Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A piac múlt héten még azt árazta, hogy 3,5 százalékig csökkenhet az alapkamat, de mostanra már a Goldman előrejelzésével összhangban 3,75 százaléknál látja a csökkentési sorozat alját, igaz egy hete két másik befektetési bank (Morgan Stanley és a JPMorgan) még 3,5 százalékig, illetve 3,25 százalékig csökkenő alapkamat előrejelzést fogalmazott meg.

A Goldman Sachs szakértői szerint egyelőre a tartósan (2014 végéig) 3 százalék alatt maradó infláció lehetőséget ad a további MNB kamatcsökkentésekre, amelyet támogat a kormányzati rezsicsökkentési program, a lassú növekedés dezinflációs hatása, illetve az erősebb szinteken stabilizálódó forint is. Meglátásuk szerint az a friss fejlemény, hogy a Fed eszközvásárlási programjának lassításával kapcsolatos nézetek eladási hullámoz váltottak ki a fejlett részvénypiacokon, még nem sarkallja arra az MNB monetáris tanácsát, hogy megálljon a kamatcsökkentési sorozattal, és egyébként várakozásuk szerint egyelőre még kedvező marad a nemzetközi befektetői légkör is, ami segítheti a forint erősebb szinteken maradását.

Meglátásuk szerint az első negyedéves magyar GDP-adat miatt javuló gazdasági növekedési kilátások paradox módon inkább növelik a mozgásteret a kamatcsökkentésekre. Érvelésük szerint a jobb növekedés csökkenti a költségvetési elcsúszás, illetve a további megszorítások kockázatát. Az erősebb növekedés egyébként növeli azt a mozgásteret, amennyit a magyar gazdaság az esetleges forintgyengülés miatt még el tudna viselni, mindez tehát azt is jelenti a Goldman érvelése szerint, hogy a további kamatcsökkentések kevésbé kockázatosak (a forintgyengülés nem lenne olyan veszélyes).

A befektetési bank szakértői azonban hangsúlyozzák a pénteki anyagukban, hogy azért nem számítanak 3,75 százalék alatti alapkamatra, mert összességében negatív a világképük a forint hosszabb távú kilátásait illetően (az tehát korlátozni fogja majd a kamatcsökkentési mozgásteret). Szerintük ugyanis az egyre olvadó kamatelőny (nominálisan és reálkamatban is) idővel aláássa majd a forint erejét. A forinttal kapcsolatos negatív véleményüket emellett arra is alapozzák, hogy a fizetőeszközt hajtó strukturális tényezőkben egyelőre nincs változás: a nettó devizahitel törlesztés (forráskiáramlás az országból), illetve a nemzetközi hangulat esetleges romlása ugyanúgy továbbra is kiválthat forintgyengülést. Az is lényeges, hogy meglátásuk szerint a gazdaságpolitika közép távú célja a forint gyengítése. Ezt egyelőre rövid távon még nem engedik, amíg a nagymértékű devizahitel-kitettség nem mérséklődik, azaz nem csökken a gazdaság devizaárfolyamok kedvezőtlen mozgásából fakadó sérülékenysége.