Magyarországot szinte lehetetlen kormányozni kétharmados parlamenti többség nélkül, mert a Fidesz az elmúlt öt évben rengeteg kétharmados döntést igénylő részt helyett el számtalan törvényben - állítja Magyarországról szóló, a The New York Times-ban közölt elemzése elején Kim Lane Scheppele amerikai jogász professzor. A Fidesz azt kommunikálja, hogy a veszprémi választáson elvesztett kétharmada nem lényeges, mert a forradalmi változások lezárultak, és a napi törvénykezési munkához nincs szükség ekkora többségre.

A statisztikai adatok azonban ellentmondanak ennek - állítja a magyar politikát jól ismerő szakértő. A szavazási adatok szerint majdnem minden héten - sőt időnként majdnem minden nap - bekerül a T. Ház elé olyan javaslat, amelynek elfogadása legalább a jelen lévők kétharmados többségét igényli. Scheppele idézi az arsboni.blog.hu jogi site adatait, amelyek szerint 2014 szeptembere és 2015 januárja kötött 50 kétharmados voksolás volt. Az ezt megelőző egy évben 214 ilyen eset volt.

Instablitás

Csak a gazdasági stabilitási törvényt 20-szor kellett módosítani 2011 óta. Mivel ez sarkalatos törvény, minden vele kapcsolatos szavazás kétharmados volt. Ennyit a gazdasági stabilitásról - teszi hozzá szarkasztikusan az amerikai professzor, aki emellett emlékeztet arra, hogy az első Orbán-kormány a választási törvény átalakításától kezdve a határon túliak szavazatainak kihasználásán és a média uralásán át a kemény negatív kampányig mindent elkövetett a kétharmados többség megtartásáért.

Amikor a 2014. április győzelem után kiderült, hogy a parlamentben csak az elnök szavazatával van meg ez a többség, de a házszabály tiltja, hogy az ő voksa döntsön, gyorsan megváltoztatták a rendszert. Így maradt meg a Fidesz kétharmada, amelyet a veszprémi fiaskó után már semmilyen "varázslattal" nem lehet visszaállítani.

Új trükkök

Pontosabban a parlamentben jelen lévők kétharmadának támogatását igénylő szavazásokhoz más módszerrel kell megteremteni a szükséges többséget. Minden Fidesz-képviselőnek részt kell vennie a szavazáson és el kell érni, hogy az ellenzékből legalább egy valaki távol maradjon. Már az első, március 3-ai szavazás megmutatta, hogyan kell ezt csinálni. A Jobbik egyik képviselője nem ment be a munkahelyére.

Miért nem tiltakozik az EU a szélsőjobboldali párt és a Fidesz együttműködésének lehetősége ellen? - teszi fel a szónoki kérdést Scheppele, hiszen ez éppen olyan, mint amikor Jörg Haider szélsősége pártja 1999-ben bekerült az osztrák kormánykoalícióba. Arra európai bojkott volt a választ, erre azonban azért, nincs ilyen kemény reakció, mert a Fidesz tanult a leckéből. Ausztriában nyílt volt a koalíció, míg Magyarországon titokban lehet tartani.

Sasoljunk!

A szakértő nem feledkezik meg arról, hogy a felek tagadják összejátszásukat, sőt a Jobbik pénzbüntetést szabott ki a kritikus március eleji szavazástól távol maradó képviselőjére. Szerinte azonban a játék része, hogy cáfolják az együttműködést. A trükközést még azzal is fokozhatja a kormánypárt, hogy a demokratikus pártok egy-egy képviselőjének távol tartásáról is gondoskodik, vagy kihasználja, ha valamelyikük például beteget jelent. Végül is jutalmazással és zsarolással meg lehet fogni embereket, parlamenti képviselőket is.

Az amerikai professzor összességében szimbolikusan és gyakorlatilag is fontos fejleménynek tartja a magyar politikában a Fidesz kétharmados többségének elvesztését. Kérdés azonban, hogy a veszprémi választóknak valóban sikerült-e visszanyesniük Orbán-Viktor kormányának szárnyait vagy csak arra szorították rá a Fideszt, hogy stratégiai partnert keressen hatalma fenntartásához. Ha Orbán rendszeresen biztosítani tudja pártjának kétharmados többségét a parlamentben, akkor fel kell tennünk kérdést, mibe kerülhet hiányzó képviselők távol tartása.