BUX
38504

GKI: 6 százalékra mehet fel a kamat

A hiánycél teljesül idén és jövőre is, de a kormány lépései kifejezetten kockázatos folyamatokat indítanak be - áll a GKI elemzésében. A gazdaságpolitika még rövid távon sem segíti a növekedést, sőt jelentős árfolyam kilengésekhez és kamatemeléshez vezet. Mindezek előbb-utóbb fájdalmas korrekciót tesznek elkerülhetetlenné.

NAPI, 2010. december 15. szerda, 12:48

A kormány első féléve során jelentősen romlottak a pénzügyi körülmények: gyengült a forint, emelkedő ciklusba váltott a kamatpálya, nőttek a kockázati felárak, leminősítették az országot. Ezek a reálfolyamatokban egyelőre alig tükröződnek. A korábbi 1 százalékos várthoz képest, 1,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. Ez komolyan elmarad az EU 1,8 százalékos átlagától, aminek oka, hogy míg az export jól kihasználta az európai konjunktúrát, addig a belföldi piacra termelők helyzete a harmadik negyedévben sem alakult kedvezően.

Az idei 3,8 százalékos deficitcél teljesíthető, ahogy a jövő évre tervezett 2,94 százalék is, ám az utóbbi azzal számol, hogy a magánpénztárakból a GDP 1,9 százalékát kitevő vagyon is átkerül. E nélkül a "magdeficit" 4,8 százalék lehet, és valószínű, hogy tavasszal, az európai szemeszter keretében ezt a mutatót fogja értékelni az EU. Ez alapján viszont a 2011-es költségvetési pálya nem fenntartható, ezért az unió komoly, strukturális átalakításokkal elért kiadáscsökkentési terveket fog várni.

A kormány elejét veheti ennek azzal, hogy 2011 februárjára elkészül a már korábban bejelentett reformprogrammal, ami 600-800 milliárd forintos megtakarítást hozhat. Ha ez valódi változásokat tartalmaz, az ellensúlyozhatja a negatív megítélést. A magánpénztári vagyon átkerülésével a GDP arányos államadósság - az állampapírok bevonása révén - mintegy 5 százalékponttal csökkenhet.

Az áremelkedés üteme beragadni látszik 4 százalék körül. A kormány láthatóan magasabb inflációt szeretne azzal, hogy 3,5 százalékra vinné fel a jegybanki célszintet. Idén 4,8, jövőre 3,8 százalék körül alakulhat a fogyasztói árindex. Jövő év közepéig biztosan nem lépünk be az ERM-2 árfolyamrendszerbe, így ebben a politikai ciklusban már nem lehet euró - ez legkorábban 2016-17-ben kerülhet napirendre. Az euró átlagos árfolyama az ideihez hasonlóan 276 forint lehet - jelentős ingadozások mellett. A monetáris tanács - az összetételétől függetlenül - kamatemelésről döntene, ha az árfolyam 290 forint felé gyengülne, mert ez már tartós fizetési problémákat okozna a devizahiteleseknél és a bankrendszer egészénél.

Az alapkamat jövőre 6 százalékra emelkedhet, de közben az euró- és dollárkamatok is növekedésnek indulnak. Komolyabb pénzpiaci bizalmatlanság esetén ennél magasabb irányadó ráta is elképzelhető, ugyanakkor a kedvező fogadtatású reformprogram konzerválhatja a jelenlegi 5,5 százalékot.

A külső kereslet továbbra is segíti az export, de már nem nyújt gyorsuló húzóerőt. A kormány adóintézkedéseinek nagyobb része - különösen a különadók - inkább rontják a növekedési esélyeket. Ezt csak részben ellensúlyozza a kvalifikált munkaerő bérköltségének csökkenése és a nyereségadó mérséklése.

A két húzóágazat az ipar és az építőipar lesz jövőre. A mezőgazdasági termelés is gyorsan bővülhet átlagos időjárást feltételezve. A kisker forgalom 2 százalékkal nőhet, de a bankok hitelezési aktivitása nem vagy csak alig bővül, ami az egész gazdaság növekedési lehetőségeit visszafogja.

A foglalkoztatottak száma jövőre néhány tizedszázalékponttal emelkedhet, megegyezősen a 2010-es csökkenéssel. A munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 11 százalékra mérséklődik. A beruházásokat segítik az uniós támogatások és a jelentős autóipari beruházások ellensúlyozzák részben a válságadó által elhalasztott bővítéseket - összességében 4 százalékkal bővülhetnek jövőre. A lakosság jövedelme az adókiengedés hatására reálértelemben 2,5 százalékkal nőhet jövőre.