Fordulat a magyar boltokban - béremelési spirál indult el

Nem csak a nagy élelmiszerláncokat sújtja a munkaerőhiány, hanem a hazai kiskereskedelem egészét - köztük a ruházati-, a műszaki cikk-, a barkács- és a bútorkereskedőket. A munkáltatói és a munkavállalói oldal immár egyetért abban, hogy ágazati béremelés kell.
K. Kiss Gergely, 2015. október 17. szombat, 09:05

Nagy médiavisszhangot hozott az Auchan üzletlánc lépése, miszerint októbertől átlagosan 10 százalékkal emelte áruházi dolgozói fizetését. Hasonló döntésre várhatóan nemcsak a francia óriás kényszerül vonzereje növelése és dolgozói megtartása érdekében. Így - kisebb figyelem mellett, de a Kika lakberendezési lánc is szeptemberben - szintén már a szokásos bértárgyalások kezdete előtt - legalább hat százalékkal emelte béreit.

Az "első fecske" a Tesco volt, amely idén nyáron lépett meg egy, több ezer dolgozót érintő, egymilliárd forint feletti bérfejlesztést. Az emelés mértéke pozíciótól függött és azoknak, akik addig a piaci átlag alatt kerestek, akár 12 százalékos növekményt is jelenthetett - tudtuk meg a cégtől.

A Lidl Magyarország szintén béremelésről számolt be: e szerint a vállalatnál 2014-ről 2015-re az áruházakban dolgozók pótlékok, túlóra és cafeteria nélküli átlag alapbére több mint 15 százalékkal emelkedett.

Felpörgött a fluktuáció

A magyarországi kiskereskedelem jelenleg körülbelül 3-5 ezer fős munkaerőhiánnyal küszködik - becsülte Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Napi.hu-nak. A legutóbbi adatok alapján
a regisztrált munkanélküliek közül mintegy 34 ezer érkeztek a kereskedelmi szektorból. Ez is azt tükrözi, hogy megugrott a fluktuáció, amely a statisztikák szerint a nagy élelmiszerláncoknál egyes becslések szerint akár már 40-60 százalék, miközben a kis vidéki boltoknál is 30-50 százalékra ugrott az idén, a korábbi 10-15 százalékról.

A kereskedelmi dolgozókat leginkább az alacsony fizetés tántorítja el. A bruttó átlagbér jelenleg még a nagy láncoknál is csak 140 ezer forintot tesz ki, ám a kisebb - főként vidéki - kereskedelmi cégek jellemzően nem adnak meg többet a 105 ezer forintos minimálbérnél. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) úgy becsüli, hogy csak a nagy élelmiszer-hálózatoknál Budapesten a dolgozók felének fizetése nem haladja meg a bruttó 122 ezer forintos garantált bérminimumot, miközben vidéken a dolgozók mintegy 70 százaléka minimálbéres. Azonban a bérminimum nem feltétlenül garantál teljes fizetést is, az ágazatban ugyanis sokan dolgoznak csökkentett óraszámban.

A jelenlegi létszámgondokat ugyanakkor nem csak a fejlett uniós országok sokat emlegetett elszívó hatása okozza, hiszen a kereskedelmi alkalmazottak nagy számban nyergelnek át a feldolgozóiparba. A gyárakban ugyanis akár 30-40 ezer forinttal magasabb fizetéshez juthatnak, mint a kereskedelmi egységekben.

Az átlagfizetés nem a kiskereskedelemben a legalacsonyabb: például az építőiparban és a mezőgazdaságban a munkavállalók még szerényebb jövedelmekkel számolhatnak - jegyezte meg Vámos. Véleménye szerint az ágazat inkább a sajátosságai miatt vált mára a magyar munkaerőpiac neuralgikus pontjává.

Már nem csak a szakemberekből van hiány

A kereskedelemben hagyományosan a szakképzettség mellett a tapasztalat is sokat számít, hiszen a vásárlókat megfelelő minőségben kell kiszolgálni. A speciális ágazatokban - például a műszakicikk-kereskedelemben - a hozzáértés és a vásárlóbarát kiszolgálás még nagyobb jelentőségű, az elvárások pedig más szegmensekhez képest magasabbak. A Profession.hu lapunknak megküldött adatai szerint az ágazati cégek körében - az élelmiszerbolti és csemegepultos eladóval fej-fej mellett- a műszaki eladó lett a leginkább keresett szakma. A műszaki értékesítői pozícióban az idei második negyedévben, az előző negyedhez képest a háromszorosára ugrott a kereskedők toborzási aktivitása.

A Media Markt üzletlánc az ország bizonyos területein munkaerő-piaci problémákkal néz szembe, ilyenkor - amennyiben szükséges - földrajzilag nagyobb merítésből választunk munkaerőt - mondta Német Károly Csongor, a Media Markt Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a Napi.hu-nak.

