BUX
37575

Fontos változásról dönthet a parlament

A nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényhez, ami több ponton alaposan átírja a jelenlegi együttműködési rendszert. A központi bank helyett a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete lesz a domináns szereplő, a központi bankot akár le is cserélhetik és ennek részleteit NGM-rendeletben szabályozzák.

portfolio.hu, 2016. június 6. hétfő, 13:59

A kormány nevében a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn törvényjavaslatot nyújtott be "Az egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról". A törvénymódosító javaslat alapjaiban írja át a jelenlegi takarékszövetkezeti rendszer.

Erősödik az SZHISZ

Lényeges változás, hogy a módosítás értelmében az integráció központi bankja helyett a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete lesz a központi, erősebb szereplő, mivel új jogosítványokhoz jut. A SZHISZ-ről szóló 11. paragrafust alapjaiban írja át a javaslat, új elem például, hogy az integrációs szervezet igazgatósága kötelező szabályzatot fogad el a jogszabályokon és egyéb kötelező szabályokon felüli addicionális egyedi tőkekövetelményekre vonatkozó szabályokról és kötelező szabályzatot fogad el az egységes informatikai rendszer kialakításáról.

A törvény kimondaná, hogy az Integrációs Szervezet meghatározza a szövetkezeti hitelintézeti integráció prudens és biztonságos működését garantáló irányelveket, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézetek e törvényben meghatározott integrációs célok elérését biztosító tevékenységének keretrendszerét.

Az integrációba történő be- és kilépésre is más szabályok vonatkoznának a nemzetgazdasági miniszter javaslata értelmében. Ezek szerint ugyanis "a Központi Bank igazgatóságának kezdeményezésére az Integrációs Szervezet igazgatósága a Felügyelet előzetes hozzájárulásával dönt a szövetkezeti hitelintézet felvételéről az Integrációs Szervezetbe illetve kizárásáról az Integrációs Szervezetből". Ebben az újdonság a felügyelet előzetes hozzájárulása.

Az integrációban azzal is erősödik a SZHISZ szerepe, hogy "utasítást ad a szövetkezeti hitelintézeteknek és a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Banknak, melyek az utasításának kötelesek eleget tenni". Azt is kimondja az új jogszabály, hogy az SZHISZ az utasítás címzettjének történő megküldésével egyidejűleg köteles továbbítani azt a Felügyelet részére.

Amennyiben a központi bank vagy szövetkezeti hitelintézet nem tesz eleget az utasításnak, akkor: az SZHISZ dönt a szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank vezet ő tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra meghosszabbíthat a Központi Bank igazgatósága kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből az Integráció s Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagságának a felfüggesztéséről vagy - indokolt esetben - a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.

A szövetkezeti hitelintézet esetleges válsághelyzetét is másképp kezeli az új szabályozás. Itt a központi banknak a jövőben kezdeményezési jogköre lenne, míg a döntést az SZHISZ hozza meg. Az SZHISZ dönt a szövetkezeti hitelintézetek esetleges kizárásáról is válsághelyzet esetében, a felügyelet előzetes hozzájárulását követően.

Változás továbbá, hogy a javaslat értelmében nem a Takarékbank, illetve a központi bank, hanem az SZHISZ előzetes hozzájárulása szükséges a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez.

Szintén nagy léptékű átalakításra utal az a törvényi kitétel, hogy az integrációból kizárható a központi bank (amely szerepet jelenleg a Takarékbank látja el az integrációban): Az Integrációs Szervezetből kizárt vagy kilépni kívánó Központi Bank Integrációs Szervezeti tagsága kizárólag azt követően szűnhet meg, hogy az e törvényben meghatározott a Központi Bank szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatait és hatásköreit a külön rendeletben meghatározottak szerint az Integrációs Szervezet által kiválasztott új Központi Bank átvette.

Később még hozzáteszi a javaslat, hogy az Integrációs Szervezet jogosult a központi banki feladatokat ellátó hitelintézettől az e törvényben a Központi Bank részére biztosított jogkört megvonni, és a külön rendeletben meghatározottak szerint a központi banki feladatok ellátására új hitelintézetet kiválasztani, amennyiben a Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, továbbá ismételten nem tesz eleget az utasításnak vagy a szabályzatokban foglaltaknak.

A központi bank kilépéséről, kizárásáról és új bank kiválasztásáról szóló rendeletet a javaslat értelmében a nemzetgazdasági miniszter alkothatja meg.

A szabályozásból eltűnne, hogy "a Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja". Ehelyett kimondaná a törvény, hogy "a Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának egyik központi szerve bankja".

Felügyelet

Az új rendszerben nagyobb szerepet kapna a jegybank, mint felügyelet. A felügyelet kötelezheti a központi bankot, hogy átfogó ellenőrzést folytasson le, ha az adott tag nem felel meg a jogszabályoknak. Ha szabályszegést állapít meg a vizsgálat, akkor a felügyelet felszólíthat, vagy bírságot szabhat ki, vagy visszavonhatja a központi bank igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának vezetőjének, tagjainak engedélyét.

Informatikai rendszer

Változást jelent a jelenlegi rendszerhez képest, hogy az integrált informatikai rendszerrel kapcsolatos beszerzési döntéseket az SZHISZ hozza meg, míg korábban ez a központi bank feladata volt.

Az egységes informatikai rendszerre való átállást, beleértve a régi informatikai rendszerekben meglévő adatok migrálását és azok központi feldolgozását is 2017 . december 31-ig valamennyi szövetkezeti hitelintézet esetében teljes körűen biztosítani kell - szerepel a javaslatban.

Felelősség

Az egyetemleges felelősségen is változtatna a kormány: az Integrációs Szervezet, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet egyetemlegesen felelnek egymás valamennyi kötelezettségéért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától.

Kártalanítás

Az Szhitv.16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "az Integrációs Szervezetnek az 5 . § alapján megszűnt intézményvédelmi alapoktól átvett vagyon erejéig meg kell térítenie az Országos Betétbiztosítási Alap által az Integrációs Szervezetből a kockázatkezelési szabályzat adott szövetkezeti hitelintézetre vonatkozó Takarékbank Zrt. általi kibocsátását megelőzően kizárt szövetkezeti hitelintézet betéteseinek kártalanítására fordított összeget. A megtérítési kötelezettség azon megszűnt intézményvédelmi szervezet átvett vagyonának erejéig áll fenn, melynek az Integrációs Szervezetből kizárt szövetkezeti hitelintézet az e törvény hatályba lépését megelőző napon tagja volt".