A MEOSZ szerint pozitívum, hogy a hétfőn elfogadott törvényjavaslat figyelembe vette a szövetségnek azt a javaslatát, amely alapján januártól már nemcsak öt, hanem akár 15 évet is figyelembe vesznek a rehabilitációs és rokkantsági ellátások feltételéül szabott biztosítási idő vizsgálatánál. A módosításnak köszönhetően vélhetően már nem maradnak ellátás nélkül mindazok, akik több tíz éves munkaviszonnyal rendelkeznek ugyan, de betegség, munkanélküliség vagy épp gyermekvállalás miatt a leszázalékolást megelőző időszakban nem tudtak elegendő biztosítási időt szerezni.

A szövetség emellett azt is üdvözli, hogy jövőben a fogyatékossági támogatásban részesülőknek nem kell külön felülvizsgálaton átesniük ahhoz, hogy támogatott foglalkoztatásban vehessenek részt. A MEOSZ szerint azonban sajnos kimaradt a most elfogadott jogszabályból - amit szintén kért a szövetség -, hogy ezt a fogyatékosságuk miatt magasabb összegű családi pótlékban, árvaellátásban és vakok személyi járadékában részesülők is megtehessék .

A MEOSZ közleményében arra is felhívja a figyelmet, hogy - javaslatával szemben - nem emelik meg az ellátások felső összeghatárát sem, pedig azok sok esetben rendkívül alacsonyak. Az új rokkantsági ellátások átlaga 55 ezer, a rehabilitációs ellátásoké pedig 37 ezer forint, a két éve megszüntetett rokkantnyugdíj átlagos összege ezzel szemben 70 ezer, a rehabilitációs járadéké pedig 73 ezer forint volt.

Az érdekvédelmi szervezet szerint a munkavállalás ellen hat, ezért a szervezet kérte a rokkantsági ellátás jövedelemkorlátjának eltörlését és javasolta azt is, hogy - foglalkoztatásukat ösztönözendő - azok is kaphassanak rehabilitációs kártyát, akiknek legalább 33 százalékos az egészségkárosodásuk.

A MEOSZ azt is kezdeményezte, hogy csak a kategóriát átlépő, tényleges állapotjavulás esetén számolják újra az érintettek ellátását, jelenleg ugyanis ez állapotromlás és -javulás esetén is megtörténik, ami sok esetben a több évtizedes munkával megalapozott, 80-100 ezer forintos korábbi rokkantnyugdíjak megfeleződését eredményezi.

A MEOSZ kérte, hogy az érintettek a felülvizsgálatok megfellebbezésének bírósági szakaszában is kaphassanak ellátást, mert jelenleg a több évig elhúzódó perek alatt semmi nem jár, sokan pedig emiatt nem tudnak élni a jogorvoslattal.

A szövetség arra kéri a kormányt, hogy fontolja meg a javaslatait, mert azokkal mérsékelhető lenne az új ellátó- és felülvizsgálati rendszer okozta elszegényedés és növelhető lenne az érintettek foglalkoztatottsága - olvasható a közleményben.