Gázzal fűt? Kibővítenék a támogatást

A kormány a rezsicsökkentéssel a piacinál magasabb áron rögzítette a fűtési díjakat. Emiatt sok családnak nincs pénze a fűtéskorszerűsítésre. Az LMP képviselője, Sallai Róbert Benedek támogatási alapot követel, törvénymódosítást is beterjesztett, melyben a fagyhalál veszélyére is figyelmeztet.
Szabó Dániel, 2017. november 13. hétfő, 14:49

A parlament honlapján megjelent törvénytervezetében azt követeli az LMP-s politikus, hogy a kormány haladéktalanul vezessen be szociális alapú földgáz ártámogatást az állami nagykereskedőnél az elmúlt időszakban fölhalmozott, a piaci és a lakossági gáz ár különbözetéből adódó profit fedezetének terhére. Valamint azt is javasolja, hogy az állam hozzon létre egy támogatási alapot, amelyből a családi és társasházi lakásokban élőknek segítenek, hogy a kazánok cseréjénél legyen pénzük a kötelező kondenzációs eszközökre váltani.

Emellett a javaslatban szerepel, hogy azon háztartásoknak, amelyekben nincs pénz fűtésre az - a használt fűtőanyagok fajtájától függetlenül - igényelhető legyen szociális és egyéb alapú támogatás. "Ez magában foglalja a szociális tüzelőanyag pályázat kibővítését és továbbfejlesztését (például a szolgáltatott tüzelőanyagok fűtőérték és környezeti hatás szempontú minőségi követelményeinek meghatározása, időben történő igényfelmérés, a szükségletekhez igazodó pénzügyi támogatás, méltányos és időben történő elosztás), valamint energiahatékony, fajlagosan kis környezeti kibocsátású tüzelőberendezések beszerzésének támogatását" - fogalmaz Sallai a tervezetben.

A módosítás szükségességét azzal indokolja az ellenzéki képviselő, hogy Magyarországon több éve gondot jelent az energiaszegénység, amely nemcsak a hajléktalanokat érinti. Sokan az otthonukban fagynak meg: a KSH adatai szerinte bizonyítják, hogy a szegénység azzal jár, hogy  családok nem tudnak elég pénzt félretenni a téli fűtésre. A leginkább érintettek az egyedülállók, az idősek, a nagycsaládosok, a családi házban élők. A normatív lakásfenntartási támogatás megszűnése és a díjhátralék-kezelés anomáliái miatt a helyzet romlik.

Úgy látja, hogy ez részben annak köszönhető, hogy az állam hatósági árassá tette a fűtési rezsidíjakat. A megszabott ár pedig több éven át magasabb volt, mint a piaci.

A változtatást nem csak szociális szempontból tartja fontosnak: egyre nagyobb környezetszennyezést és egészségkárosodást okoz, hogy a téli időszakban a nélkülöző családok mindennel fűteni próbálnak. A lignittől kezdve egészen a háztartási hulladékig mindent tűzre dobnak. Sallai az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adataival indokolja a törvénymódosítást, mely szerint hazánkban évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében, a gyerekek életesélyeit átlagosan 6-3-18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő.

Hivatkozik az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának korábbi vizsgálatára is, mely szerint míg 2000-ben a lakossági nyílt lángú fűtésből származó egészségkárosító részecskekibocsátás az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, 2013-ra ez az arány 45 százalékra nőtt. Ezen belül pedig az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék kibocsátásának 74 százalékáért volt felelős a lakossági égetés. Ezek az apró szemcsék légzőszervi, érrendszeri, daganatos és egyéb betegségeket okozhatnak. Szerinte ezen segíthet, ha a kormány újra kötelezővé teszi a kéményseprést, valamint támogatja a fűtésrendszerek korszerűsítését.

Emellett mind a családi, mind a társasházi (közös) kémények felújításához hozzon létre állami támogatási alapot, és vizsgálja meg, hogy milyen műszaki megoldások lehetségesek az átmeneti időszakok biztonságos kiváltására.

HOZZÁSZÓLÁSOK