Gondolta volna? - Jobban él, mint egy éve

Javult a háztartások helyzete és nőtt az életszínvonal is a tavalyi évhez képest - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala, 2015 című kiadványa. Ez alól az egyszülős családok a kivétel, ahol jelentősen romlott a helyzet.
Szabó Zsuzsanna, 2016. december 4. vasárnap, 12:00

A KSH legfrissebb, a Háztartások életszínvonala, 2015 című elemzése szerint tavaly az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1,44 millió forint, az éves nettó jövedelem pedig 1,15 millió forint volt, előbbi 4,8, az utóbbi 4,6 százalékos növekedést jelent. Eközben a fogyasztói árak 0,1 százalékos csökkenése révén összességében mintegy 4,7 százalékkal emelkedtek a reáljövedelmek.

A KSH szerint a legnagyobb mértékben az alsó négy jövedelmi tizedben élők jövedelme növekedett: e csoportok esetében 5 és 6 százalék körüli volt az emelkedés, míg a két felső decilisben 4,2 illetve 3,7 százalék. A középső jövedelmi rétegekben a növekedés az országos átlag körül mozgott.

Forrás: KSH

A legalsó jövedelmi decilisben az egy főre jutó éves nettó jövedelem 334 ezer forint volt, az országos átlag 29 százalékát tette ki. A legfelső tizedben ugyanez 2 millió 743 ezer forint volt, az átlag 2,4-szerese.

A legszegényebb réteg háztartásai esetében a szociális jövedelmek a bruttó jövedelem kicsit több mint felét tették ki, míg minden más rétegnél ez az arány 20 és 30 százalék közötti. Ennek megfelelően a legalacsonyabb jövedelműek körében a bevételeik sokkal kisebb hányada származik munkából: csupán 44 százalék. Ez a jövedelemszerkezet rendkívül kedvezőtlen, megnehezíti a szegénységből való kitörést - állapítja meg a KSH.

Forrás: KSH

Attól függ, van-e gyerek

A háztartások jövedelmi helyzetében a legjelentősebb differenciáló tényező, hogy nevelnek-e gyermeket a háztartásban. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem a gyermektelen háztartásokban 1 millió 391 ezer forint volt, mintegy 6 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A gyermekesek egy főre jutó éves nettó jövedelme 8,3 százalékkal emelkedett és 896 ezer forintot tett ki. A gyermekes háztartások közül a legnagyobb mértékben a három és annál több gyermekesek jövedelmi helyzete javult, nettó jövedelmük fejenként 18,7 százalékkal nőtt 2014-hez képest.

A legrosszabb jövedelmi helyzetben viszont továbbra is az egyszülős háztartások vannak, ahol az egy főre jutó éves nettó jövedelem az országos átlag kétharmadát sem érte el (63,7 százalék).

Forrás: KSH

A KSH szerint a legkedvezőbb helyzetben az egyszemélyes háztartások, azon belül is az egyedülálló férfiak voltak 2015-ben: egy főre jutó éves nettó jövedelmük 1 millió 598 ezer forintot tett ki, ami 39 százalékkal meghaladta az országos átlagot. Az egyedülálló nőké ettől 10 százalékkal elmaradva 1 millió 437 ezer forint volt.

Tavaly az 1 millió 263 ezer nyugdíjas háztartásban 31 millió 837 ezer nyugdíjas élt, egy főre jutó éves nettó jövedelmük 1 millió 268 ezer forint volt, ami 1,8 százalékkal több a 2014. évinél. Jövedelmi színvonaluk az országos átlagot 10,3 százalékkal haladta meg.

Nem meglepő módon a KSH elemzése is megállapítja: a jövedelem, a foglalkoztatottság és az iskolázottság szoros kapcsolatban állnak egymással. Minél magasabb az egyén iskolai végzettsége, annál nagyobb eséllyel tud aktív és sikeres szereplő lenni a munkaerőpiacon, és annál magasabb jövedelemmel rendelkezik.

Forrás: KSH


Nagy különbségek az országban

A háztartások jövedelmi helyzete az ország különböző régióiban jelentősen különbözik: 2015-ben a legjobb helyzetben továbbra is Közép-Magyarország volt, ahol az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 338 ezer forint, ami 16 százalékkal magasabb, mint az országos átlag. Legkevesebb éves átlagos jövedelemmel az Észak-Alföld régióban rendelkeztek a háztartások, egy főre vetítve 917 ezer forinttal. Ráadásul a régió lemaradása kismértékben növekedett 2014-hez képest.

Forrás: KSH

Kisebb a társadalmi kirekesztődés kockázata

A KSH elemzése szerint 2015-ben 1,9 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik fokozottan ki voltak téve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának. A tavalyi évben a teljes népesség 26,3 százaléka, azaz 2 millió 541 ezer ember élt a szegénység vagy kirekesztődés legalább egy dimenziója szerint hátrányos helyzetben.

Ki számít szegénynek?
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek tekintjük azokat, akik három részmutató közül - relatív jövedelmi szegénységben élők aránya, súlyos anyagi deprivációban élők aránya, nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya (munkaszegénység) - legalább egyben érintettek, de az az egyén is e kategóriába tartozik, aki bár jövedelmi helyzetét tekintve nem szegény (pl. vagyonából él) viszont a nagyon alacsony munkaintenzitási mutatója következtében bekerül a munkaszegények közé.

