Az uborkaszezonnak nyomát sem mutató nyári nemzetközi politikai eseménysorban könnyen elkerülhette az érdeklődők figyelmét a magyar kormányfő erdélyi beszéde, amelyben hangot adott az illiberális állam és a munkaalapú társadalom megteremtése iránti igényének. Ha hozzávesszük ehhez azokat az alkotmányos változtatásokat, amelyek segítségével a kormányzó Fidesz bebetonozta hatalmát Magyarországon, akkor nem lepődünk meg azon, hogy a nemzetközi befektetőknek felfordulhat a gyomruk az országtól - kezdi magyar gazdaság esélyeit latolgató jegyzetét a Financial Timesban (FT) Dan McCrum.

Egy Kelet-Közép-Európába specializálódott szakértő, aki hosszú ideje Budapesten él, most meghirdette lakását és ügyfeleinek is azt tanácsolja, hogy kövessék a példáját. Orbán kijelentette, hogy fel akarja adni a liberális demokráciát és Szingapúrt, Kínát, Oroszországot, valamint Törökországok hozta fel a sikeres gazdaságok példájaként. Nem hiszem, hogy az európai uniós tagság eleve kizárná, hogy nemzeti alapokon nyugvó illiberális államot építsünk - emeli ki az Orbán-beszédből a Bloomberget idézve McCrum.

Nem újdonság

A Magyarország finoman "illiberális fordulatának" nevezhető változás azonban egy ideje már folyamatban van. A Fidesz a 2010-es választások eredményét választási - a szavazófülkékben lezajlott - forradalomként értelmezte. Ennek jegyében átírta az alkotmányt és több száz új törvényt fogadott el, amelyek alapjaiban érintették a jog uralmának elvét. A szakértők ezek alapján lehetségesnek tartják az átmenetet a demokráciából egy másfajta rendszerbe.

Ezzel egyidejűleg a gazdaságban az MNB két éven át tartó kamatcsökkentés után, amelynek eredményeként 2,1 százalékra csökkent az alapkamat, lényegében lezártnak minősítette a monetáris enyhítést. A bankokra 700-900 milliárd forintos kiadás vár a devizahitelekkel kapcsolatos törvények miatt. A kölcsönök forintra váltását jövőre halasztották.

Forintleértékelődés

Orbán tusnádfürdői megjegyzései rontani fogják Magyarország és az EU viszonyát - idézi az FT Michal Dybulát, a BNP Paribas elemzőjét. A feszültség különösen erős lehet annak tükrében, hogy 2015 tavaszán Magyarország ellen újraindulhat a túlzottdeficit-eljárás, miután Brüsszel szerint a kormány nem tesz eleget adósságcsökkentési kötelezettségének. A forint leértékelődésének jelentős kockázatát hordozza, hogy kiéleződhet Budapest viszonya az EU-val a harmadik negyedév végére, az USA-val 2014 végére, miközben 2015 elején át akarják váltani forintra a devizahiteleket.

A gyengébb deviza, ami növeli az inflációs nyomást, arra kényszerítheti a nemzeti bankot, hogy a terveinél, azaz 2015 végénél hamarabb emelje az alapkamatot. Ennél is fontosabb azonban, hogy az illiberáis állam ötlete, amelyben az egyéni érdekeket hozzákötik vagy rosszabb esetben alárendelik a magyar nemzeti érdeknek, további átalakulást vetít előre a gazdaság szerkezetében.

Uram-bátyám

A miniszterelnök kijelentésének logikus következménye, hogy az ország elmozdul az államkapitalizmus irányába, a gazdasági tevékenység egyre nagyobb aránya kerül a kormányhoz közeli - nem feltétlenül állami tulajdonú - vállalatok kezébe. Ezek a cégek privilégiumokat és támogatást kapnak, könnyebben hozzájutnak pénzügyi forrásokhoz, mint mások. Egy ilyen struktúra kiépülése végső soron a Fidesz-kormány eddigi gazdaságpolitikájának kiterjesztését hozná.

Budapest az elmúlt négy évben a feldolgozóiparba áramló külföldi működőtőkét támogatta, a bankszektorba és a közműszolgáltatásba áramlót visszaszorította. Csak találgatni lehet, hogy Magyarország ezzel a gazdasági szerkezettel versenyképes lesz-e a nemzetközi piacokon. Kétséget ébreszt ezzel kapcsolatban, hogy a kelet-közép-európai országok gazdasága igen szerény teljesítményt nyújtott az 1990-es évek előtti időszakban, amikor állami ellenőrzés alatt működött.

Politikai gazdaságtani kísérletként mindenképpen érdekes, hogy egy ország visszautasítja legnagyobb kereskedelmi partnerének alapvető gazdasági-politikai értékeit. (A magyar vállalatok külkereskedelmük kétharmadát az EU-tagországgal bonyolítják le.) Lehet, hogy Magyarország lesz a következő Szingapúr, kevéssé valószínű azonban, hogy ezt a státust befektetési célpontként éri el.