A magyar gazdaság bővülését a tavalyi utolsó negyedévben elsősorban a piaci szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság hajtotta, míg az ipari termelés nem tudott érdemben hozzájárulni a gazdasági aktivitáshoz, az építőipar pedig továbbra is lassító tényező maradt. A részleteket ugyan még nem ismerjük, azonban valószínűleg az építőiparra, illetve a beruházásokra vonatkozó becslésünk optimista lehetett, és innen eredhet a különbség az előrejelzésünk, illetve a tényszám között - kommentálta a KSH friss adatait Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Régiós összehasonlításban újra leszorult a dobogóról Magyarország, hiszen a negyedik negyedévben Románia 4,7 százalékkal, Szlovákia 3,1 százalékkal, Lengyelország 2,7 százalékkal, Csehország 2,3 százalékkal növekedett.

A tavaly látott lassabb növekedési ütem azonban átmeneti jelenség lehetett. Idén elérheti a 3,4 százalékot a magyar GDP növekedési üteme. Továbbra is a háztartások fogyasztása lehet a növekedés gerince, a beruházások pedig újra érdemben hozzájárulhatnak ahhoz, amennyiben sikerül az EU-s forrásokat felhasználni. Kockázatokat elsősorban a külső tényezők jelentenek, mint például az egyelőre még ismeretlen trumpi gazdaságpolitika, illetve a közelgő választások az eurózónában - véli Ürmössy.

A szolgáltatások teljesítményét az erősödő belső kereslet támogatta. A gyengébb ipari teljesítmény ellenére a nettó export továbbra is pozitív hozzájárulást adhatott (import oldalon továbbra is visszafogott a dinamika) - véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. szakértője. Várakozása és a piaci konszenzus alapján 2017-ben újra gyorsulhat a GDP növekedése, ismét megközelítve a 3 százalékot.

Idén sokkal komolyabb növekedésre van kilátás, elsősorban a gazdaságba érkező uniós források miatt - fogalmazott Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője Ha nemzetközi környezet a tavalyihoz hasonlóan alakul, azaz nem lesz jelentős lassulás Európában vagy éppen Kínában, akkor a magyar GDP 2017-ben akár 3,7 százalékkal gyarapodhat.

A tavalyi utolsó negyedévben felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása húzta a növekedést, míg a beruházások továbbra is estek. A külkereskedelem feltehetően kismértékben szintén visszafogta a növekedés ütemét - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

Idén érdemi gyorsulásra számít, részben bázishatások miatt is. A jelentősen növekvő bérek hatására a háztartások fogyasztása kissé tovább gyorsulhat. A beruházások idén újra nőhetnek, bőven 10 százalék felett ütemben. Ezzel szemben a külkereskedelmi többlet várható csökkenése visszafogja a növekedést. Idén a szolgáltatások húzhatják legerőteljesebben a gazdaságot, de az ipar is jobban teljesíthet, míg az építőipar a tavalyi mélyrepülés után újra bő két számjegyű növekedést mutathat. Így idén 3,6 százalékos GDP növekedésre számít Suppan, majd jövőre 4 százalék következhet az új autóipari kapacitások üzembe helyezése miatt.

A meglepetést vélhetően az okozta, hogy a minimális termelésbővülést felmutató ipar hozzáadott értékben nem tudott bővülni, miközben a másik meglepetést a vártnál esetlegesen gyengébb fogyasztás okozhatta  - tette hozzá Virovácz Péter, az ING Bank vezető makroelemzője. A felhasználási oldalt tekintve még így is a fogyasztás maradhatott a magyar gazdaság húzóereje a negyedik negyedévben. A nettó export valószínűleg visszafogta a növekedést, a csalódást keltő ipari adatok és az erősödő lakossági fogyasztás alapján. A szakértő 2017-ben 3,4 százalékos növekedésre számítunk, felfelé mutató kockázatokkal.