BUX
39279

Ezt várja Brüsszel Magyarországtól

Az Európai Bizottság várakozása szerint a magyar gazdaság tovább erősödik 2017-ben és 2018-ban, a munkanélküliség csökken, az infláció gyorsul, a költségvetési politika pedig lazább lesz, azaz megugrik a hiány - derül ki a brüsszeli testület friss, téli gazdasági előrejelzéséből.

Szabó Zsuzsanna, 2017. február 13. hétfő, 11:15

Az Európai Bizottság (EB) gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss elemzése szerint a magyar GDP növekedési üteme tavaly 1,9 százalék után idén 3,5 százalékra gyorsulhat, majd 3,2 százalékra mérséklődhet. A növekedés fő hajtóereje továbbra is a háztartások fogyasztása.

A tavalyi lassulás fő oka az volt, hogy a beruházások - az uniós források új tervezési időszakára való átállás nyomán - 12,7 százalékos zuhantak. Ennek ellenére a GDP üteme a pozitív zónában maradt, köszönhetően a bérek és a foglalkoztatás növekedése miatti erős, 4,8 százalékos lakossági fogyasztásbővülésnek.

Idén a jelentős minimálbér-emelés és a kétkulcsos társasági adó egységesítése is pozitív hatással lesz a növekedésre. Ugyanakkor a minimálbér nagy emelése arra kényszerítheti a vállalatokat, hogy a munkaerőt tőkével helyettesítsék - olvasható az elemzésben.

A gazdasági növekedés gyorsulása mellett az EB szerint a beruházások is újra lendületet vehetnek, amint az uniós források felhasználása beindul. A belső fogyasztásban töretlen lendületet lát a bizottság - ezt táplálja az erős fogyasztói bizalom, az erősödő banki hitelezés és a munkaerő-piac javulása.

A friss előrejelzés szerint az export tavalyi 6,4 százalék idén 5 százalékkal nő, majd jövőre 5,9 százalékra gyorsul.  Az import dinamikusabb lesz: a tavalyi 6,4 százalék idén 6,8 százalékkal, majd 2018-ban 6,7 százalékkal nőhet. A növekvő munkaerőköltség miatt romlik majd a magyar gazdaság árversenyképessége.

Az EB várakozásai szerint a magyarországi munkanélküliség tovább zsugorodik, az tavalyi 5,2 százalék után idén 4,8, jövőre 4,5 százalék lehet az átlagos ráta. A minimálbér-emelés miatt jelentős bérnyomás alakul ki a munkaerőpiacon. Eközben továbbra is gyorsan nőnek a reálbérek. A munkaerőhiány egyre súlyosabbá válik és már korlátozza a termelést a fő ágazatokban, a bérnyomás is egyre szembetűnőbbé válik.

Az infláció a belső fogyasztásnak köszönhetően gyorsulhat a tavalyi 0,4 százalékról, így idén a pénzromlás üteme 2,4 százalék lehet, ami 2018-ra elérheti vagy még meg is haladhatja az MNB inflációs célját, a 3 százalékot.

A prognózis szerint az államadósság tovább csökkenhet: a tavalyi 73,5 százalékról idén a GDP 72,3 százalékára, majd jövőre 71,2 százalékra. A folyó fizetési mérleg többlete pedig a tavalyi 5,5 százalékról idén a GDP 4,3, jövőre 3,9 százalékára olvad majd.

Az államháztartási hiány továbbra is a 3 százalékos GDP-arányos maastrichti szint alatt marad, bár a tavalyihoz képest emelkedik: a tavalyi 1,8 százalékos deficit idén 2,4, jövőre 2,5 százalékra emelkedhet. A strukturális hiány szintén megugrik az idei 2,2 százalékról: 2017-ben 3,4, 2018-ban 3,6 százalékos deficittel számolnak Brüsszelben.

A költségvetési hiány idei megugrásában az uniós forrásoknál az önrészfinanszírozás játszik szerepet, mellett lesznek kiadásnövelő intézkedések, de az egyenleget rontja  a jelentős adó- és járulékcsökkentés is. Mindezt azonban az EB elemzése szerint részbe ellensúlyozza a szociális transzferek és a kamatkiadások csökkenése, valamint több egyszeri intézkedés is.

A hiányszámok előrejelzésénél a bizottság azzal számol, hogy a tervezett beruházási kiadások nem valósulnak meg teljes mértékben, ezért ezt a faktort inkább negatív kockázatként kezelik az elemzők, 2017-ben és 2018-ban egyaránt. Az új ingatlanpiaci lépések és az adóbevételek növelésének hatását szintén bizonytalanságok övezik.