BUX
38018

Féléves látleletet adott a költségvetésről a KT

Az idén teljesülhetnek az államháztartási hiányra vonatkozó kritériumok, mivel az eddig rendelkezésre álló adatok szerint az adó- és járulékbevételek megfelelően alakulnak, a kiadások pedig nem lépik túl az előirányzat időarányos részét - állapította meg a Költségvetési Tanács (KT) az első fél évi makrogazdasági és költségvetési folyamatok alapján.

Domokos Erika, 2017. október 2. hétfő, 13:45

A KT hétfőn megtartott ülésén tekintette át az idei költségvetési törvény első fél évi végrehajtásának fő folyamatait és hátterét - írja az MTI.

A tanács megítélése szerint a gazdasági növekedés idén a kormányzat várakozásaihoz közeli lehet, azonban a világgazdasági feltételek és egyes belföldi folyamatok kockázatokat is hordoznak. (Az idei költségvetés készítésekor alapul vett 3,1 százalékkal szemben a kormány 2017-re immár 4,1 százalékos növekedési ütemmel számol.)

Az MTI-hez eljuttatott közleményében a tanács annak a véleményének adott hangot, hogy az uniós módszertan szerint számított 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesíthető. Az első fél év adatai alapján, a költségvetési kiadások emelkedése nélkül, a célul kitűzöttnél alacsonyabb deficit is kialakulhat.

Tanács szerint a GDP-arányos államadósság 2017 végére várhatóan csökken, és annak egy százalékpont körüli mértéke teljesíti az Európai Unió Stabilitási és Növekedési Egyezményének úgynevezett egy-huszados szabályát is: három év átlagában az adósságráta 60 százalék feletti részének egyhuszaddal kell csökkennie.

A tanács emlékeztet: a kormányzati szektor első fél évi uniós módszerrel számolt (ESA) egyenlege az előzetes adatok szerint 270,5 milliárd forint, az adott időszakra eső GDP 1,5 százalékának megfelelő többletet mutatott, az adóbevételek gyors ütemű emelkedése, a tervezettnél alacsonyabb effektív uniós forrásfelhasználás és az önkormányzatok magas első fél évi többlete eredményeként. A többlet annak ellenére alakult ki, hogy a központi alrendszer vonatkozó pénzforgalmi adata magas, 911 milliárd forint hiányt mutatott. A különbséget az önkormányzati szektor jelentős többlete mellett egyes elszámolások eredményszemléletű korrekciója okozta (uniós támogatások megelőlegezése, kamatkiadások, áfa-visszatérítés előrehozása a megbízható adózók számára) - állapította meg a KT.

Véleményében a tanács hangsúlyozta, a pénzforgalmi hiányt nagyban befolyásolta, hogy a beérkező uniós források nagyságrendje a bevételi oldalon továbbra is lényegesen elmarad az uniós kifizetésektől. A fogyasztáshoz kapcsolt adóknál, ezen belül különösen az általános forgalmi adónál, valamint a jövedéki adónál tapasztalt viszonylagosan alacsony teljesítésnek sem elhanyagolható a hatása. Ezért a KT továbbra is indokoltnak tartja a pénzforgalmi folyamatok fegyelmezett kontrollját, továbbá jelzi, hogy a központi költségvetés éves pénzforgalmi hiánya számottevően eltérhet a kormányzati szektor ESA-egyenlegétől.

A kedvező mukaerőpiaci folyamatok miatt növekvő adóbevételek, az uniós források vártnál alacsonyabb effektív felhasználása és a helyi önkormányzatoknál elérhető magasabb többlet révén a költségvetési törvényben meghatározott 2,4 százalékos ESA hiánycélnál kisebb deficit is kialakulhat - állapította meg a KT.

A tanács szerint a mérsékelt hiányból és a dinamikus gazdasági növekedésből fakadóan, az év végére csökkenhet a bruttó adósságráta. A GDP arányos bruttó államadósság 2016 végére 73,9 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 74,7 százalékról. Az augusztusban megjelent előzetes pénzügyi számlák adatai szerint a bruttó adósságráta június végén 74 százalék volt, ami a más évekre is jellemző szezonális adósságnövelő hatások ellenére 1 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi év azonos időszaki értékénél, idézte fel hétfőn kiadott véleményében a Költségvetési Tanács.

A pénzügyi számlák adatairól hétfőn kiadott MNB-jelentés szerint az idei első fél év végén az államháztartás névértéken számított GDP-arányos konszolidált bruttó (maastrichti) adóssága 74,4 százalékon állt az egy évvel korábbi 75,8 százalékkal szemben - írja az MTI.