A munkavállalókról kell, hogy szóljon ez a nap, különösen a hölgyekről! - kezdte a szakma legjelentősebb "ünnepének" megnyitóját Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Kereskedelmi Szekciójának elnöke. Kiemelte, hogy az ágazat a nemzetgazdaság legnagyobb foglalkoztatója, több mint 550 ezer ember dolgozik a területen, az alkalmazottak 70-75 százaléka pedig hölgy, akik lényegében a hátukon cipelik a szektort. A kereskedelem mindamellett a leginkább bérigényes terület, a realizált árrés 50 százalékát munkabérekre és járulékokra fordítják.

Gyalázatosan alacsony fizetések vannak a kereskedelemben, a minimálbéres viszony az uralkodó. A legkisebb bértételen változtatni kell! A kiskereskedelmi egységek kötelező létszámbővítési tervét ugyanakkor szerencsétlen dolognak tartjuk, hiszen az állam ott akar kvótaszabályokat  a szektorra erőltetni ahol nem tulajdonos és nem munkáltató - jelentette ki Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, szavait az eseményen díszvendégként résztvevő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez intézve. Dávid nem tartja szerencsésnek a csöndes felvezetést sem, a szakmai szervezetek újságokból "kósza hírekből" tudják meg e szándékot, ráadásul éppen a minimálbér tárgyalások előtt.

A főtitkár szerint nagy kérdés, hogy a milliókat érintő bérminimum emelhető-e a jelenlegi gazdasági környezetben, ám szerinte a legérintettebb minimálbér és a garantált bérminimum 8-12 százalékos emelés nem lenne szerencsés. Ehhez más adórendszer, másfajta járulékszabályozás lenne szükséges. A miniszert arra kérte, mihamarább üljön asztalhoz a kereskedelem munkáltatói és munkavállalói szervezeteivel.

Akié a polc, azé a vevő!

A kormány egy nemzetstratégiai kérdés részének tekinti a kereskedelmi egységek foglalkoztatási viszonyait, márpedig az érintett boltok többsége nem magyar tulajdonban van - mondta Varga Mihály. Felhívta a figyelmet az ágazat indikátor hatására is, a kereskedelmi munkahelyek bővülése ugyanis egyebek közt az élelmiszeriparban is számos új munkahelyet generál. A kormány egyébként még nem foglalkozott a tervezettel, ezt a vitát le fogjuk folytatni, remélem hogy végeredményben mindenki elégedett lesz.

Már 27 hónapja töretlenül növekszik a kiskereskedelmi forgalom, friss adat, hogy szeptemberben 5,1 százalékkal bővült. Ám ahhoz, hogy a kereskedelemnek ilyen jó számai legyenek, a gazdaság egészének jól kellett teljesítenie - kiemelkedő volt a tavalyi 3,7 százalékos gazdaság növekedés, amelytől az idei sem marad el sokkal. Öt év alatt 555 ezer munkahely jött létre, nagyobb részt a versenyszférában, így több embernek van jövedelme. Emellett a reálbér növekedés még több pénzt hagy a fogyasztóknál és a devizahitelek forintosítása, a családi adózás bevezetése is hozzájárultak a vásárlóerő bővüléséhez. A feketegazdaság visszaszorítása nélkül sem nőtt volna ennyire a szegmens - utalt a miniszter az online kassza és a központi áruforgalmi ellenőrző rendszer tisztító hatására.

A kereskedelmi dolgozók létszáma az elmúlt években nőtt, mindez a vasárnapi zárva tartás mellett történt, az emberek fogyasztási szokásainak átalakulására az ágazat gyorsan reagált. Nem, hogy elbocsátások történtek, hanem háromezer üres álláshely van a kereskedelemben - kontrázott Varga.

Ha nem lenne a "Hét csapás"

A legfrissebb még publikálás előtti adatok szerint Magyarországon a vásárlóerő 5240 euró/fő/év, amely harmada a 42 országot számba vevő összeurópai átlagnak - magyarázta Kozák Ákos, a GfK Hungária piackutató intézet ügyvezető igazgatója. Bár a fogyasztás növekedésének adatai biztatóak, az országos összkép vegyes, jelenleg tíz olyan magyar megye van amely az elmúlt tíz évben veszített vásárló erejéből. Budapest a fogyasztási potenciál tekintetében magasan vezet, ám a kisebb vidéki települések lemaradtak. A szektor egyik visszahúzó erejét a jövedelmi különbségek szélesedése jelenti, 2015 első félévében, a lakosság legszegényebb 20 százaléka jövedelme harmadát költötte élelmiszer fogyasztásra, miközben a leggazdagabb hányad, csak 20 százalékát.

Az évek során a szektort ért kormányzati nyomás, a "hét csapás"- plázastop, vasárnapi zárva tartás, trafiktörvény, reklámadó és társaik - nélkül az ágazat bővülése jóval nagyobb lett volna, hiszen a lakosság fogyasztási potenciálja meghaladja a forgalomnövekedés mértékét. Ezek nélkül nem 3-4, hanem 5-6 százalékos bővülésről beszélhetnénk - hangsúlyozta Kozák.