A legnagyobb hatású változás augusztus elsejétől, hogy az MNB monetáris tanács (MT) áprilisi 24-i egyik döntése értelmében a kéthetes MNB-kötvény kéthetes betétté alakul át - így a külföldi pénzpiaci szereplők számára nem lesz elérhető az MNB-betét, szemben a kötvénnyel. (Az első tender augusztus 6-án lesz.) Ez azon döntéssorozatnak része, amelyek célja az, hogy a jegybank saját eszköztárával is támogassa a belső források felé fordulást, az ország külső sérülékenységének mérséklését. Az irányadó jegybanki eszköznek csak a formája változik, egyéb paraméterei nem. Így többek közt az MNB-nél elhelyezett betétek továbbra sem tartoznak a jegybank által hitelműveletei során elfogadható fedezetek körébe.

A jegybank várakozásai szerint a hazai kereskedelmi bankok nagyobb mértékű állampapír-vásárlásával a bankrendszer eszközoldalán fokozatos átrendeződés mehet végbe. Így a jegybankkal szembeni követeléseket, az MNB-kötvényeket a költségvetéssel szembeni követelések, az állampapírok válthatják fel.

Forrás: MNB

Összeállnak a zárolás részletei

A július 17-én bejelentett 110 miliárd forintos költségvetési zárolás részleteit augusztus 1-jéig kell - a gazdasági miniszter jóváhagyása után - bejelenteniük a fejezetek kezelőinek a Magyar Államkincstárnak. A kormányhatározat szerint a tárcák közül a legnagyobb zárolási kötelezettség az Emberi Erőforrások Minisztériumára jut (9,671 milliárd forint), a Nemzetgazdasági Minisztériumnak 8,378, a Földművelésügyi Minisztériumnak 5,552 milliárd forint zárolásáról kell gondoskodnia.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 779,8 millió, a Központi Statisztikai Hivatalnak 109,2 millió, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak 3,8 millió forintról kell lemondania. Az uniós fejlesztések fejezetnél 3,785 milliárd forint a zárolási kötelezettség. A Miniszterelnökségnél a rendkívüli kormányzati intézkedések cím kiadási előirányzatából 20 milliárd forintot zárolnak a kormányhatározat szerint. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap - a Start-munkaprogram kiadási előirányzata nélküli - egyenlegét legalább 8 milliárd forinttal kell javítani, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnak 6 milliárd forint megtakarításáról kell gondoskodnia.

Nagyon pörgetik a közmunkaprogramot

Felpörög a közmunkaprogram augusztus 1-jétől: a korábbi hónapok 160-180 ezres átlaga helyett augusztusban már 244 ezer, szeptemberben pedig 221 ezer ember közfoglalkoztatását kell biztosítani. A cél az, hogy az augusztus-decemberi időszakban átlagosan 193 ezer ember közfoglalkoztatása valósulhasson meg, vagyis teljesüljön az a kormányzati célkitűzés, hogy 2014-ben átlagosan havi 200 ezer ember juthasson közfoglalkoztatáshoz. Továbbra is maximum 11 hónapra létesíthető közfoglalkoztatási szerződés, azonban míg korábban átlagosan 6 órában alkalmazták a közfoglalkoztatottakat, idén már nyolcórás munkaidőben alkalmazzák őket.

A kabinet eredetileg 183,8 milliárd forintot irányzott elő az idei költségvetésben közfoglalkoztatásra, 3,9 milliárddal többet a tavalyinál, ezt növelte meg további 47,3 milliárd forinttal - az utóbbi volt többek közt a 110 miliárdos zárolás elrendelésének egyik okkal -, hogy elérhető legyen a 200 ezres átlag. Igaz, a Policy Agenda szerint ez a forrás is csupán arra esz elég, hogy idén havi átlagban 170 ezer főt dolgozzon közmunkában.

