EUR
307.08
USD
273.03
BUX
27685.30 -1.55%
OTP
7205 -1.91%

Gazdaságpolitikai satuban van Magyarország - erre lenne a kiút

Az NGM és az MNB szerint bár maradtak véleménykülönbségek, az Európai Bizottság reális képet fest a magyar gazdaságról. Közgazdászok viszont úgy látják, a bekövetkezett javulások nem viszik előre a magyar gazdaságot hosszabb távon - derült ki az Európai Bizottság magyarországi képviselete által szervezett, a magyar országjelentést értékelő műhelybeszélgetésen.
Szabó Zsuzsanna, 2016. március 3. csütörtök, 17:31

Az Európai Unióban 2008 óta nagyon eltérően alakultak a GDP-k, Magyarország növekedése az EU-átlag közelében van, és csak kicsit haladja meg jelenleg a 2008-as szintet, azaz Székely István Pál, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának országigazgatója szerint az EU és Magyarország szinte egy helyben áll, ami sok problémát mutat.

A potenciális növekedésben a válság előtti és utáni szintben negatív értelemben van egy nagy különbség: Magyarország esetében 1,8 százalékra jön ki az átlagos potenciális növekedés a 2013-2017 közötti időszakra nézve, míg az EU átlag 1 százalék körül van. Magyarország ebből a szempontból a középmezőnyben van. Máltában és Írországban a legmagasabb ez az érték, és ebből a szempontból például Románia, Lengyelország vagy Szlovákia jobban áll Magyarországnál.

Itt volt a legradikálisabb változás

Székely szerint Magyarországon a munkaerőpiacon volt a legradikálisabb változás. A mért munkanélküliség nagyon gyorsan csökkent, a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás is nőtt, főleg az állam erőteljes beavatkozásának eredményeként (közmunka).

A másik nagyon fontos terület a beruházás, enélkül nincs munkahelyteremtés és nincs növekedés. Ezen a téren az állam szerepe megnőtt, de a nagy kérdés, hogy milyen hatékonysággal, mennyire járult ez hozzá a gazdaság potenciális növekedéséhez. A beruházás előmozdításához fontos tényező a bankszektor: egy egészséges gazdaság csak egy egészséges bankszektorral lehetséges - tolmácsolta az EB véleményét az országigazgató.

Székely szerint Magyarországon a bankok tőkeerősek, de a szektor még mindig küzd a nemteljesítő hitelekkel. A jövőre nézve az a legfontosabb, hogy ezt a tételt "kivegyük", így a bankok is a jövőre és az új ügyfelekre tudjanak koncentrálni. A hitelezés azonban még nem indult be, a hitelezési állomány még mindig csökken. Székely ugyanakkor megjegyezte a felügyelete alá tartozó kilenc más ország példájára is utalva: nem csak Magyarországon, hanem mindenütt nagyon nehéz a kis- és középvállalatoknak hitelt adni.

Be kellene indítani a kis motorokat is

Az EB szerint a külső egyensúlyban óriási javulást produkált Magyarország, ebből a szempontból kezdünk úgy kinézni, mint a V4-ek. A bruttó külső adósságban is gyors és nagy volt a korrekció, de itt is az a nagy kérdés, hogy érdemes-e ilyen gyorsan haladni - jegyezte meg Székely.

Az országigazgató a versenyképességgel kapcsolatban elmondta: kis, nyitott gazdaságként "egy gazdaságpolitikai satuban" van Magyarország, amiből az egyetlen kitörési pont a külpiacok. Bár a külpiacokon nőtt Magyarország piaci részesedése, itt még javítani kellene a részarányon, vagyis a "nagy motor már megy", most a "kis motorokat kellene beindítani" - mondta. Ebből a szempontból a régiónkban Szlovéniával állunk az összehasonlítás alján, a csehek, szlovákok, lengyelek jobban teljesítenek.

