BUX
39279

Ezt titkolták a Paksi Atomerőmű bővítésének szerződéseiből

Nyilvánosak lettek a paksi bővítéssel kapcsolatos Teller-projekt szerződései; a kitakarások többek között a társadalmi elfogadottság növelését, valamint a radioaktív hulladék elhelyezését célzó stratégiákkal voltak kapcsolatban. Az Energiaklub további adatokra is kíváncsi.

NAPI, 2011. augusztus 18. csütörtök, 16:45

Hiánytalanul kiadta a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatos Teller-projekt szerződéseit a Paksi Atomerőmű. Az Energiaklub sikeres adatnyilvánossági pere után a cég korábban nyilvánosságra hozta ugyan az atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatos szerződéseket, azonban több részletet is kitakarással olvashatatlanná tett.

Ezen részletek megismerhetősége érdekében a civil szervezet újabb kérelemmel fordult az Atomerőműhöz, amely a dokumentumokat ezek után teljes terjedelmükben megküldte.

A kitakarások többek között a társadalmi elfogadottság növelését, valamint a radioaktív hulladék elhelyezését célzó stratégiákkal voltak kapcsolatban.

Emellett több szerződés feladatspecifikációit tartalmazó melléklete is hiányzott, ezeket szintén csatolta az erőmű. Az említett szerződések a kommunikációs, gazdasági, finanszírozási, társadalmi, környezeti és műszaki elemzések megrendelését tartalmazzák. Az Energiaklub a tervezett bővítés részleteinek megismerhetősége érdekében ezeket az elemzéseket is elkérte.

Egyebek mellett ezek között található az a bizonyos (az Esplanade Kft-vel kötött szerződés értelmében készült) tanulmány is, amely ügyében az elmúlt hetekben a rendőrség az atomerőmű volt vezetéséből, illetve az azt felügyelő szervek vezetői közül több személyt kihallgatott. Az atomerőmű szeptember 30-ig kért haladékot a kérelem ezen részének teljesítésére.

A szervezet még 2010-ben fordult az erőműhöz a Teller-projekt információinak nyilvánossá tétele érdekében. Az erőmű arra hivatkozva, hogy nem lát el közfeladatot, megtagadta az adatok kiadását.

Az Energiaklub pert indított, és az idén áprilisi jogerős ítélet elvi éllel rögzítette, hogy az MVM-en keresztül a közvetett állami tulajdonban álló Paksi Atomerőmű "közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles tűrni az állampolgárok ellenőrzését" és az adatok kiadására kötelezte a céget. Szakértői becslések szerint a tervezett bővítés 2-3 ezer milliárd forintos költségre is rúghat.