Egy szülő és a gyermeke újsághirdetésben talált rá a fogyasztó csoportot szervező cégre. Miután a meglévő  3 millió forint hitelüket ki akarták váltani, érdeklődtek a csoport nyújtotta lehetőségekről. Az ügyintéző arról tájékoztatta a két személyt, hogy a csoportszervező társaság banki tevékenységet nem folytat, ugyanakkor - amennyiben meghatározott feltételeknek megfelelnek - a rendelkezésükre tudja bocsátani az általuk igényelt pénzösszeget.

Ezután a szülő megbízta a gyerekét, hogy a nevében kösse meg a szerződés a fogyasztó csoportokat szervező céggel. A gyermek be is fizette a 150 ezer forint regisztrációs díjat, valamint az első havi törlesztő részletet, amely 16 667 forint volt. A szerződés tartalmazta, hogy a szülő 3 millió forint vételáron "egy darab, külön meg nem nevezett ingóság megszerzésére ad megbízást a csoportszervező, mint megbízott részére, az általa szervezett és irányított csoportrendszer keretein belül, a tag által a szerződési feltételeiben meghatározott fizetési kötelezettségek és egyéb feltételek teljesítése esetén." Az általános szerződési feltételek szerint a megbízót a szerződés keltétől számított 30 napig indokolás nélküli elállási jog illeti meg.

A szülő és a gyermeke már a tájékozódásuk időszakában - a szerződéskötést megelőzően - megszüntették a kiváltani szándékozott kölcsönük törlesztését. Miután a csoportszervező nem fizetett egy hónapon belül, felmondták a szerződést, követelve a befizetett 167 ezer forint - valójában csak 16 667 forint - visszafizetését. Miután nem kapták vissza a pénzüket, per lett az ügyből. A bíróság előtt azonban nem csak az előbbi összeget - és annak kamatait - követelték, hanem  (kártérítés címén) további  3 millió 750 ezer forintot is, amely megegyezett azzal az összeggel, amely a fennálló hiteltartozás azonnali esedékessége miatt keletkezett.

A károsult sem makulátlan

A bíróság - három szinten is - megítélte a regisztrációs díj és az első havi törlesztőrészlet visszafizetését, miután 30 napon belül álltak el a szerződéstől, viszont elutasította a kártérítést, miután a szerződést kötő gyermeknek tudnia kellet azt, hogy fogyasztói csoportba lép be és nem kaphat azonnal 3 millió forintot, amivel kiválthatja a hitelt. Külön felrótta a bíróság a szülőnek és a gyermeknek azt, hogy a szerződés megkötése előtt már hónapokkal korábban felmondták a banknál a hitelt, így ha másik banktól akartak volna kiváltó hitelt felvenni, azt sem kaphatták volna meg azonnal.

Idézet az elsőfokú bíróság ítéletéből: "a bíróság hivatalból észlelte, hogy a 2012. június 25-én létrejött szerződés a jóerkölcsbe ütközik és ennek okán semmisnek minősül. Utaltak arra, hogy a fogyasztói csoportok működése hasonlóságot mutat az úgynevezett pilótajáték elvén működő szerződésekhez, az ilyen szerződéseket pedig a Kúria már korábban több eseti döntésében semmisnek mondotta ki." Így a bíróság a semmis szerződést - a határozata meghozataláig - hatályossá nyilvánította, hogy megítélhesse a szülőnek és a gyermekének a befizetett 166 ezer 667 forintot, annak a kamataival együtt. Az első fokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság és a Kúria is jóváhagyta.

Nem hitelképes polgárokra "vadásznak"

A vásárlói csoport szisztéma Dél-Amerikából gyűrűzött át Európába, amely magas infláció esetén lehet profitábilis, ezért honosodtak meg a múlt század kilencvenes éveiben Magyarországon. Miután a csoportszervezők megkérik a tevékenységük ellenértékét, alacsony infláció mellett vélhetően jobban jár bárki bankhitel felvételével, mint egy vásárlói csoportba történő belépéssel. Aki viszont a banki előélete miatt nem kaphat hitelt, jó prédája a fogyasztói csoportszervezőknek, akik megtévesztő hirdetéseikkel igyekeznek tagokat toborozni. Emiatt a Gazdasági Versenyhivatal már számosat megbírságolt közülük. Ezért érthetetlen, hogy az állam nemzeti otthonteremtési közösség néven intézményesítette a fogyasztóvédelmi csoportokat.

A Napi.hu információja szerint megjelent az interneten az első nemzeti otthonteremtési közösséget (nok) szervező csoport, amely a lakáslottóként ismert lakástámogatási rendszerbe keres jelentkezőket. A rendszerbe befizetett pénzre nincs visszafizetési garancia, a szegények pénzéből a tehetősebbek juthatnak lakáshoz.