Székely arra is rámutatott, hogy a költségvetési egyensúlyban is jelentős korrekció ment végbe, fontos pozitív fejleményként értékelte, hogy az adósságpálya lefelé mutató pályára állt. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a "parametrikus nyugdíjreform nélkül" ez nem lenne ilyen mértékű. (Az országigazgató által mutatott ábra szerint enélkül az intézkedés nélkül is csökkenő pálya lett volna, ám lassabb ütemű.)

Hogy néz Magyarországra a piac?

Magyarország esetében jelentősen lecsökkent a cds-felár, közelebb került a régiós szintekhez, de még mindig van egy 80-120 pontos eltérés Magyarország "javára". Ennek további csökkentése azért lenne kívánatos, mert ez a kockázat ára, azaz ha a cds-felár lejjebb megy, a magyar beruházási lehetőségek vonzóbbak lesznek, ami fontos cél lenne - vélekedett Székely. A szakember szerint úgy lehetne lehozni ezt az értéket, hogy oda kellene figyelni, hogy mi a piaci szereplők baja. Ez pedig az üzleti környezet megítélésében jelenik meg, azaz egyebek mellett a tulajdonjog biztonságában, a szabályozási környezet előrejelezhetőségében, a szerződések betartásában. Más országokra vonatkozó tapasztalatai alapján végül megjegyezte, hogy ha valaki időben hozza meg a megfelelő intézkedéseket, akkor azzal jelentős javulást lehet elérni.

Ez a javulás nem visz előre

Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára az országjelentés megállapításaival kapcsolatban úgy vélte, az, hogy Magyarországon a sérülékenység csökkent, egyértelműen értelmes és előremutató eredmény, ez egy kardinális kérdés bizonytalan nemzetközi környezetben. Azok a területek viszont, ahol Magyarország javulást ért el, nem visznek előre. Nincs ugyanis szerves kapcsolat a rövid távú válságkezelés és a hosszú távú intézkedések között. Chikán szerint a potenciális növekedés mértéke, a cds, illetve a nemzetközi versenyképességi rangsorokban elért helyezések komoly problémát mutatnak.

A közgazdász szerint a szoft tényezőkkel kellene valamit kezdeni, azaz például a bizalomhiánnyal. Erre példaként megemlítette, hogy kis- és középvállalkozások a tapasztalatai szerint nem tőkehiány miatt nem vesznek fel hitelt és nem is azért, mert a bankok nem adnának, és nem is politikai bizalmatlanság miatt, hanem azért, mert nem tudják a jövőt tervezni.

Chikán arra is figyelmeztetett, hogy a humán tényezőt egy fenntartható gazdaság kiépítésében előtérbe kell helyezni, az oktatási rendszerben történő folyamatok viszont folyamatosan épülnek be a rendszerbe - "ezek hiányozni fognak" még később.

A közfoglalkoztatás kódolja az elmaradást

A közgazdász a közfoglalkoztatást egy szembecsukásnak titulálta. Ez belegyökerezteti az országot az elmaradásba, nincs meg ugyanis az az út, ami kivezet a versenyszférába a közfoglalkoztatásból - fogalmazott.

Magyarország a legtöbb kritikát általában az intézményi rendszer állapota miatt kapja a globális versenyképességi rangsorokban - mutatott rá Chikán. A versenyképességi rangsorok az üzletemberek véleményét tükrözik. Meglátása szerint nagyon elgondolkodtató, ha egy ilyen globális ranglistán ebben a tényezőben minden létező ország, amiről hallottunk, előttünk van.

Kudarcra van ítélve

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke sem sokkal optimistább képet rajzolt fel: Magyarországnak van 10-15 elvesztegetett éve, a régiónkban gyengén teljesítünk, ma Ausztriától messzebb vagyunk, mint a rendszerváltozáskor. Pozitív az egyensúlyjavulás, de azok a források, amelyekre ez támaszkodott, azok is külső források, nevezetesen EU-források. Magyarország az elmúlt években 30 milliárd eurót költött el, ebből 20 milliárd eurót az elmúlt 3 évben - mondta Vértes.

