Az előző hónapok masszív romlása után 2013. márciusban kissé javult a munkaügyi helyzet Magyarországon: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) friss számbavétele szerint 8 százalékkal, 620,2 ezer főre csökkent a regisztrált álláskeresők létszáma. Igaz, ez a létszám továbbra is 29 ezer fővel magasabb az egy évvel korábbinál is. A helyzet márciusi javulása felülmúlta az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) által előzőleg becsültet is. A kutatók napokban publikált modellszámítása szerint ugyanis a regisztrált álláskeresők száma februárhoz képest 13-14 ezer fővel mérséklődhetett.

Szinte csak támogatott állások vannak

Mindez úgy következett be, hogy a hónapban hatszorosára nőtt a szabad álláshelyek száma. Márciusban ugyanis a munkáltatók összesen 141,8 ezer fős új munkaerőigényt jelentett be a foglalkoztatási szolgálathoz. Ez a létszám az előző évihez képest két és félszeresére növekedett. Ezek nagy része, 91,9  százaléka valamilyen módon támogatott munkaerőigény volt. A munkáltatók által igényelt 11,5 ezer fő nem támogatott munkaerőigény lényegében megegyezett az előző havival. Az NFSZ összesítése szerint a hónapban 167,7 ezer üres állás állt rendelkezésre a közvetítéshez, amelyek közül március 31-én 73,7 ezer maradt betöltetlen.

A helyzet kitartóan rossz

A legtöbb álláskereső továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, e két megye a teljes állomány 21,4 százalékát adja. A férfi álláskeresők száma március végén mintegy 324,8 ezer fő volt, az állástalanokon belül 52,4 százalékot tettek ki. Iskolai végzettség alapján a legfeljebb általános iskolát végzettek 255,4 ezres létszáma az álláskeresőkön belül 41,2 százalékot jelentett, míg középfokú végzettséggel 333,3 ezer (53,7 százalék), felsőfokúval pedig 31,5 ezer fő (5,1 százalék) rendelkezett. Az idei harmadik hónapban 292 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, negyedük álláskeresési, a többség pedig szociális támogatásban részesült.

Márciusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 13,9 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív munkanélküliségi szint pedig 9,4 százalékos értéket mutatott. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron rendelkezik, nem sokkal rosszabb a helyzet Budapesten, Vasban és Pest megyében.

Minden nyolcadik pályakezdő

A nyilvántartásban 73,9 ezer pályakezdő szerepel, azaz arányuk 11,9 százalék. A legtöbb fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben tartották nyilván, de e két megye mellett még jelentős a Hajdú-Biharban regisztrált pályakezdő álláskeresők száma is. A pályakezdő álláskeresők 36,6 százalékának legfeljebb nyolc általános, 19,9 százalékának szakiskolai, szakmunkásképző, 14,8 százalékának gimnáziumi, 22,1 százalékának szakközépiskolai, technikumi, 6,6 százalékának felsőfokú iskolai végzettsége van.

A hónapban kissé mérséklődött a csoportos létszámleépítés keretében elküldeni szándékozottak száma is, a cégek most ezer ember elbocsátását jelezték, az előző havi 1,15 ezer fő után. A legtöbb létszámcsökkentéssel érintett munkavállalót továbbra is Budapesten és Pest Békés megyében jelentették be a foglalkoztatók. A cégek tevékenysége szerint a legtöbb munkavállalót a feldolgozóiparban és a kereskedelemben, gépjárműjavításban tervezik elküldeni.