A jövő héten indul a 2016-os költségvetés vitája a parlamentben, a büdzsé fejezeti köteteit pénteken nyújtja be a kormány a parlamentnek - ebből kiderül a kormány három éves gazdasági prognózisa is - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a tárca háttérbeszélgetésén. A jövő évi költségvetés 1,6 százalékos inflációval számol, ami a legalacsonyabb előrejelzés az elemzői piacon. Az alacsonyabb inflációval a költségvetés az óvatosabb oldalon áll, hisz az infláció túllövése nettó értelemben növelné az állami bevételeket. Az MNB prognózisa még nem számolhatott az állami eljárási díjak csökkentésével és a sertés tőkehús áfacsökkentés inflációfékező hatásával. Az elmúlt években inkább az infláció felültervezése volt jellemző, ezért most óvatosabban tervezett a kormány - tette hozzá Banai.

A kormány nem csak 2016-ban, de az azt követő években is számol a bankadó csökkentésével. A jövő évi 55 milliárd forintos mérséklés után, 2017-ben további 20-22 milliárd forintos csökkentés jöhet - ezzel már nem a magyar bankadó lesz a legmagasabb teher Európában - mondta az államtitkár.

Felminősítés jön?

A Fitch pénteken dönthet Magyarország hitelminősítésének aktualizálásárról; az NGM államtitkára a hitelminősítőkkel kapcsolatos egyeztetések kapcsán elmondta, hogy a bizalmat könnyű elveszíteni, de nehéz visszaszerezni. 2010-ben a minősítő cégek nem fogadták el a kormány azon prognózisát, hogy a magyar költségvetést sikerül stabilizálni néhány év alatt. Az elmúlt négy éveben ezek az intézkedések sikeresek voltak, a makroszámok európai összehasonlításban kedvezőek, és a korábban elvesztett bizalom kezd visszaépülni - az eddig elért eredményeket kezdik a hitelminősítők is elismerni.

Még nem tudni, miből lesz százmilliárdos bevétel

Továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan milyen vagyonelemek értékesítésből remél az idén 169 milliárd, 2016-ban 120 milliárdnyi bevételt az állam. Általánosságban Banai Péter Benő elmondta, frekvenciahasználati vagy más vagyonhasználati jog értékesítése, ingatlan és ingó értékesítések jöhetnek szóba, de sor kerülhet állami cégek részvényeinek eladásra is - elméletben. 2016-ban a kormány minisztériumi épületek és termőföld értékestéssel számol - legalábbis Varga Mihály így nyilatkozott a múlt héten. Amíg nem folynak be ezek a vagyonértékesítési bevételek, addig ezek a pénzek el sem költhetőek - ez garantálja, hogy bevételek elmaradása nem veszélyezteti a költségvetés egyenlegét.

Nem akarnak titkolózni

A kormány nem akar titkolózni az államadósság-kezelés adatairól, így a jövőben nyilvánosságra hozzák az Államadósság Kezelő Központ Zrt. finanszírozási tervét, de az elemzői háttéranyagokat nem. Az eddig megismerhető adatokat továbbra is nyilvánosságra hozza a kormány - szögezte le az államtitkár. Tavaly közadatigénylések keretében olyan költségvetési, államadósság-kezelési háttéranyagok is kikerültek olyan tartalommal, amely a piac számára is meglepő információkat tartalmazott, a kormány számára viszont káros volt, ezt szeretné a jövőben elkerülni az NGM a költségvetést megalapozó salátatörvényben benyújtott módosítással.

A salátatörvényben a kormány átírja az államadósság-szabályt, eszerint 3 százalék alatti infláció vagy 3 százaléknál alacsonyabb gazdasági növekedés esetén elegendő az államadósságot évente a GDP 0,1 százalékával csökkenteni. Nem az volt a cél, hogy a korábbi szigorúbb szabályt felpuhítsák, s nem is az, hogy mindössze 0,1 százalékponttal csökkenjen az adósság évente - szögezte le Banai. Az államtitkár szerint a kormány továbbra is elkötelezett az érdemben csökkenő adósságpályája fenntartásban.