Az egyensúlyjavítás olyan intézményi rendszerváltozással járt együtt, ami jogbizonytalanságot, gazdasági bizonytalanságot eredményezett. A strukturális reformok alapvető hiánya, hogy az állam nem saját magát akarja hatékonnyá tenni, hanem terjeszkedni akar. Ez a típusú gazdaságpolitika azonban kudarcra van ítélve - vélekedett a közgazdász. Ha nincs hitelezés, nem jön a tőke, a munkaerő pedig kiáramlik, abból nagy baj lesz a növekedés szempontjából.

A javulás kódolva van

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről alapvetően pozitívan értékelték az EB országjelentését, mindkét intézmény képviselője azt emelte ki, hogy a bizottsági jelentés reális képet fest a magyar gazdaságról, igaz arra is rámutattak, hogy maradtak véleménykülönbségek a brüsszeli és budapesti álláspontok között.

Hornung Ágnes, az NGM pénzügyekért felelős államtitkára szerint a kormány egyetért azzal, hogy a flow jellegű mutatók jók és javítani kell az úgynevezett állományjellegű mutatókon, de úgy vélte, hogy ha az előbbiek javulnak, azok az utóbbiak javulását is magukkal fogják húzni. A javulás bekódolt - tette hozzá Hornung.

Bár jelentős javulás történt a potenciális gazdasági növekedésben, de tény, hogy ezen még van javítanivaló. Hornung szerint a banki hitelezésben is rendet kell tenni, helyre kell állítani a bizalmat, amelyre már születtek kormányzati intézkedések.

A magyar kormány és a bizottság elképzeléseiben eltérés van viszont a közmunka megítélésében. Személyes véleményeként kifejtette, hogy a közmunka egy jó program, a munkanélküliséget hosszú távon hivatott kezelni. Elismerte ugyanakkor, hogy a hatékonyságán javítani kell.

Az országjelentésben a romák munkaerő-piaci diszkriminációjáról és a társadalmi felzárkóztatásról (a szegénységi adatok) szóló adatokat illetően is más véleményen van a magyar kormány. A kormány számításai nem mutatnak ennyire negatív képet.

Így látja az MNB

Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója a jelentés jegybanki oldalát értékelve elmondta, az MNB szerint az elmúlt évek gazdaságpolitikája jól stabilizálta a gazdaságot és javította a növekedési képességet. A sérülékenység fenntartható módon csökkent, Magyarország relatív helyzete javult, de maradtak még kihívások a versenyképesség, a hitelezésnél, illetve a lakossági beruházások javításánál.

Az MNB elismeri, hogy a bankrendszerben nőtt az állam szerepe, de ez ideiglenes, a hazai bankok állampapír-kitettsége nőtt, de ez sem kiugró mértékű. A jegybanki tartalék szintje továbbra is a mértékadó nemzetközi sztenderdek fölött van, ráadásul a külső adósságban a "berövidülés kockázata" is csökkent - magyarázta Virág Barnabás. Magyarország az erős külső finanszírozásra alapuló növekedési modellt belső megtakarításra építő modellre cserélte, ami az MNB szerint stabilabb finanszírozást jelent.

Az exportpiaci részesedésen még mindig javítani kellene, a hazai hozzáadott értékekre is hangsúlyt kell helyezni, javítani kell a vállalati hitelezés dinamikáján, az ugyanis elmarad a régiós országokétól, szükséges továbbá a nemteljesítő hitelek arányának mérséklése (itt szerinte a háztartási szegmensben kell lépni). Az MNB ügyvezető igazgatója szerint hosszabb távon élénkíteni kell a lakossági beruházásokat, ez ugyanis jelenleg az EU-ban a legalacsonyabb szinten van - főleg a korábbi devizahitelek miatt.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .