A magyar gazdaság 2014-ben az év elején még javuló európai konjunktúra és a vártnál jobban emelkedő belföldi felhasználás következtében 3 százalékkal, esetleg kissé ennél is gyorsabban növekszik. A második félévben és különösen 2015-ben azonban - mivel a növekedés hajtóerői már a tavalyi év második felében hatottak, így ezek dinamizáló hatása kimerülőben van - 2 százalék körüli GDP-növekedés várható - olvasható a GKI legújabb gazdasági prognózisában. A világgazdaság növekedése 2014-ben a korábban vártnál kisebb lesz, a német kilátások visszafogottabbak. 2015-ben már gyorsulhat a növekedés, ám a iraki, szíriai, ukrán válság, a földgázpiaci turbulenciák fékezhetik a növekedést - mindez rontja a magyar gazdasági növekedési lehetőségeit.

A magyar gazdaság elmúlt években mutatott gyenge növekedési teljesítményét főleg a befektetési környezet, így a jogbiztonság hibás kormányzás következtében bekövetkezett romlása, a bankrendszer lefagyása, a beruházások alacsony szintje magyarázza. Az idei első félévi gyorsulás részben átmeneti tényezők következménye. A magyar gazdaság nemzetközi megítélése magas adósságmegújítási szükséglete, alacsony potenciális növekedése és az európai normáktól számos vonatkozásban eltérő intézményrendszere miatt negatív. A tavaszi választások után is folytatódik a piacgazdaságot és a hatalommegosztás intézményrendszerét mindinkább kiiktató, autokrata modell kiteljesítése, ahol a fő kormányzati cél a minél szélesebb körre kiterjedő politikai hatalom és a kedvezményezett társadalmi és üzleti csoportok pozíciójának erősítése. Új jelenség, hogy az elmúlt hónapokban napvilágra került a kormányzat által eddig preferált érdekcsoportok konfliktusa.

Tisztességtelen az állam a bankokkal szemben

A jegybank mindinkább a kormányzati gazdaságpolitikának is meghatározó szereplőjévé válik, s mind kezdeményezőbben lép fel a költségvetés finanszírozása (jegybanki kötvény betétté alakítása, MNB-alapítványok tőkéjének állampapírba fektetése) és a növekedés előmozdítása érdekében, ami a jegybanki függetlenség igen sajátos értelmezése. A jogállami ellensúlyok lebontása után az állami döntések érdemi korlátja szinte csak az ország finanszírozhatósága. Mivel emiatt a kormány mindenáron el akarja kerülni a túlzottdeficit-eljárás újraindulását, továbbra is prioritás a költségvetési hiány kordában tartása. Az új szabályok miatt ténylegesen is nagy hangsúlyt kell kapnia az államadósság folyamatos és fenntartható csökkentésének. A GKI szerint a kormányzati kommunikáció "a tisztességtelen devizahitelezést" és az "igazságtételt" állítja a gazdaságpolitika középpontjába.

A bankok valóban nem mindig jártak el tisztességesen, de az állami eljárás hemzseg a tisztességtelen elemektől: az állam a saját felelősségét is a bankokra hárítja. Évekkel ezelőtt a bankfelügyelet engedélyezte ezeket a szerződéseket, most pedig tisztességtelennek minősíti. A bankrendszer újabb 1000 milliárd forint nagyságrendű megterhelése lehetetlenné teszi az üzleti hitelezés fellendülését.

Emelkedő jövedelemek

Idén - főleg a mesterségesen leszorított infláció hatására - a reálkeresetek több mint 3 százalékkal (a közfoglalkoztatottak nélkül több mint 4 százalékkal) emelkednek. Jövőre a közszférában a pedagógusok kivételével alig lesz béremelés, az újra elinduló áremelkedés pedig a versenyszektorban is fékezi a reálkeresetek emelkedését. Így 2015-ben összességében a reálkereset és -jövedelem szinte stagnál, a fogyasztás lassuló ütemben, 1-1,5 százalék között bővül.  A munkanélküliségi ráta 2014-ben éves átlagban várhatóan 8 százalék körülire csökken, s 2015-ben is hasonló szinten marad.

Az állóeszköz-felhalmozás a 2012-es 3,7 százalékos csökkenést követően 2013-ban 5,9 százalékkal bővült. Idén 10 százalék körüli növekedést várható. A megugrott dinamika fő oka az EU források felgyorsult lehívásán alapuló infrastruktúra-fejlesztés. Jövőre a beruházások stagnálása várható, mivel az EU pénzelte állami beruházások jövő szeptemberig kifutnak, s a 2014-es értéktől való elmaradásukat az üzleti beruházások emelkedése legfeljebb ellentételezni tudja.

