Forintgyengülésre felkészülni! - Mikor jön a magyar vészforgatókönyv?

A fiskális konszolidációt a kormány elvégezte, az államháztartás hiánya tartósan és fenntartható módon a GDP három százaléka alá került - mondta Kisgergely Kornél, az NGM helyettes államtitkára a Napi.hu makrogazdasági konferenciáján. Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint is teljesül a kormány idei hiánycélja és az jövőre is három százalék lehet. A foglalkoztatás növelése érdekében csökkent a marginális adókulcs, illetve maga az adóterhelés is - tette hozzá a helyettes államtitkár. Ebben a környezetben nem sikerült növekedési csodát felmutatni, ezen a téren túlzó az összehasonlítás a környező országokkal is, hisz egyetlen ország sem ment a válságba olyan gyenge makrogazdasági kondíciókkal, mint hazánk.

Ennek ellenére az idei prognózisok változása biztató: az NGM eredetileg fél százalékos gazdasági növekedéssel kalkulált, ám a harmadik negyedév után már az egy százalékos idei növekedés sem tűnik túlzónak. Várhatóan 2014-től a magyar gazdaság egy kiegyensúlyozott növekedési pályára állhat. Jövőre már két százalékkal nőhet a gazdaság, emellett a kormány a fiskális fegyelem megőrzésére koncentrál. Bár a hitelminősítők nem igyekeznek a felminősítéssel az állampapírpiacon a magyar kötvényekkel szemben a bizalom erős; erre utal a sikeres dollárkötvény kibocsátás, vagy az, hogy a nyári amerikai adósságválságot a magyar kötvénypiac komolyabb hullámok nélkül átvészelte. A jegybanki alapkamat vágásai csökkentik az államadósság hosszú távú finanszírozási költségeit, a rövid papíroknál gyors az átárazódás.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

A legnagyobb kockázat az államadósság kezelésben maga az árfolyamkockázat, hisz az államadósság 40 százaléka devizában van, ezért szeretné a kormány a devizaarányt minél gyorsabban, minél alacsonyabbra szorítani. Az IMF-hitel visszafizetése jelentősen csökkentette a devizaarányt - mondta a helyettes államtitkár. 2014-ben jelentős állampapír lejáratok lesznek, hisz az Európai Bizottságnak és a piacnak is törleszteni kell. Az őszi dollárkötvény-kibocsátás az első két év kiadásait fedezi, így az államdósság finanszírozás nem is lehetne stabilabb Kisgergely Kornél szerint.

Mekkora lehet a növekedés?

Jövőre összejöhet a két százalékos gazdasági növekedés, bár MKB 1,7 százalékot prognosztizál - vélekedett Kondrát Zsolt az MKB bank vezető elemzője a konferencia elemzői kerekasztal beszélgetésén. A következő években 1,5-2 százalékos növekedési trend reális, ennél gyorsabb tempóra akkor lehet számítani, ha az eurózóna gazdasága is gyorsabb növekedésbe kapcsol. Ha nem lesz fordulat a gazdaságfilozófiában, akár lassulhat is a hazai növekedés.

Kissé túlzó a két százalékos kormányzati becslés, inkább valószínűbb 2014-ben az 1,8 százalékos GDP-bővülés - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. A kérdés, hogy a magyar gazdaság tud-e 2014 után is növekedni úgy, hogy az nem okoz egyensúlyi problémákat. Nyeste szerint további kockázat, hogy a magyar növekedés hatalmas arányban támaszkodik az autóiparra. Ha nem következik be fordulat más szektorokban, akkor a középtávú kilátások nem túl fényesek - vélekedett Nyeste Orsolya.

Az OTP Bank szintén 1,8 százalékos növekedést vár 2014-re és azzal számolunk, hogy a jegybank növekedési hitelprogramja ezt követően nem folytatódik - mondta Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője.

Mi lesz az inflációval, mit lép az MNB?

Tardos várakozásai szerint a jövő évi szinten stabilizálódhat a gazdaság növekedése - az viszont kedvezőbb szerkezetűvé válik. A jegybank három százalékig csökkenti az alapkamatát - kedvező esetben 2,75 százalék lehet a padló. Az infláció jelentősen lefékeződött, de nem csak a rezsicsökkentésnek köszönhetően - az összes kormányzati intézkedések hatása az adóemelések miatt inkább semlegesek az inflációra az elemző szerint. Megteremtődtek a feltételei, hogy az infláció tartósan alacsonyan maradhat, vagyis három százalék körüli szinten stabilizálódhat. A jövő év végén már beindulhat a kamatemelés a némileg növekvő infláció miatt, illetve a globális kockázati környezet várható változása miatt - mondta Tardos Gergely.

Az Erste elemzője szerint nem szabad arról megfeledkezni, hogy magyar gazdaság továbbra is feltörekvő gazdaság, vagyis a következő években is várható árkonvergencia. Mivel 2013 végére akár fél százalékra is visszaeshet az infláció, az alacsony bázis miatt 2014-re akár újra három százalék fölé kerülhet a mutató. Ugyanakkor az előretekintő reálkamat már negatív, amely egy gyorsan változó piaci környezeteben kockázatot jelent. Nem kizárt, hogy jegybank lemegy három százalék alá a kamattal, de középtávon nem fenntartható ez a kamatszint, így az év közepétől elindulhat egy kamatemelési ciklus - mondta Nyeste Orsolya.

Kondrát Zsolt szerint az év végére fél százalékos infláció várható, az azt következő hónapokban pedig mínuszos számok sem kizárhatóak, ám 2014 végére újra 2,5-3 százalék köré emelkedhet a pénzromlás üteme. Az MNB elmegy a falig, ám nem lehet tudni, hogy ez a fal hol van - ez feltehetőleg a külső piacok által meghatározott. Akkor fogjuk megtudni, hogy elértünk a falig, amikor a hozamok emelkednek, a forint pedig gyengülni fog. Nagyon kicsi a puffer a rendszerben - ráadásul ezt a puffert a jegybank ki is veszi a rendszerből a folyamatos kamatcsökkentésekkel. Ha kialakul egy nemzetközi pénzügyi pánik, akkor az intervenciót és a kikényszerített kamatemelést sem lehet kizárni, bár ennek a forgatókönyvnek kicsi a valószínűsége - mondta az MKB szakértője.

Mi lesz a forinttal?

A kormány preferálja a lassan gyengülő forintpályát talán azért, mert kormányzati vélemények szerint ez serkentheti a exportot, így a növekedést. Ezért nem érdemes forinterősödésre számítani 2014-ben sem, a forint érzékeny a külső hírekre - mondta Nyeste Orsolya. A pozitív fizetési mérleg fontos fundamentális támasza a forintnak, ugyanakkor a magas államadósság miatt nem dőlhetünk hátra. Egy válság esetén nem zárható ki sem az intervenció, sem a vészkamatemelés. Az euró árfolyama 290-310 forint körül alakulhat a következő két évben 300 forintos középpel.

A következő hónapokban az euróárfolyam 300 forint fölé kerülhet, 2014 végére 308 forintos euró-árfolyamot vár Tardos Gergely. Nincsenek versenyképességi problémák magyar gazdaságban, tehát az árfolyam ebből a szempontból jó helyen van. Amennyiben nem kerül sor gazdaságpolitikai hibákra - akkor extrém forgatókönyvekkel nem kell számolni - vélekedett Tardos. Az MKB 300 forintos euróval számol a következő években felfele mutató kockázatokkal - mondta Kondrát, aki szerint az alacsony a kamatok miatt a lakosság akár devizamegtakarítások felé fordulhat, amely további kockázatot jelent.

Mikor jön a felminősítés?

A makromutatók impozánsak, ám a hitelminősítők is a középtávú növekedési kilátások miatt aggódnak. Ha visszaesik a növekedés, akkor megáll az államadósság GDP-hez viszonyított csökkenése, ezért vannak kiváró álláspontot a hitelminősítők Magyarországgal szemben. Ha nem lesz növekedés, akkor a GDP 80 százalékos adósságaránya "borzasztóan nehezen"csökkenhet - mondta Nyeste Orsolya. A Kondrát Zsolt szerint a magyar gazdaság ép öt évvel a hazai eurócsatlakozás előtt kerül majd a hitelminősítőknél befektetési kategóriába a jelenlegi bóvli besorolásból. Tardos Gergely szerint ez 2015 végére be is következhet, ha a következő fél évben nem születenek olyan gazdaságpolitikai lépések, amelyek ezt megakadályoznák - tette hozzá az OTP Bank vezető elemzője.