A jegybank megadóztatásából összesen 116 milliárd forintos pénzintézeti járulékbevételt remélt a nemzetgazdasági tárca - ez derül ki a Költségvetési Tanácsnak ma megküldött iratokból, amit a szaktárca hozott nyilvánosságra. Ugyanakkor tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már úgy nyilatkozott, hogy "valószínűleg nem" adóztatják meg a jegybankot - hisz a azt az MNB-n túl az ECB, az Európai Bizottság és az IMF is ellenzi. Ráadásul - ha ez önmagában nem is elég érv - valójában ellentétes a józan ésszel is, hisz az így keletkező veszteséget végül is a költségvetésnek kellene megfizetni. Így a miniszter Költségvetési Tanácsnak (KT) küldött válaszból viszont így az is világossá válik, hogy a jegybankadó elmaradása miatt 116 milliárdos lyuk keletkezik a bevételi oldalon, amit vagy más adókkal kell pótolni, vagy kiadáscsökkentésre lesz szükség. Matolcsy viszont még tegnap is 80-100 milliárdos bevételkiesésről beszélt a foglalkoztatási bizottságban.

A bankokra kivetett tranzakciós adóból 136 milliárd forintot vár az NGM. A legnagyobb tétel az átutalásokat érinti, ebből 84 milliárdot, bankkártyás készpénzfelvételek után és a sárga csekkekre kivetett adóból 23 milliárd forintot kell befizetni az érintett pénzintézeteknek, míg az államkincstártól további 10,3 milliárdos bevétel várható.

Kapcsolódó

Jöhet a 220-as svájci frank?

A kormány a 2013-as költségvetés - amelyet minden bizonnyal módosítani kell majd - beterjesztése után állt elő a munkahelyvédelmi akciótervével, amely mintegy 300 milliárd forintos bevételkieséssel jár. Ennek a programnak a fedezetét a kormány két forrásban látja: 150 milliárdot remél az áfabeszedés hatékonyságának növeléséből, 102 milliárd forintot pedig egy remélt, majdani "jó" IMF-megállapodás kamatkiadásokat mérséklő hatásaitól. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői évadnyitó beszédében nyitott újabb a kört a lassan egy éve nem folyó IMF-tárgyalásokról (eddig mindössze egy előzetes fordult sikerült összehozni), az NGM anyaga viszont azzal a feltételezéssel él, hogy az egyeztetések újraindulásának bejelentésének egyéves évfordulójára, vagyis 2012 november közepéig összejöhet a hitelmegállapodás.

Az NGM feltételezése szerint az állampapírhozamokban a megállapodás hírére azonnal 50 bázispontos esés következik be, amit 2013 végéig további 150 pontos hozamcsökkenés követne.

"Az árfolyam alakulására vonatkozóan feltételezett pálya szerint a forint-euró árfolyam július végétől 280 HUF/EUR szintre csökken (ez meg is valósult), majd november közepétől (a hitelszerződés feltételezett aláírását követően) további fokozatos 5 százalékos erősödésen megy keresztül a forint árfolyama 2013 végéig, ami ez alapján 266 HUF/EUR lesz a következő év végén. Ez 2012-ben mintegy 287,5, 2013-ban pedig 271,44 HUF/EUR átlagos árfolyamot jelent." (Feltételezve a jelenlegi, 1,2080 körüli EUR/CHF árfolyamot, a 266-os euró valamivel 220 forint feletti frankjegyzésnek felel meg, a 271,44-es kurzus mellett pedig nagyjából 225 forintos frankárfolyam adódik. A szerk.)

Módosítják a 2013-as büdzsét

A kormány utolsó pillanatban nyújtotta be azt a módosító javaslatot, amely 150 milliárd forinttal növelte meg az 2013-as áfa-bevételeket. Az ajándék pénz forrásául az adóbeszedés hatékonyságának növelését jelölte meg az alig pármondatos módosítás - nem kell túlzott szakértelem ahhoz, hogy világossá váljon, pár perc alatt összedobott javaslatról van szó. Az NGM most a KT számára próbált részletesebb forrásokkal számol - ám a háttérszámítások most is hiányoznak. A NGM részint az idén bevezetett adóregisztrációs eljárásra apellál, vagyis arra, hogy a cégek előzetes regisztrációjával kiszűrhetőek a csalárd céllal létrehozott vállalkozások. További - nem számszerűsített - kedvező változást vár a szaktárca 2013 januárjától induló áfaösszesítő jelentés bevezetésétől - ezt a törvénymódosítást már ki is hirdették. A még ki nem hirdetett javaslatok között szerepel a 1,5 millió forintnál nagyobb számlák kötelező elektronikus kiegyenlítése, de ide sorolható a fordított áfa bevezetésegyes mezőgazdasági terményekre is - érvel az NGM.

További forrás lehet a munkahelyvédelmi akcióterv - amely bevételi oldalon 300 milliárd forintot visz el a költségvetésből, ám annak gazdaságélénkítő hatása némi pénzt visszahoz. Az NGM azzal számol, hogy az intézkedések hatására azonnal 0,5 százalékkal nő a foglalkoztatás és azonnal 0,5 százalékkal emelik a bért az érintett cégek. "A Munkavédelmi Akcióterv elsőkörös makrogazdasági hatásainak köszönhetően mintegy 220 milliárd forinttal emelkedik a rezidens háztartások rendelkezésre álló jövedelme. 87,5 százalékos fogyasztási rátával számolva ez azt jelenti, hogy a háztartások fogyasztása mintegy 193 milliárd forinttal bővül" - állítja az NGM. Hozzáteszik: "A háztartások növekvő fogyasztásának köszönhetően - a fenti 193 milliárd forint folyóáras fogyasztásbővülést figyelembe véve - mintegy 33 milliárd forint többlet általános forgalmi adó és 5 milliárd forint többlet jövedéki adóbevétel keletkezik." A vállatok tőkejövedelmei 184 milliárd forinttal nőnek a NGM szerint, amely 5-8 milliárdos társasági adóbevételt jelent. Az NGM szerint összesen így 77-80 milliárd forintos adóbevétel keletkezik azonnal a munkahelyvédelmi akciótervből, a 300 milliárdos kieséssel szemben.