Így számolják a lakáspénzt

Lakáspénzt és az egyszeri pénzbeli támogatást kaphatnak a katonák augusztustól. A honvédelmi miniszter rendelete szerint az összegben szerepet játszik a rendfokozat mellett a saját háztartásban eltartott gyerekek száma is. A lakáspénz szállodai vagy apartman jellegű kereskedelmi szálláshely bérletéhez, vagy lakás bérletéhez, valamint lakás lízingjéhez is folyósítható, havi alapösszege pedig Budapesten, Győrben vagy Szentendrén 70 ezer forint, Győr kivételével megyeszékhelyen, Hódmezővásárhelyen vagy Tatán 65 ezer, más helyen lévő lakóingatlan esetén 60 ezer forint. A rendfokozati szorzó egyik végén az őrmester (1,0), a másikon pedig az altábornagyi és a vezérezredesi rendfokozat (1,7) található. Az összeg gyermekenként 5 ezer forinttal nő, maximum négy gyerekig.

Egységesen mehetünk panaszra a bankokhoz

Az MNB módosította a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokat augusztustól. Többek között az írásos panaszok esetén rendszeresít egy formanyomtatványt, amely elérhető a jegybank honlapján, miközben az intézményeknek az eltérő formában beérkező panaszokat is kezelniük kell. A részletes szabályokban széles körben előírja azt, hogy a pénzügyi szervezeteknek milyen módon kell tájékoztatniuk a panasszal élő ügyfeleket, mind a panaszuk kezelésének módjáról, mind arról, hogy milyen további jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek.

A jogszabály alapján a panaszra adott, indokolással ellátott választ a közlést követő 30 napon belül kell az ügyfélnek megküldeni. Abban részletesen ismertetnie kell a panasz teljes körű kivizsgálásának eredményét, a panasz rendezésére vagy megoldására vonatkozó intézkedést, illetve a panasz elutasítása esetén az elutasítás indokát. A rendelet mellékletében szerepel egy panaszkezelési mintaszabályzatot is, amelyet a szervezeteknek alkalmazniuk kell.

Új telefonszámon lesz elérhető a belföldi tudakozó

Október elsejétől új szolgáltatónál (Invitel Távközlési Zrt.), új telefonszámon, a 11-800-on lesz elérhető az országos belföldi tudakozó szolgáltatása. A tervek szerint a 198-as rövid szám használati engedélyét szeptember 30-ig, a 197-es és a 199-es rövid számok használati engedélyét 2014. december 31-ig visszavonja a hatóság. Az augusztus elsején életbe lépő megállapodást követően az Invitel bekéri és összegyűjti a többi telekommunikációs vállalatnál meglévő előfizetői adatokat, az adatbázisokat pedig a minőségi szolgáltatás biztosítása érdekében határidőre naprakésszé teszi. A jelenleg használatban lévő 198-as telefonszámon hangbemondással is figyelmeztetik majd a fogyasztókat a változásra.

Ingyen lehet tanulni

Péntektől folytatódik az Újra tanulok elnevezésű kormányzati program, melynek keretében a magyar felnőtt lakosság ingyenes képzéseken vehet részt. A program 2012 áprilisában indult és a 2015-ös lezárásig összesen valamivel több mint 44 milliárd forintot költ rá az állam uniós pénzből. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztatása szerint a programban azok a tankötelezettségüket teljesített, de öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ért felnőttek vehetnek részt, akik munkaviszonyban állnak, közfoglalkoztatottak vagy nyilvántartott álláskeresők. Annak, aki részt akar venni a programban, a lakóhelye, tartózkodási helye szerinti illetékes munkaügyi kirendeltségére kell benyújtania az igényét, melyről 30 napon belül döntenek az illetékesek.

Tovább keménykednek az oroszok

Oroszország augusztus elsejétől behozatali tilalmat rendelt el szinte valamennyi lengyel zöldségre és a gyümölcsre. Az orosz állat- és növényegészségügyi felügyelet bejelentése alapján egyebek között olyan mezőgazdasági termékekre vonatkozik az importtilalom, mint az alma, a körte, a káposzta, illetve ezek friss és fagyasztott változata. Alekszej Alekszejenko, a felügyelet szóvivője szerint az intézkedés azon július 28-án bejelentett tervezet része, hogy Oroszország megtiltja a zöldség- és gyümölcsimportot az EU egészéből, vagy egyes tagországaiból, és hogy ez leginkább a kelet-európai országokat sújtja majd.