A legrosszabb kilátásokkal rendelkezők, vagyis azok aránya, akik mindhárom dimenzióban együttesen voltak érintettek, a 2014. évi 3-ról 1,9 százalékra csökkent, azaz 185 ezer főre.

Forrás: KSH

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent a 18 év alatti gyermekek, az egyszülős háztartások, az alacsony iskolázottságúak, a munkanélküliek és a roma népcsoport esetében - állapítja meg a KSH. A statisztikai hivatal ugyanakkor kiemeli, hogy javult a helyzet a gyermekszegénység terén: a 18 év alattiak körében ugyanis a szegénységi arány 2014-hez képest 5,1 százalékponttal, 25-ről 19,9 százalékra esett.

Az egyszülős háztartások voltak a legrosszabb helyzetben

A háztartástípusok szerinti csoportosítás tekintetében a gyermekes háztartások között továbbra is magasabb a szegények vagy kirekesztődöttek aránya a gyermeket nem nevelőkhöz képest, de helyzetükben javulás következett be, közöttük a szegénység által érintettek aránya 1,4 százalékponttal csökkent 2014-hez viszonyítva.

A legrosszabb helyzetben viszont továbbra is az egyszülős háztartások voltak 2015-ben. Ez az egyetlen olyan háztartástípus, amelynek 2014-hez képest romlott a helyzete: tavaly 62,3 százalékuk tartozott a szegénység vagy kirekesztődés által érintettek csoportjába, míg 2014-ben 56 százalékuk. Az egyszülős családokat leginkább a depriváció és jövedelmi szegénység sújtotta: 18,7 százalékukat érintette kizárólag az anyagi nélkülözés, 12,2 százalékukat kizárólag a jövedelmi szegénység. Akiket mind a három tényező együttesen érintett, 6,5 százalék volt. Az összes gyermekes háztartás esetében ez az arány 2,3 százalék, vagyis közel háromszor annyi egyszülős tartozik a legrosszabb helyzetben lévő csoportba a gyermekesek átlagához képest - mutat rá a KSH elemzése.

Forrás: KSH

1,4 millióan éltek havi 74 ezer forintnál kevesebből

Tavaly összesen 1,398 millió ember élt a szegénységi küszöb alatti, vagyis évi 887 ezer forintnál (havi 74 ezer forintnál) kisebb jövedelemből. A jövedelmi szegénységi arány 14,5 százalék volt, 0,4 százalékponttal kevesebb, mint 2014-ben - állapítja meg a KSH. Az elemzésből azonban kiderül, hogy az egyszülős családok szegénységi aránya még mindig kiugróan magas, ugyanis közel 40 százalékuk élt 2015-ben a szegénységi küszöb alatt, a három vagy annál több gyermekes családok esetében pedig minden negyedik.

A 65 év felettiek szegénységi aránya is kis mértékű emelkedést mutatott, amit a KSH azzal magyaráz, hogy a szegénységi küszöb nagyobb mértékben emelkedett, mint a nyugdíjak. Az elemzés szerint ugyanezzel magyarázható az egyedülálló nők helyzetének romlása, a nők között ugyanis nagyobb a 65 év és a fölötti korcsoportba tartozók aránya, mint a férfiak között.

Forrás: KSH

A munkanélküliek között - a jelentős javulás ellenére - továbbra is minden második ember élt tavaly a szegénységi küszöb alatti jövedelemből, a foglalkoztatottak körében pedig megállt a 2014-ben tapasztalható növekedés, tavaly így a foglalkoztatottak 9,6 százaléka rendelkezett a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel.

A súlyos anyagi deprivációban élők aránya csökkent 2015-ben, a 2014-es 19,4 százalékról 16,2 százalékra. Kisebb lett a munkaszegénységben élők aránya is: a teljes népességhez viszonyítva a 0-59 éves korú népesség 6,1 százaléka tartozott a nagyon alacsony munkaintenzitásúak csoportjába, 1 százalékponttal kevesebb, mint 2014-ben.

Többet költöttünk

Tavaly a háztartások 979 ezer forintos egy főre jutó éves, átlagos fogyasztási kiadása 7,8, az árak változásának hatását is figyelembe véve 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly egy átlagos háztartásban élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 240 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 210 ezer, közlekedésre és szállításra átlagosan 109 ezer forintot fordítottak fejenként. A KSH felmérése szerint 2015-ben a közlekedéssel kapcsolatos költéseket leszámítva minden kiadási csoportban többet költöttünk.

Forrás: KSH

A két szélső jövedelmi réteg közötti különbség azonban érdemben nem változott: 2015-ben a legfelső jövedelmi ötödben élők 3,4-szer annyit költöttek az egyéni fogyasztásukra, mint a legalsó ötödbe tartozók.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Dakota Summer, 2016.12.05 11:32

@rohadtnarancs: ne magadból indulj ki, azt a nulla teljesítményt, amit nyújtasz soha nem fogják jobban megfizetni. :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rohadtnarancs, 2016.12.04 20:37

Szerintem a KSH vezetője él jobban , igy fizetik a hazudozásukat meg.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2016.12.04 14:10

"A legrosszabb jövedelmi helyzetben viszont továbbra is az egyszülős háztartások vannak"

Nyilvánvaló, minek ehhez szakértői csapat?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Fricibacsi2, 2016.12.04 12:33

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html