A GKI - mivel az első félévi 3,7 százalékos GDP-növekedés magasabb lett a vártnál - 2,5-ről 3 százalékra emelte éves előrejelzését. A növekedés hajtóerői - az európai konjunktúra javulása, az EU-támogatású fejlesztések felpörgetése, a rezsicsökkentés vásárlóerőt növelő hatása - ugyanis már a tavalyi év második felében hatottak, ezek dinamizáló hatása így kimerülőben van. Jövőre a GDP 2 százalékos növekedése várható.

Újraéled az infláció, gyengül a forint

Magyarországon 2014-ben szinte megszűnt az infláció. Az év utolsó hónapjában - a különösen alacsony bázis miatt - várható 1 százalék feletti ütemet is figyelembe véve éves átlagban 0,3 százalék körüli áremelkedés várható. Jövőre azonban az alacsony bázis, a kifutó diktált rezsicsökkentés, a már idén augusztusban is 2,5 százalékos maginfláció, valamint a jövedéki termékek adóemelése miatt gyorsulás valószínű, éves átlagban 2,5 százalék körül lehet az áremelkedés.

Az MNB jövőre nem tervezi a 2,1 százalékra csökkentett alapkamat emelését. Ennek ellentmond a Fed 2015-ben várható kamatemelése és a jövőre újra beinduló hazai infláció, ugyanakkor segíti az ECB lazító monetáris politikája, s az, hogy az MNB viszonylag érzéketlennek látszik a forint gyengülése iránt.

A GKI megítélése szerint a piaci hozamok várható emelkedése ellenére ameddig csak lehet, változatlan marad az alapkamat, a forint azonban gyengül, a 2014-es 312 forintos átlag után 2015-ben 320 forintos átlagos euróárfolyam várható.

A gazdaságkutató előrejelzése szerint 2014-re is teljesül a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány.  Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya viszont a gazdasági folyamatokból adódóan emelkdik, ezt csak a kincstári számla vagy más állami tartalékok 2013 évinél is nagyobb mértékű év végi átmeneti mérséklése, a forint árfolyamának a december végi mérési időpontban átmenetileg rendkívül szerencsés alakulása (vagy alakítása) tudja megakadályozni, de ennek megvalósulási kockázata nagy. Ugyanakkor a nem teljesülő fenntartható államadósság-csökkentés miatt könnyen lehet, hogy prezentációs okokból 2,9 százalékosnál is alacsonyabb, például az MNB előrejelzésének megfelelő 2,7 százalékos államháztartási hiány mutatnak ki (ami persze az államadósságra is jótékonyan hat.)

Fekete doboz a 2015-ös gazdaságpolitika

Jelenleg még nem ismert a kormány 2015-ös költségvetésre és esetleges adóváltoztatásokra vonatkozó törvényjavaslata. Így a jövő évi költségvetési folyamatok elemzéséhez csak a magyar kormány által 2014 áprilisában benyújtott konvergenciaprogram áll rendelkezésre. A GKI megítélése szerint a program 2015-re vonatkozó előrejelzése túl optimista, ezzel összefüggésben az adóbevételek is túlbecsültek, ami legalább 100 milliárd forintos, a GDP mintegy 0,3 százalékát kitevő bevételkiesést jelent.

Egyelőre még nem ítélhető meg, hogy az EU milyen hiánycsökkentést követel meg, de szinte kizárt, hogy a szankciók kockáztatása nélkül a 2,5 százalékos hiánytól felfelé el lehet majd térni. Sőt, mivel az államadósság előirányzott csökkenése 2015-ben mindössze 0,2 százalékpont, s a GDP felültervezettsége ezt is veszélyezteti, az államadósság csökkentése oldaláról is nagy lesz a nyomás a hiány további mérséklésére. Végeredményben 2015-ben a GDP arányában 2-2,5%-os államháztartási deficit elérése látszik szükségesnek - olvasható a GKI elemzésében.

A GKI prognózisa 2014-2015-re (változás, százalék)
2013 tény2014 prognózis2015 prognózis
GDP termelés1,13,02,0
- mezőgazdaság22,05,00,0
- Ipar-1,25,54,0
- építőipar7,412,06,0
- kereskedelem-0,33,01,0
- szállítás0,43,02,0
- információ, távközlés0,43,02,0
- pénzügyi szolgáltatás-1,5-4,0-1,0
- ingatlanügynökség-3,2-1,01,0
- közigazgatás, egészségügy, oktatás1,42,00,0
Magnövekedés0,13,52,5
GDP felhasználás0,84,01,7
- egyéni fogyasztás-0,12,01,2
- beruházás5,910,00,0
Export4,87,05,5
Import5,08,55,5
Infláció1,70,32,5
Folyó fizetés és tőkemérleg egyenlege
- milliárd euró6,66,56,5
- GDP százalékában6,76,66,5
Munkanélküliségi ráta10,288
Államháztartás egyenleg a GDP százalékában-2,2-2,9-2,5
Forrás: GKI