné Komor Ildikó, a Sár & Társai ügyvédi iroda vezető partnere.

Szintén ügyelni kell rá, hogy az innováció használatáról szóló tárgyalások során titoktartási szerződés kösse a feleket. Amikor az Adidas érdeklődött Oroszi innovációja felől, nem született titoktartási megállapodás a két fél között, ami nagy mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a feltaláló beleegyezése nélkül került felhasználásra a vívmány.

Minden megállapodást írásba kell foglalni. Míg a szóbeli megállapodás is kötőerejű, sokkal nehezebb azt a bíróságon bizonyítani, ezért javasolt minden megállapodásról tárgyi bizonyítékkal rendelkezni. Oroszinak az Adidas kutatási vezetője adta a szavát az együttműködésről, de a bíróságon mindössze annyi bizonyosodott be, hogy a kutatási vezető Magyarországon járt. Ahhoz túl kevés adat állt rendelkezésre, hogy bebizonyosodjon, szerződés jött létre a két fél között.

Ha az ötlet mégis bitorlásra került, akkor késlekedés nélkül meg kell indítani a bírósági eljárást a jogtalan felhasználókkal szemben. Oroszi későn kezdte meg a folyamatot, amelyet az Adidas igyekezett tovább elnyújtani. A késlekedés miatt egyes kártérítési lehetőségek elévültek, a sportszergyártó gazdagodása időben távolabbra került és megszűnt a jogi kötelessége az érintett időszakra vonatkozó eladási adatok megőrzésére.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy az eljárás elhúzódik, érdemes előzetes bizonyítási eljárást kérni, viszont a bíróságon múlik, hogy megadja e ezt a lehetőséget - javasolta Lantos Mihály.

Továbbá fontos a megfelelő szabadalmi ügyvivő kiválasztása, hiszen az Oroszi által alkalmazott jogi szakember a 2000-es évek elején még sikeresnek tűnt, amikor viszont kiderült, hogy az európai szabadalmi indítványban helyrehozhatatlan hibát vétett és a feltaláló eljutott addig, hogy jogi lépéseket tegyen ellene, a szabadalmi ügyvivő hibája már elévült.

Furcsaságok az eljárásban

Amellett, hogy a bíróság nem hagyta jóvá az előzetes bizonyítási eljárást, több szabálytalanság is történt az eljárás során. Mire addig eljutott a procedúra, hogy a sportszergyártónak bizonyítania kellett éves eladásait, az Adidasnak már nem volt kötelessége őrizni az adatokat, viszont az adatszolgáltatási kötelezettsége megmaradt. A harmadik felszólításra álltak elő saját eladási számaikkal, melyeket egy rejtélyes módon előkerült mágnesszalagról próbáltak bizonyítani. A szalagról előkerült táblázat nem rendelkezett se feltüntetett létrehozóval, se készítési dátummal, tehát az okirat jelleg sem állt fenn, a bíróság mégis elfogadta az ezen alapuló ezer darabos éves hazai eladásszámot.

Ezzel szemben a felperes által felkért szakértők két külön forrásból is egy nagyságrenddel nagyobb, 10 ezer körüli eladást becsültek évente. Viszont a bíróság nem fogadta el a szakértői becsléseket, mert az eladásszámokat intervallumban becsülték meg, ami nem volt elég pontos a bíróság számára még akkor sem, ha azok megerősítették egymást. Sőt, az egyik kötelezően berendelt szakértőt kétórás várakoztatás után meghallgatás nélkül küldték el.

A bíróság azzal indokolta, hogy nem ítél Oroszinak kártérítést brandérték növekedés címén, hogy nem fogadta el az állítást, miszerint az Adidas magyarországi vállalatának goodwillje is növekedett az anyacég értéknövekedésével. Ugyanakkor a bíróság azt sem mondta ki, hogy nem növekedett a magyar cég értéke, de azt állította, hogy nem lehet reálisan elvonni a szakértő szerint akár évi 58 millió forintos brandérték-növekedést.

