Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Összességében elmondható, hogy erős társadalompolitikai fordulat történt az elmúlt években és pozitív változások indultak el Magyarországon - mondta Czibere Károly az Emberi Erőforrás Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Tárki Zrt. Társadalmi riport 2016 című kötetének bemutatóján. Az államtitkár kiemelte, hogy 2010-2011 óta van erős növekedés, a foglalkoztatás nő, az inaktivitási ráta csökken, és 2013-tól csökkent a szegénység által veszélyeztetettek száma. Czibere szerint a Társadalmi riport 2016 kötetének kutatásai megerősítik a KSH számait

A 2014-2016 nagyon furcsa, ellentmondásos évek voltak Magyarországon, majdnem mindent dominált a migrációs válság ügye, ami most a népszavazásban csúcsosodott ki - mondta Tóth István György a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója. Ennek is köszönhető, hogy most ez a kérdés külön fejezetet kapott a könyvben - tette hozzá.

A migráció szempontjából 2010-2011 fordulatot jelentett Magyarország életében: a migráció jelensége tartós maradt és a mindennapi közbeszéd részévé vált, az okok állandósultak, a hatások pedig egyre inkább érezhetőek - mondta Hárs Ágnes a Kopint-Tárki Zrt. munkatársa a kötet bemutatóján.

A szakember szerint az adatokból az látszik, hogy a 2014-es időszakra a Magyarországról történő elvándorlás elérte azt a szintet, ami a többi kelet-európai országban volt megfigyelhető az uniós csatlakozást követően. A migrációs állományok változása ugyan már komoly mértékű, de összességében arányában a magyar munkaerőpiacról hiányzó népesség számában ez még mindig elmarad a többi kelet-európai országokétól, egész egyszerűen azért, mert később indult el a folyamat, de ez 2010 óta jelentősen felgyorsult. Fontos és érdekes tanulságnak nevezte, hogy a magyarországi elvándorlás érzékenyen reagált arra a lehetőségre, amit a külső környezet kínált.

A közbeszédben azt a tapasztalást, hogy a jelentős kivándorlás Londonba irányul, a számok is mutatnak, ide 2011 körül nagyon meglódult az elvándorlás. A munkaerőpiacok megnyílásával viszont Ausztria és Németország felé is megindult a kivándorlás - az utóbbi két országba a szakmunkások elvándorlás volt nagyon jelentős. Ezt a munkaerő-piaci folyamatokban is lehet tapasztalni - tette hozzá.

Vissza a rendes kerékvágásba

A Társadalmi riport - ezután, hogy az aktuális köteteket 2012-ben alapítványi támogatással, 2014-ben közadakozással sikerült kiadni - ebben az évben az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága támogatásával jelent meg.

Az elvándorlás az oka a munkaerőhiánynak?

Hárs előadásában rámutatott, hogy az elvándorlás és a munkanélküliség között van valamilyen együttmozgás, de más kutatások azt is mutatják, hogy a munkanélküliség nem javítja, hanem rontja a külföldi munkavállalás esélyét - főleg, ha közmunkás az illető.

A munkaerőpiacon bekövetkezett - Hárs szerint inkább rövid távú, időszakos - javulás vélhetően inkább a munkaerő-piaci környezet hatására történik, ez lelassítja az elvándorlás ütemét Magyarországról, tehát a munkaerőpiacon a javulás nemcsak az elvándorlás miatt van, hanem az elvándorlás okán a munkaerőpiac átmeneti érzékenységének is köszönhető.

Az adatokból az is látszik, hogy miközben jelentős az elvándorlás, a bérek erre alig reagáltak, nagyon sokáig ellenállt a béremelésnek a munkaerőpiac. Az adatokból az látszik, hogy a kevésbé elvándorló, magas jövedelműek bére növekszik, miközben nagyon kicsi az a bérnövekedés, amit az elvándorlásnak sikerül kiváltania. Ez Hárs szerint igen komoly probléma. Érzékelhető erről némi társadalmi vita, de az is látszik, hogy a szakszervezetek reakciója nagyon lassú, a jelentős inaktivitásuknak is következménye, hogy nem sikerül jelentősebb béremelést kikényszerítenie az elvándorlásnak.

Tehát a munkaerőhiány nem szükségképpen és csak az elvándorlásnak a következménye, hanem a magyar munkaerőpiac egyéb jellemzőinek (pl. a bérek beszorítottsága) is betudható - mutatott rá.

Aggasztó jelenség

Az elvándorlás intenzitása ugyanakkor aggasztó jelzés, a szociális és társadalmi következményei érezhetőek. Hárs tanulmánya szerint az elvándorlás az aktív népességet a jelentős demográfiai fogyásnál nagyobb mértékben csökkenti, de ez korcsoport és iskolai végzettség szerint nagyon eltérő. Különösen a 30-45 éveseket érinti, kevéssé befolyásolja az alacsony iskolai végzettségűeket. A migráció esélye pedig a magasabb iskolai végzettségűek, a fiatalabbak, a férfiak és az egyedülállók esetében nagyobb.

Hárs a fentiek mellet megjegyezte, hogy Magyarországon a migráció növekedésével együtt gyorsan megjelent a közbeszédben is a "migráció kultúrája", a külföldi munkavállalás komoly lehetőségként fogalmazódik meg az érintett csoportokban, így felülértékelve a migráció előnyeit, ennek megfelelően alakulnak az életstratégiák kialakítására, az iskolázásra vonatkozó döntéseik.

Hárs elmondása szerint a magyar orvosok körében végeztek erre vonatkozó kutatást, amely azt igazolta, hogy a migrációval remélhető béreket és a külföldi munkavállalás lehetőségét is felülértékelik a migrációs tapasztalattal nem rendelkező otthonmaradottak a külföldön dolgozókhoz képest és ez az eltérés szignifikáns. Ebben a szakember szerint az lehet a veszélyes, hogy ez a narratíva felerősítheti a migrációt meghatározó tényezők hatását, azaz ez az elvándorlást jobban motiválhatja, felgyorsíthatja, mint ahogy ehhez a hazai munkaerőpiac alkalmazkodik.