Most először adott ki tájékoztatást jegybank a végtörlesztési euróeladási tenderek eredményéről, mégpedig az MNB statisztikai mérlegéről szóló közleményben.

Az MNB 2011. október 3-án tartotta első, a végtörlesztési programhoz kapcsolódó euroeladási tenderét, és ezt még három további alkalom követte október hónapban. A jegybank ezen a négy tenderen összesen 890 millió eurónyi (262 milliárd forint) ajánlatot fogadott el, és ebből a hónap végéig, a végtörlesztések megvalósulásával párhuzamosan 235 millió euró (69 milliárd forint) került ténylegesen kifizetésre. Ez utóbbi összeg önmagában csökkentette a külföldiekkel szembeni követelések állományát
és szűkítette a bankrendszer likviditását - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Amint arról korábban beszámoltunk, a PSZÁF adatai szerint október hónapban 29,4 ezer kölcsönt végtörlesztettek a rögzített devizaárfolyamon az adósok, amihez kevesebb mint félezer kiváltó forinthitelt vettek fel. A végtörlesztett kölcsönök teljes értéke aktuális árfolyamon 174,8 milliárd forintot, rögzített árfolyamon 130,6 milliárd forintot tett ki, vagyis a bankrendszer 44,2 milliárd forintot bukott, a végtörlesztők pedig egyenként átlagosan másfélmillió forintot nyertek.

Hogyan működik a tender?

Az egyes bankok összesen legfeljebb az idén augusztus 31-én fennálló lakossági lakáscélú és szabad felhasználású devizahitel állományuk mértékéig vásárolhatnak az MNB-től eurót a tendereken, ezen hiteleik euró értékét az akkori MNB árfolyamon kiszámítva.

A tenderek ún. szabad tenderek, azaz az MNB nem ad meg előre eladásra kerülő mennyiséget. Egy-egy ajánlat legalább 1 millió euró vagy annak többszöröse lehet. Az ajánlatokat az MNB árfolyam szerint sorba rendezve a legmagasabb euró/forint árfolyamtól kezdődően fogadja el.

A teljesítés az elfogadott ajánlatokban szereplő tényleges árfolyamon történik. A tenderen elfogadott ajánlatnak megfelelő euró kifizetését ugyanis az MNB a deviza végtörlesztéssel kapcsolatos felhasználásáig nem teljesíti, addig ezt az euró mennyiséget az adott bank részére egynapos euró/forint devizacsere (swap) ügyletekben automatikusan görgeti.

Az MNB a tenderen még elfogadott legerősebb forint árfolyamról a tender napján délben, a tendereken elfogadott mennyiségről pedig havonta ad tájékoztatást, az MNB statisztikai mérlegéről szóló előzetes statisztikai közleménnyel egy időben - ez történt meg ma első alkalommal.

A hitelintézeteknek a tendereken való részvételhez heti szinten adatokat kell szolgáltatniuk az MNB felé a deviza alapú kölcsönök végtörlesztési állományi adatairól, a kiváltó forint- és devizahitel adatokról, valamint a külföldről származó források változásainak összetevőiről. Az MNB célja az adatszolgáltatással tehát az, hogy a bankközi piacon a végtörlesztés miatt fellépő forint eladási (deviza vételi) nyomást csak olyan mértékig semlegesítse, amely a végtörlesztési üggyel alátámasztható.

A tenderek sorozatára a végtörlesztési periódus végéig, azaz 2012. február 28-ig ad lehetőséget a jegybank.

Nőtt a forintlikviditás

Az előzetes számok alapján októberben a bankrendszer forint likviditása kis mértékben nőtt az előző hónaphoz képest, ami az egynapos betétek állományának jelentősebb növekedéséből látható. A hitelintézetek egynapos betéteinek állománya egy hónap alatt 163 milliárd forinttal 285 milliárd forintra nőtt. A növekedés hátterében legnagyobb részben a jegybanki három hónapos swap (euró/forint devizacsere) állományának csökkenése áll. A végtörlesztéshez kapcsolódó swapok havi átlagos állománya 210 milliárd forint volt.

A külföldiek kéthetes MNB kötvényállománya az előző hónaphoz hasonlóan tovább csökkent, 143 milliárd forint áramlott át a belföldi szereplőkhöz. A külföldi követelések és a központi kormányzat betétei jelentősen növekedtek, ahol a külföldi követelések forintban kifejezett állományát a forint árfolyamának gyengülése is emelte, ami a forrásoldalon az egyéb tételek 382 milliárdos emelkedésében tükröződik.

A külföldi követelések havi átlagállománya szeptemberről októberre 618 milliárddal 11.588 milliárd forintra emelkedett, míg a hó végi állomány csökkenést mutat. A csökkenés döntő része államadósság-kezelési tételekhez, kisebb része a végtörlesztéshez köthető, amelyek hatását a forint árfolyamának gyengülése az átértékelődésen keresztül részben ellensúlyozott.

A forgalomban lévő készpénzállomány a megszokottnál nagyobb mértékben, több mint 80 milliárd forinttal, 2.591 milliárdra növekedett.

A bankrendszer MNB-nél vezetett bankszámláinak átlagos egyenlege 6 milliárd forinttal 459 milliárdra csökkent, amely kisebb mértékben haladta meg a tartalékkötelezettség összegét, a túltartalékolás 6,4 milliárd forint volt, amely továbbra is elenyésző a közel 452 milliárd forintos kötelezettséghez képest.

Az egynapos bankközi kamatláb a hónap során végig a kamatfolyosó alsó sávjában volt.

Az MNB megjegyzi azt is, hogy a pénzügyi válság miatti ingadozások következtében a szezonális igazítás eredményei a szokásosnál több bizonytalanságot hordoznak.