A parlament már tárgyalja a közlekedési salátatörvényt, amely több változást is hoz a közút- és vasúthasználati szabályokban. A kormány javaslata szerint 2016 januárjától - a korábbi tervekkel ellentétben - megmarad a jelenlegi pótdíjrendszer az autópályákon. A korábbi tervek szerint ugyanis az e-matricát meg nem váltó, vagy épp azt megváltó, de rossz kategóriát fizető autósokkal szemben januártól közigazgatási hatósági eljárás indult volna. A kormány belátta - az eddigi tapasztalatok alapján -, hogy teljesen felesleges, hisz jól működik a jelenlegi pótdíjazási rendszer, annak visszatartó hatása működik. Ráadásul ügyfélbarátabb a jelenlegi rendszer, mint a tervezett közigazgatási eljárás.

A salátatörvény rögzíti az új "gyorsutak" fogalmát is; eszerint a 2x2 sávos osztott pályás utakat 110 kilométeres óránkénti sebességre tervezik, leállósáv nem lesz, a két forgalmi irányt szalagkorláttal, vagy más elválasztóelemmel kell elkülöníteni. A gyorsút alapesetben nem mehet át lakott területen, de ettől is el lehet térni megfelelő környezetvédelmi (zajvédő fal) és biztonsági intézkedésekkel, vagyis sebességkorlátozással és közlekedési lámpával. Így gyorsút lehet az egyetlen "gyorsforgalmi" út, ahol a 110-es tempónál a semmiből előbukkanhat egy közlekedési jelzőlámpa.

A NAV-osok sem razziázhatnak akárhol

A gyorsutat, mint jogi és forgalmi kategóriát, az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szakemberei ötlötték ki annak a politikai elvárásnak a teljesítésére, hogy a 2018-as választásokig minden megyei jogú várost be lehessen kapcsolni a gyorsforgalmi úthálózatba. A gyorsutak biztonságosságáról eltérő szakmai vélemények jelentek meg, a kormány a törvényjavaslathoz nem csatolt hatástanulmányt. A gyorsutakhoz hasonló főútvonal-szakaszok ma már léteznek Magyarországon, így elvileg vannak tapasztalatok is, igaz a 37-es út vagy akár a 8-as főút papíron nem tartozik a gyorsforgalmi úthálózatba.

A gyorsutak bevezetésével meglepő módon a NAV-osok jogai is korlátozódnak, ugyanis adókommandók már nem csak az autópályán és autóutakon nem telepíthetnek útzárat, de az új gyorsutakon sem, így jó kis útzár telepítésre a rendőröket kell felkérniük az adónyomozóknak, vagy a delikvensek elfogását egy szimpla főútra kell korlátozni.

Objektív felelősség, változó vizsgaszabályok

Változnak a parkolási szabályok, pontosabban a "mikuláscsomagra" vonatkozó részletei. A jelenlegi rend szerint a parkolásbüntetés befizetése a mikuláscsomag szélvédőre helyezéstől kezdődik. Azonban nem ellenőrizhető, hogy a büntetőcédula valóban ott marad a szélvédőn, ezért a jövőben a pótdíj megfizetésre rendelkezésre álló határidőt a postai értesítő kézbesítésétől kell számolni. A törvényjavaslat másik pontja persze bekavarhat a postai kézbesítésnek: ugyanis a jövőben már nem kell a lakcím változásakor az új címet a forgalmiba is átvezetni.

A fuvarozókat érintő szabályozási csomag részeként jelentősen szigorodik a túlsúlyos járművek ellenőrzése: erre külön szervezetet "Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert" hoznak létre. A szigorodó ellenőrzéseket összekötik az objektív felelősség elvével, vagyis a járművek üzembentartóját büntetik.

A javaslat szerint átalakulnak a gépjárművek vizsgáztatására vonatkozó szabályok is: ma két helyre, az állami vizsgabázisokra, illetve az ezzel megbízott cégekhez lehet vinni a kocsikat. Az autósok 80 százaléka a magáncégeket választja és csak 20 százalékuk megy a vizsgabázisra. A jövőben ez megszűnik, a szolgáltatást nem végző személy- és a különleges felépítménnyel nem rendelkező teherautókat a jövőben nem lehet állami vizsgabázison vizsgáztatni, így a hatóság a felszabaduló kapacitásokat vizsgáló állomások ellenőrzésre fordíthatják.