A Magyar Közlöny keddi számában megjelent határozat szerint a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. kezelésében működő, európai uniós társfinanszírozású tőkebefektetési programok kiterjesztése és új tőkebefektetési alapok létrehozása eredményesen és hatékonyan járulhat hozzá a magyar gazdaság versenyképességének javításához, az innovatív iparágak fejlesztéséhez, a hazai kis- és középvállalkozások tőzsdeképessé válásához és a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési célokhoz.

A határozat szerint a feltőkésítést a nemzetgazdasági miniszter végrehajtási felelősségébe tartozó, 2007-2013 közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeiből kell finanszírozni. A döntésnek megfelelően létrejöhet az új, Irinyi Kockázati Tőkealap és Irinyi II. (Közép-Magyarország) Kockázati Tőkealap 8-8 milliárd forint tőkével.

A hazai kis- és középvállalkozások tőzsdei megjelenését elősegítő tőkebefektetésekre létrejöhet a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 20 milliárd forint tőkével. Ugyancsak létrehoznak egy alapot a hazai kis- és középvállalkozások Kárpát-medencei gazdasági tevékenységének elősegítésére Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap néven, 20 milliárd forint tőkével.

A határozatban a kormány egyetértését fejezi ki, "hogy amennyiben az európai uniós jogszabályok alapján az alapkezelő kijelölése versenyeztetés nélkül lehetséges, az (...) új tőkealapok esetében is a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. lássa el az alapkezelői feladatokat, és felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy tegye meg az ehhez szükséges intézkedéseket" 2017. március 31-ig.

A májusban közölt adatok szerint az SZTA csaknem 90 vállalkozás fejlődését biztosította 12 milliárd forintnyi befektetéssel. A befektetések átlagos értéke 126 millió forint, amelyhez a legtöbb esetben privát tőke is társult.

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. feladata volt az idén véget ért befektetési időszakában a Regionális Operatív Programok keretéből felállított Széchenyi Tőkebefektetési Alap 14 milliárd forintos forrásának eljuttatása a magyar kkv-szektornak tőkebefektetés formájában. Az alap forrásának 85 százaléka európai uniós forrásból származott, 15 százaléka magyar állami forrás.