Az ipari termelés az év első öt hónapjában 10,3 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index májusban 0,8 százalékkal csökkent.

Az ipar 2011. májusi termelésének és exportértékesítésének alakulásában a mérsékeltebb külpiaci kereslet és munkanaphatás egyaránt érvényesül. Tavaly májusban a termelésben 14,2, az exportban 19,4 százalékos volumennövekedést mértünk. Az ipari termelés motorja változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye, bár a nagyvállalati körben évkezdettől a dinamika lassulása figyelhető meg. A hazai eladások nem érték el a 2010. májusi szintet.

Kapcsolódó

Az ipari export 2011 első öt hónapjában 14,0, májusban ennél szerényebb mértékben, 11,2 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához viszonyítva. Az exportértékesítés felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év ötödik hónapjában a feldolgozóipar több mint egynegyedét képviselő járműgyártás kivitele az átlag feletti mértékben, 16,3 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel egynegyedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 5,6 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Idén április után ez a második hónap, hogy az exportértékesítésben csökkenést regisztráltunk.

Az ipar belföldi értékesítése január-májusban 4,0, májusban 0,9 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év ötödik hónapjában 2,9 százalékkal nőttek. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 májusában az előző év azonos hónapjához viszonyítva a feldolgozóipar termelése 8,0 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 11,4 százalékkal bővült. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 3,0 százalékkal mérséklődött, amelyhez az előző évinél melegebb időjárás is hozzájárult (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2011 májusában a 2010. májusi átlagos középhőmérsékletnél 0,5°C-kal többet mértek).

Májusban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben termelésbővülést regisztráltunk. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés egyötödét adó járműgyártás volumene 15,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, kizárólag a kivitel kedvező alakulásának köszönhetően, a hazai eladások csökkentek. Hasonlóan az áprilisi adatokhoz visszaesés figyelhető meg a második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés több mint egyhatodát képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában: az alág kibocsátása 7,6 százalékkal kisebb volt, ami elsősorban az elektronikai alkatrész és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenésének következménye. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés egytizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása gyakorlatilag az előző év szintjén maradt. Idei legjobb teljesítményét nyújtotta a gyógyszergyártás: 18,6 százalékkal emelkedett a termelése az előző év májusához képest. Számottevő volumenbővülést regisztráltunk még a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (15,3 százalék), valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában (13,1 százalék). Négyhavi növekedés után májusban 7,8 százalékkal csökkent a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás kibocsátása, amelyben bázishatás is szerepet játszott.

2011 májusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 4,3 százalékkal emelkedett 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 4,6 százalékkal, míg az új belföldi rendelések 2,3 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 18,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

2011 első öt hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 4,8 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében - a 2010. ilyenkori 6,1 százalékos létszámcsökkenéssel szemben - 5,1 százalékos létszámnövekedés mellett következett be. 2010 azonos időszakához képest az ipari termelés 2011 első öt hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (17,1 százalék), a legkisebb a Dél-Alföldön (5,3 százalék) figyelhető meg.