A felek kezelésében is tapasztaltak eltérést: egy alkalommal az Oroszit képviselő ügyvédek 16 órát késtek egy irat beadásával, melyet a bíróság egyből elutasított, miközben az Adidas részéről 45 napos késést is toleráltak - hangzott el.

Hova tovább?

A csata a sportszergyártóval idén júniusban lezárult. Az ítéletet Oroszi úgy értékelte, hogy annak ellenére ők vesztettek, hogy a bíróság a javukra ítélt. Oroszi szerint az összeg elmarad az Adidas által jogtalanul elért gazdagodástól. A gazdagodáselvonás címén megítélt összeg nagyjából a perköltség és sürgős tartozásainak fedezésére elég, melyekre korábban már elköltötte jól működő vállalkozásainak eladásából származó jövedelmét. (Ezzel a focival nagyot alkottak a magyarok.)

A pereskedés során azonban nem tétlenkedett Oroszi, ugyanis egy még jobb cipő kifejlesztésén dolgozott, melynek szabadalmaztatását 10 millió forint hitel felvételével finanszírozta. Új találmányán az irányítósávokat a játékos pozíciójára, preferált lábára és játékstílusára lehet szabni. A feltaláló állítása szerint az Andorra elleni csúfos vereség is elkerülhető lett volna, ha a válogatott tagjai az általa újonnan kifejlesztett cipőben játszanak. Gyurcsó nyolcadik percben végzett szabadrúgása és Dzsudzsák kapufát kívülről súroló labdája is a hálóban végzett volna az ő cipőiben.

Mi vezetett idáig?

Még 1995-1996-ban fejlesztette ki Oroszi László az irányítósávos futballcipőt, amely megnövelt tapadásának köszönhetően segíti a labda jobb pozicionálását. Az Adidas kezdett el érdeklődni az innováció használata iránt, de a mintadarabok átadása után megszűnt a kapcsolat a céggel.

Ezek után meglepetten tapasztalta a feltaláló, hogy 2000-2001 körül David Beckham kezében az ő találmányával ellátott Adidas cipőt tartott, melyet aztán a sportszergyártó Predator Precision, illetve Predator Mania néven hat évig - óriási nyereséget termelve - forgalmazott. Mivel Oroszi nem adott engedélyt az innováció használatára, melyet akkoriban használati minta formájában védett, az Adidas ellen először használatiminta-bitorlási pert indított, melyet a szabadalmaztatás után szabadalombitorlási perré módosított. Viszont mivel még a szabadalmaztatás során az őt képviselő szabadalmi ügyvivő az igénypont megfogalmazásában helyrehozhatatlan műhibát vétett az Európára vonatkozó eljárás során, igényét csak a magyar jog alá tartozó Adidas cég ellen nyújthatta be.

Az Adidas folyamatosan próbálta késleltetni a döntést annak a reményében, hogy a magyar feltaláló visszavonja keresetét. Ennek keretében a Magyarországon bejegyzett oltalom ellen megsemmisítési eljárást indított a cég, melynek időtartamára az Oroszi által indított per felfüggesztésre került. Az elhúzódó megsemmisítési eljárás 2012-ig tartott, amikor a Fővárosi Ítélőtábla a feltaláló javára döntött, aki így megtarthatta szabadalmát.

A következő lépés az volt, hogy a bíróságon bebizonyosodjon, az Adidas jogellenesen használta a találmányt és a kártérítés mértéke megállapításra kerüljön.

Tavaly döntött a bíróság, melyet idén a Kúria helybenhagyott, ennek értelmében az Adidast 60,5 millió forint és kamatainak megfizetésére kötelezte. Ez az összeg azonban elmarad a fejlesztés 70-100 milliós költségétől is, nemhogy a feltaláló által igényelt 494 millió forint kalkulált gazdasági előnyszerzéstől.