Magyarországon (Európához hasonlóan) véget ért a recesszió, de a 2012-es jelentős és 2013 első félévi kis visszaesést 2013 második félévében is csak 0,8 százalék körüli növekedés követi - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb prognózisából. Ráadásul 2013 egészében is csak a mezőgazdaságnak - a tavalyi nagyon rossz év után idén viszonylag kedvező időjárásnak - lesz köszönhető a stagnálásnál jobb eredmény.

Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, az ennek érdekében alkalmazott eszközrendszer azonban lefagyasztotta a gazdaságot. A magyar gazdaság perspektívátlan pályán döcög. Mivel a 2013-as 0,3 százalék után 2014-ben is csak 1,3 százalék körüli növekedés várható, folytatódik az ország leszakadása a régiótól: 2011-14-ben a GDP átlagosan csak évi 0,4 százalékkal nő, ennél rosszabb teljesítmény egyedül Szlovéniában lesz.

A kutatók szerint mindez arra utal, hogy a gyenge magyar teljesítménynek csak egy kisebb részét magyarázza az EU keresletének gyengesége, abban főleg a hazai piac továbbra is tartó szűkülésének, az ezt kiváltó téves gazdaságpolitikának van szerepe. Miközben a választási gazdaságpolitika: az erőszakos rezsicsökkentés és a devizahitelek kivezetésének folytatása tovább rontja a magyar gazdaság befektetői megítélését, a nemzetközi likviditásbőség is lanyhulóban van. Mindez együttesen negatív fordulatot okozhat a magyar gazdaság elmúlt egy évben javuló finanszírozási feltételeiben.

A GKI 2013 egészére 1,9 százalékos inflációt becsül. A rezsicsökkentés mérsékli, az újabb és újabb adók, illetve hatósági intézkedések begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét. A túl alacsony infláció a válságból való kijövetelt is nehezíti azáltal, hogy lassítja a növekedést. Az MNB monetáris tanácsa célja továbbra is az alapkamat csökkentése. A lehetséges kamatpályát - a pénzügyi stabilitás miatt - azonban döntő mértékben külső körülmények határozzák meg.