Több tényező is bizakodásra adhat okot a magyar államháztartásban (áht): egyrészt sikerült az áht hiányát "lehozni", másrészt potitív, hogy a büdzsé strukturális hiánya középtávon 1,5 százalék lehet a korábban bejelentett reformok nyomán, harmadrészt pedig az állami kiadások szintje sokat közeledett a fő versenytársnak számító visegrádi országok szintjéhez az elmúlt években - állapította meg  Gereben Áron, a Magyar Nemzeti Bank fiskális előrejelzésekért felelős igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság 49. vándorgyűlésének szekcióülésén Pécsett.

A Fekete bárányből sötét ló? című előadásában a jegybanki igazgató azt mondta, hogy komoly tennivaló van azonban még a kiadási oldalon, az államadósság lassan csökken, továbbá még javítandó a fiskális politika hitelessége is.

Ha sikerülne a másfélszázalékos többletet elérni, akkor 2020-ra a GDP 56-57 százaléka közelébe mérséklődne az államadósság - igaz ez a szint, még elérése után is - még mindig magasnak számít majd a régión belül - véli a szakértő. Úgy látja, hogy a következő években is állandó marad az alkalmazkodási kényszer a külső és a belső körülményekhez. Ráadásul a gazdaságpolitikai irányvonal gyakori változtatása is nagyban gyengítette a fiskális politka hitelességét.

Gereben úgy látja, hogy a következő időszakban is szükség van a strukturális egyenleg további javítására, az átmenetinek szánt bevételnövelő intézkedések és a tartós bevételcsökkentő lépések felváltására tartós kiadáscsökkentéssel. Véleménye szerint továbbra sem túl kedvezőek a középtávú növekedési kilátások. Emellett ki kellene tartani a fiskális szabályok és az ellenőrző intézmények hosszú távú stabilitása mellett is.