Hasonló nehézségekkel küzd a ruházati kereskedelem is, ahol azonban a vállalatok inkább szakképzetlen dolgozókat állítanak hadrendbe. A dolgozók ugyanis e szegmensben sem igen számíthatnak az élelmiszerboltokban megszokottnál magasabb jövedelemre, a könyvesbolti eladóknál ugyancsak a minimálbér közeli fizetés jelentik az átlagot.

A munkaerő-piaci helyzetet Sáling József, a KASZ elnöke úgy kommentálta: a kereskedelemben már nem csak a gyakran említett szakképzettekből van hiány, hanem általános dolgozóhiány lépett fel, amely a mindennapi működést fenyegeti. Miközben ugyanis kevés az ember, a kiskerforgalom 2013 júliusa óta megszakítás nélkül emelkedik, csak az idei első nyolc hónapban hat százalék felett bővült. A most induló karácsonyi időszak különösen kritikus lehet a kereslet "feltorlódása" miatt.

Sáling nem tartja kielégítő megoldásnak a kereskedelmi cégek jelenlegi gyakorlatát, amely szakképzetlen-, diák-, esetleg közmunkásokkal igyekszik pótolni a rutinos munkaerőt. A szakmai színvonal már mostanra is érzékelhetően lezüllött, a kiszolgálás nívója pedig tovább csúszhat lefelé, amennyiben a munkaadók nem szánják rá magukat egy ambiciózusabb béremelésre - értékelt a KASZ elnöke.

Kormányzati hátszél nélkül aligha megy

Az általános, nagyobb mértékű béremelést a kereskedelmi vállalatok is indokoltnak tartják, sokak szerint azonban kétséges, hogy ezt az iparág jelenleg ki tudja termelni teljesítménynövelés nélkül.

Jelenleg az ágazatra - különösen a multinacionális élelmiszerláncokra - erős kormányzati nyomás nehezedik. A szabályozás alapján a kiskereskedőknek kötelezően be kell zárniuk, amennyiben két egymást követő évben veszteséget produkálnak, a Brüsszel által jelenleg felfüggesztett sokmilliárdos különadó, valamint a piaci erőfölénnyel kapcsolatos büntetések réme továbbra is aggasztja a kereskedőket. Nem csoda tehát, hogy az iparág inkább a költségcsökkentés - például az éjszakai műszakok megszüntetése, a kasszarendszerek automatizálása - irányába mozdult el. Az akut munkaerő-piaci helyzet miatt az élelmiszerláncok jelenleg arra készülnek, hogy a kormány hamarosan beavatkozik a minimálbér érdemi növelésével, esetleg a cafeteria adójának csökkentésével.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2015.10.18 14:44

@tegnaputan: Mikor gondolkodott utoljára???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2015.10.18 14:41

@tegnaputan:

5.000-es elbocsátás volt. A diákmelósokat és a határozott időre foglalkoztatottakról senki semmit nem tud.

Bércsökkenés a vasárnapi pótlék elmaradása miatt is megvolt. fluktuáció be is indult, mennek a gyárak felé a kereskedelmi dolgozók. Ugye őket se kell már elbocsátani.

Mit is akart mondani???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tegnaputan, 2015.10.18 14:23

@nemvagyok1:
Elbocsájtották az embereket, hogy létszámhiányuk legyen és lasszóval keressék az eladókat? Komolyan gondolod ezt, vagy csak meg akarod magyarázni a magyarázhatatlant?

"Az ilyen kényszer béremelés -mivel nincs mögötte teljesítmény- meg áremelkedést fog hozni"

Nincs mögötte teljesítmény? Ne haragudj de ez mind marhaság. Külföldi árut, külföldi áruházban nyomott bérekkel növekvő fogyasztásnál?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nemvagyok1, 2015.10.18 13:17

@tegnaputan:
Volt elbocsátás és lesz is. A "maradék" létszámon belül kell érteni a hiányt. Nincs semmiféle létszámbővülés, ha esetleg erre gondolnál.
Ha jársz üzletekben, akkor a saját bőrödön tapasztalhatod ezt.

Az ilyen kényszer béremelés -mivel nincs mögötte teljesítmény- meg áremelkedést fog hozni, amitől úgy fél a kormányunk, mint mókus az erdőtűztől. (nő a bérköltség)
Még egy "apróság": a magyar (= többségében életképtelen) KKV-k itt is az államra várnak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tegnaputan, 2015.10.18 10:33

A böszmék, álszakszervezeteik és médiájuk ismét újabb hazugságokkal buktak le. Mégsincs 30 000-s elbocsátás a kiskereskedelmben, sőt munkaerőhiány van, ami végre kikényszerítti a béremeléseket.
Az itt kommntelők is visszanézhetik milyen marhaságokat hordtak össze a vasárnapi boltzárral kapcsolatban.
Vajon gyakoroltok önkritikát?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html