Felemésztette a kormány csodafegyverét a járvány

Az Európai Unió baromfihús-exportja növekszik ugyan, de Magyarországon idén nőtt az import aránya. Itthon a fogyasztói árak egyelőre az áfacsökkentés miatt alacsonyak maradnak, jövőre pedig rendeződhetnek az ellátási gondok.
Szabó Dániel, 2017. október 11. szerda, 07:09

Az egész baromfiágazatra kihat a tavaly év végétől idén tavaszig tartó madárinfluenza-járvány. A betegség miatt a hazai állomány létszáma jelentősen csökkent: a vírus miatt közvetlenül 2,8 millió, a fertőzésgyanú miatt pedig további 400 ezer állatot kellett leölni. Ezek majdnem 90 százaléka víziszárnyas, a maradék 320 ezer állat pedig döntően csirke volt.

A KSH adatai szerint Magyarország baromfihús-exportja 16,6 százalékkal, 105 ezer tonnára csökkent 2017 első hét hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva. A csirkehús kivitele 19,8 százalékkal, a pulykahús 15,7 százalékkal csökkent. A behozatalnál még ennél is jobban érződik a madárinfluenza hatása: idén júliusig a baromfi import 83 százalékkal nőtt az előző év első hét hónapjában. Csirkéből a tavalyi 17 701 tonna helyett 25 658 tonnát hoztak be - derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet baromfipiaci jelentéséből.

A baromfik importja így összességében a kivitel 40 százalékát tette ki. A tavalyi 28 százalék helyett.

Az árakat lenyomja az áfacsökkentés

A keresleti piac ellenére összességében közel 2 százalékkal csökkent az egész csirke feldolgozói értékesítési ára, ráadásul ebbe az inflációt még nincs beleszámolva. A feldolgozott baromfi termékek ára ugyanakkor emelkedett, így a csirkemell és a csirkecomb felvásárlási ára 1 és 3 százalékkal nőtt.

Az, hogy a leölt állatok pótlását megkezdték, látszik abban, hogy az indító- és a nevelőtáp ára is emelkedett. Előbbi majdnem a másfélszeresére, utóbbi pedig 12 százalékkal drágult. Várhatóan januárra ez az arány megfordulhat, akkorra nőhetnek fel a nyáron kelt baromfik.

A fogyasztók az árváltozást egyelőre nem érzik meg: a csirkemellfilé bolti ára ugyanakkor az áfacsökkentés miatt - a 27 százalékos áfát 5 százalékra mérsékelte a kormányt - egyelőre lent tartja az árakat. A KSH adatai szerint egy kilogramm csirkemellfilé kiskereskedelmi ára a 2016 őszi 1500 forint körüli átlagos szintről 2017 elején 1250 forint környékére esett, majd 2017. július-augusztusban 1300 forint volt.

Európa jól pörög

A madárinfluenza kitörés a leginkább Kelet- és Közép-Európában okozott problémát, az Európai Unióban nem alakultak ki ellátási nehézségek. Az Európai Bizottság adatai szerint az unió baromfihús-exportja 909 ezer tonnára nőtt január és július között, az év végére az a 1,49 millió tonnát is elérheti a teljes kivitel, amely meghaladhatja a tavalyi 1,47 millió tonnát.

Az EU-s export a legnagyobb mértékben Ukrajnába (39 százalék), Hongkongba (17 százalék) és Ghánába (72 százalék) emelkedett. Viszont Benin 9, Szaúd-Arábia 16. a Dél-afrikai Köztársaság 66 százalékkal csökkent. Utóbbi országban külön védekeztek az európai dömpinghús ellen: védővámot vezettek be, hogy a hazai gazdáknak és a környező afrikai országoknak kedvezzenek.

Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió baromfihús-importja 9,3 százalékkal 491 ezer tonnára csökkent 2017. január-júliusban az előző év hasonló időszakához képest. Viszont ez nem csak az ellátás biztosítottságának köszönhető, hanem annak, hogy Brazíliába szakmányban fordították vissza a szállítmányokat, mivel több szalmonellagyanús import is érkezett. Ahogy arról a Napi.hu korábban beszámolt, a dél-amerikai országból összesen 16 százalékkal csökkent a behozatal mértéke.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2017 első 38 hetében 181,77 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára, ami másfél százalékos emelkedést jelent az előző év hasonló időszakának átlagárához viszonyítva.

A világ csirkéi egyesülnek

Dacára a különböző járványoknak, év végére várhatóan az összes fő exportőrnél nőhet a baromfiállomány. Az Európai Unióban 1, az Egyesült Államokban 2, Brazíliában 4, Indiában 7 százalékkal nőhet a csirkehústermelés. Egyedül Kínában csökkent jelentősen a csirkeexport: a két évvel ezelőtti 1,34 millió tonna helyett az idei év végére 11 millió tonnát jósolnak a szakértők.

A jelentés készítői viszont rámutatnak, hogy a jövőben az ausztrál gazdák is csirkehússal tölthetik a piacot: az ország agrárgazdasági és erőforrás-gazdálkodási tudományok hivatalának (ABARES) előrevetítése szerint 5 százalékos növekedés várható várható náluk. Vagyis a termelés 1,23 millió tonnára nőhet az idén, és további 4 százalékkal 2018-ban, így a kibocsátás elérheti az 1,3 millió tonnát.

Elkerülnék az újabb kitörést

A legutóbbihoz hasonló madárinfluenza járvány elkerülése érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szeptemberben razziasorozatokba kezdett a baromfitelepek. A járványvédelmi előírások megvalósulását vizsgálják.

A hatóság keddi közleménye szerint az ellenőrök a felkeresett állattartók egyikénél sem tapasztaltak olyan súlyú hiányosságot, ami azonnali intézkedést igényelt volna. Minden telep körbekerített volt, a baromfikat mindenhol zártan, fedett helyen etették. Sehol sem lépték túl az előírt telepítési sűrűséget, így - amennyiben azt a járványügyi helyzet megkövetelné - megvalósulhat az állatvédelmi szempontoknak is megfelelő zárt tartás.

Az elővigyázatosság ugyan fontos, kérdés, hogy mennyire kivédhető egy újabb kitörés. Tavaly a fertőzés vélhetően a vándormadarak miatt került be az országba és először a szabadtartású állományt tizedelte. Ezért érintette hatványozottan a víziszárnyas-ágazatot. A Nébih a mostani ellenőrzésnél mindent megtett az ebből eredő veszélyek minimalizálására: megvizsgálták, hogy a takarmányt úgy tárolják-e, hogy azzal vadon élő madarak ne érintkezhessenek. Állításuk szerint ezzel sehol nem volt probléma.


HOZZÁSZÓLÁSOK