Magyarország 2010 óta eredményes utat tett meg, akkor a magyar gazdaság mélyrepülésben volt, az államadósság nőtt, és az ország az IMF és az EU segítségétől függött - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén. Az elmúlt öt évben komoly eredményt értünk el, lendületes növekedéssel, nagyobb foglakoztatással, nincs okunk panaszkodni. A tavalyi 3,6 százalékos GDP-növekedés a második leggyorsabb volt az EU-ban, Magyarország kezdi visszaszerezni korábbi helyét a régióban is - tette hozzá a miniszter.

A válság időszakában a visszaesés tompítására elindultak olyan beruházások, amelyek később a gazdasági növekedés alapjai lesznek - ennek köszönhető a tavalyi jó gazdasági növekedés, de sokat segített az uniós támogatások hatékony felhasználása is. A foglakoztatási ráta nőtt, ezt a cél szolgálják az adó- és járulékkedvezmények, ám amíg a versenyszférában nem keletkeznek munkahelyek, addig futtatni kell a közmunkát. Az elmúlt években az államháztartás hiánya a GDP három százaléka alá csökkent - ezt a trendet a jövőben is fenntartja a kormány - közölte Varga.

Nagyobb sebességre kapcsol a gazdaság

A jövőről szólva Varga Mihály elmondta: nagy kérdés, hogy a most megindult három százalék feletti növekedés tartós lesz-e. A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság a következő 1-1,5 évben biztosan azon a növekedési pályán marad ahol most van.

A kormány februárban írt alá megállapodást a EBRD-vel és a Erste Bank Group-pal, amelyben a banki különadók csökkentését vállalta a magyar kormány. A bankadó mértéke megfeleződik 2016 januárjától - ennek eredményeként a hitelezés már idén emelkedhet.

A kormány idén 2,8-2,9 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál már, és jó eséllyel ezt megismétli 2016-ban is magyar gazdaság. Korábban a kormány 2015-re 2,5 százalékos növekedéssel számolt, míg 2016-ra 2,1 százalékos GDP-előrejelzést adtak meg a 2015-ös költségvetésben. A most induló uniós költségvetési ciklus is tartós növekedést segíti, ugyanis a forrásokat a korábbinál nagyobb mértékben használhatják fel a vállalatok beruházások támogatására.

Fordulat jöhet a NAV-nál

Folyik az adózás rendjének átalakítása az NGM-ben - jelentette be Varga Mihály, hozzátette: jelenleg a magyar adórendszer arra épül, hogy mindenki rossz adózó, ezért alkalmaz szigorú szabályokat. El kell jutnia az adórendszernek oda, hogy meg tudja különböztetni a jó és rossz adózót. Azt az adózót, amely a korábbi vizsgálatokban mindig jól szerepelt a NGM vezetője szerint támogatni kell. Meg kell fordítani az irányt, vagyis el kell fogadni, hogy vannak tisztességes adózók - vázolta a terveit a szaktárca vezetője.

Jelenleg egy adóvizsgálat 36 hónapig is elhúzódhat, a cél az, hogy a jövőben ezek hat hónap alatt lezáruljanak. Az NGM a NAV-tól olyan hozzáállást vár el, amely segíti a cégeket - ezt fogja tükrözni az adózás rendjéről szóló új törvény. Továbbra is napirenden van az szja egyszámjegyűre való csökkentése, a társasági adó két kulcsának összevonása és az áfa csökkentése is. A megkezdett adócsökkentéseket folytatni kell - tette hozzá Varga Mihály.

Jön a szolgáltató adóhivatal

A mai adórendszer kevés mérlegelési lehetőséget ad a NAV-nak a vétlen hibák esetében. Vékony a határ a korrupció és a jogos mérlegelés között, de ez sikerült a svájci adóhivatalnak, akkor idehaza is meg lehet próbálni. A szemléletváltáshoz hozzájárul az is, hogy a szja-bevallás a mai formájában megszűnne, a "bevallásokat" a jövőben a NAV készítené el. Az elkészült nyomtatványt az adózónak csak jóvá kellene hagynia. Az adóhivatalt olyan helyzetbe kell hozni, hogy valódi szolgáltatóvá váljon. Szeretnénk, hogy akár már 2016-ban megszűnjön az szja-bevallás, de minden bizonnyal ez 2017-re már elérhető lesz - mondta Varga Mihály.

Vannak kockázatok

A kockázatokról beszélve kettőt emelt ki Varga. Az exportpiacokon tapasztalható deflációs veszély az egyik figyelemre méltó trend, ám ezt ellensúlyozhatja az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja. Komolyabb veszély az ukrán-orosz konfliktus gazdasági hatása, hisz a magyar gazdaság számos szállal kapcsolódik az orosz gazdasághoz, legyen az a mezőgazdasági export vagy az OTP, a Richter, a Mol jelenléte az orosz piacon. A legfontosabb dolga a magyar kormánynak, hogy megtalálja azokat a lehetőségeket, amelyek ellensúlyozhatják az Oroszországgal szembeni európai uniós szankció hatásait.