A Magyar Bankszövetség elnöke kedden a Reutersnek nyilatkozta, hogy a pénzintézetek több százmilliárd forintos terhet vállalnának magukra önként, ami az adósoknak jelentős könnyítést jelentene. Mindez arra utal, hogy a bankok felkészültek a keddi tárgyalásra, és tisztában vannak azzal, hogy nem fogják olcsón megúszni az újabb mentőcsomagot.

Bár a részletek egyelőre nem ismertek a Bankszövetség javaslatával kapcsolatban, de egyelőre úgy tűnik, hogy még három fontos kérdéskör vár megválaszolásra - kommentálta a nyilatkozatot Peter Attard Montalto. A szakember szerint az egyik fontos kérdés az lesz, hogy egyszeri terhet kell vállalniuk a bankoknak, vagy több évre elosztva jelenik meg az adósságleírás. Eddig úgy tűnt, hogy a kormány az utóbbi megoldást preferálja, azonban a választásokhoz közeledve politikai döntés születhet. Emellett az is fontos lesz, hogy a háztartások egyszeri vagy folyamatos adósságelengedést kapnak-e, vagyis egycsapásra forintra váltják hiteleiket egy kedvezményes árfolyamon, vagy a havi törlesztőrészletet fizethetik "akciósan". Egyelőre a kedvezmény mértéke sem ismert, a jelenlegi svájci frank árfolyamhoz viszonyítva 10-25 százalék közötti javaslatok hangzottak el. A harmadik fontos kérdés Montalto szerint az, milyen arányban osztja meg a terheket a kormány és a bankszektor, de Patai keddi nyilatkozata alapján úgy tűnik, hogy a bankok viszik el a számla nagy részét.

Összefügg a devizahiteles-mentés és a kamatpolitika

A Nomura elemzője emlékeztet arra, hogy korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy ha nem tudnak megállapodni a bankokkal, akkor a kormány egyoldalú mentőcsomagot rak össze. Montalto szerint ez arra utal, hogy legkésőbb szeptember közepéig szeretnék tető alá hozni a megállapodást. A szakértő úgy látja, a részletek hiányában egyelőre csak annyit lehet biztosra venni, hogy az újabb mentőcsomag miatt belátható időn belül nem lesz nyereséges a magyar bankszektor.

A Morgan Stanley szerda reggel kiadott elemzése a keddi 20 bázispontos kamatcsökkentés mellett szintén a devizahiteles-mentőcsomagnak szentel figyelmet Magyarország kapcsán. Pasquale Diana, a cég szakembere úgy véli, hogy a két kérdés összefügg, hiszen a tárgyalások a monetáris politikai transzmissziót is befolyásolhatják. Az elemző úgy véli, hogy a kormány és a bankok egyeztetései a következő hetekben komoly kockázatot jelentenek majd a magyar piac számára, ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az idén eddig akárhányszor drasztikus, unortodox kormányzati lépésekre várt a piac, a döntéshozók meglepően konzervatív lépésekkel álltak elő.

Elkölthető a felszabaduló pénz

Diana egyetért abban kollégájával, hogy Patai Mihály nyilatkozata után borítékolható, hogy a bankok állják majd a veszteség nagy részét. Hozzáteszi, hogy egyelőre nem tudni semmit a részletekről, így az sem ismert, hogy a leendő megoldás teljesen megszünteti-e a devizakockázatot, vagy csak kedvezményes törlesztési árfolyamot határoz meg az ügyfeleknek. A Morgan Stanley elemzői idézik Varga Mihály nyilatkozatát, miszerint a Bankszövetség javaslata jó kiindulási alap a tárgyalásokhoz, de szerintük még távol vannak az álláspontok.

Az elemzők kiemelik, hogy a gazdasági növekedésre kedvezően hathat az, ha az ügyfeleket megszabadítják devizahiteleiktől, hiszen a törlesztőrészlet felszabaduló részét elkölthetik. Azt viszont nem teszik hozzá, hogy ezzel ellentétes hatású a bankok további sarcolása, hiszen a növekedéshez hitelezésre is szükség lenne.

Nem engedik el a forintgyeplőt

Sokak szerint, ha a kormány a legveszélyeztetettebb háztartásokat megszabadítja devizahiteleiktől, az zöld jelzést jelent a forint gyengítése felé - vázolja fel Pasquale Diana. Szerinte azonban három oka is van, amiért a kormány nem fog a forint mesterséges gyengítésére törekedni. Egyrészt a devizaalapú lakáshitelek kiváltása után is marad még mintegy 2000 milliárd forintnyi háztartási devizahitel, mely továbbra is ki lesz téve az árfolyam-ingadozásnak, másrészt van 3800 milliárd forintnyi vállalati devizahitel, melynek jelentős része kis- és közepes vállalatoknál lett kihelyezve. A harmadik ok pedig, hogy a magyar állam továbbra is jelentős részben devizában van eladósodva, a kormányzati szektor teljes adósságán belül 41 százalék a deviza részaránya. Így pedig az elemző szerint lehetetlen a GDP-arányos államadósságot csökkenteni egy sokkal gyengébb forintárfolyam mellett, márpedig a kormánynak ez a nem titkolt célja.

A Morgan Stanley szerint ha megoldódik a devizahitelek problémája, akkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyobb szabadságot élvezhet, a jelenleginél is jobban tolerálhatja a gyenge forintot. Ez azonban nem egyenlő azzal - húzták alá -, hogy mesterségesen gyengítenék a magyar devizát.