Glattfelder Béla hozzátette: az ipari termelés növekedése részben megfelelt a várakozásoknak, részben pedig túl is szárnyalja azokat. A kormány egyik célkitűzése, hogy az ipar arányát a GDP-n belül 2020-ra a jelenlegi 22 százalékról 30 százalékra emelje - emelte ki. Fontosnak nevezte, hogy a járműgyártás 17 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.

Teljesen egyértelmű, hogy a magyar gazdaság és az ipar versenyképessége az elmúlt évben nőtt - összegezte Glattfelder Béla, hozzátéve, hogy ennek számos összetevője van. Ezek közé a munkaerő rugalmas szabályozását, az ipari beruházásokhoz adott támogatásokat, a szabályozási környezet javulását, illetve az elmúlt időszakban az iparvállalatokkal kötött stratégiai megállapodásokat sorolta.

Glattfelder Béla elmondta: az ipari termelés bővülése csaknem minden esetben a foglalkoztatás bővülésével jár együtt. Az Audi két műszakról háromra váltott, és a Suzuki gyár modellváltása következtében is több dolgozót alkalmaznak - emlékeztetett. Szavai szerint a nagyvállalatok termelésbővülése mellett a hazai kis-, és középvállalatok (kkv) beszállítása is növekszik, ahol további munkaerőbővüléssel kell számolni.

Fontosnak nevezte a szakképzési rendszer átalakítását, hogy azzal rendelkezésre álljanak az ipar bővülő termeléséhez megfelelően képzett szakemberek, mivel az iparvállalatok szerint ez jelenti számukra a legnagyobb kihívást.