BUX
38657

Figyelmeztetést kapott Magyarország

Nem tud érdemben csökkenni az államadósság, számos tényező - köztük a kiterjedt áfacsalás - jelent komoly rizikót a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint.

Napi.hu, 2015. április 4. szombat, 09:05

Magyarország sérülékenységének fontos oka továbbra is az, hogy a magas állam- és külső adósság együtt jár a külső finanszírozástól való erős (35 százalék körüli) függéssel - derül ki a Nemzetközi Valutaalap friss jelentésének adósságállománnyal foglalkozó mellékletéből. Az IMF alapforgatókönyve szerint a GDP-arányos államadósság 72 százalék körül maradhat, a bruttó finanszírozási igény pedig a GDP 20 százaléka körül ingadozhat.

Mindez jelentős kockázatoknak teszi ki a magyar államadósságot, különösen egy alacsonyabb GDP-növekedési tempó jelenthet rizikót.

A külső adósság viszont tovább csökkenhet, az államot kivéve ugyanis minden szektor nettó hiteltörlesztő marad. Ez a csökkenő külsőadósság-pálya ugyanakkor érzékeny a devizaárfolyam- és fizetésimérleg-sokkokra.

A jelentés megállapítja: a 70 százalék feletti államadósság már egy viszonylag kisebb sokk - például leértékelődési nyomás, a nemzetközi befektetők kisebb étvégya vagy akár az USA monetáris politikájának normalizálódásával párhuzamosan elinduló globális kamatemelkedés - nyomán is újra növekedésbe válthat.

Kattintson a nagyobb méretért!

Belföldön is lát rizikót az IMF: a közszféra béremelési nyomása, a jelentős állami beruházások és az állami részesedésvásárlások veszélyeztethetik az államháztartás egyensúlyát. A bevételi oldalon a kockázatot az eddig meg nem nevezett bevételi források és az olyan tényezők jelentik, mint a kiterjedt áfacsalások és az adóelkerülések.

Az IMF arra számít, hogy - a devizahitel-átváltásnak, valamint annak köszönhetően, hogy a kormány csökkenti a forint-államkötvények elérhetőségét a külföldi befektetők számára - csökkenő pályán marad a külső adósság. Az árfolyam- és fizetésimérleg-sokkok viszont kockázatot jelentenek, de - kisebb mértékben - a növekedési és kamatsokkok is. Egy egyszeri, 30 százalékos leértékelődés például (ami 400 forint közeli euróárfolyamot jelentene - a szerk.) 15 százalékponttal dobná meg a GDP-arányos külső adósságot.

A historikus volatilitás és a valószínűségi elemzés alapján 50 százalék az esélye annak, hogy emelkedő pályára kerül az államadósság. Azt feltételezve, hogy nem sikerül GDP-arányosan több mint 2 százalékkal javítani évente az elsődleges egyenleget, ez a valószínűség mintegy 60 százalékra nő. A kormány mozgásterét az korlátozza, hogy a jelenlegi magas adóterhek gyakorlatilag nem teszik lehetővé jelentős bevételnövelő intézkedések bevezetését, a kiadások visszafogásán alapuló konszolidáció megtervezése és bevezetése pedig tipikusan több időt vesz igénybe.