Uniós pénzből kiírt pályázaton lehet akár 50 milliós támogatást szerezni alternatív nappali gyermekellátási szolgáltatások létrehozására, valamint vállalati és intézményi napközbeni kisgyermek-ellátásra.

Indul a pályázat

Az új TÁMOP 2.4.5 pályázat a rugalmasabb munkavégzést tűzi ki céljául: vállalati családi napközik létesítésével, rugalmas foglalkoztatás támogatásával, helyi innovatív kezdeményezések felkarolásával. A kormány a pályázattól a kisgyermeket nevelők foglalkoztatásának növekedését, a rugalmas munkavállalási formák terjedését várja. Lenne mit javítani: a kisgyermekes nők foglalkoztatása Magyarországon nagyon alacsony. A harmadik életévét betöltő legkisebb gyermek esetében az anyák 14 százaléka dolgozik, igaz, az óvodást-kisiskolást nevelőknek már 45 százaléka.

A pályázat célja, hogy a munkahelyeken a 3 éven aluli gyermekek számára rugalmas napközbeni gyermekellátást biztosító szolgáltatások működhessenek, illetve megvalósulhasson, ezen kívül a rugalmas foglalkoztatás és az egyéni élethelyzethez igazodó munkaszervezési módok elterjesztését is támogatja, áll a minisztérium közleményében. Egy hónapig pályázhatnak április 1. és május 1. közt állami szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások, non-profit szervezetek is.

Az Európai Unió 2010-re megvalósítandó célként tűzte ki, hogy a három év alatti korosztály 33 százalékának legyen elérhető az egész napos intézményi ellátás a tagállamokban, ez a legtöbb országban nem valósult meg. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság más közleményei ezt már 50 százalékra emelnék, kiemelve, hogy a gondozás legyen megfizethető, rugalmas és elérhető. Magyarországon 2010-ben a KSH adatai alapján 31 070 állami férőhely volt, a férőhelyek teljes száma 32 516, 668 intézményben. Mivel egy évben legalább 90 ezer gyerek születik, a 0-3 éves korosztály túlnyomó többsége férőhelyhiány miatt nem járhat bölcsődébe. A bölcsődék eloszlása is egyenetlen: a kisebb (és általában szegényebb) településeken nem kötelező fenntartani. A bölcsődei térítési díjak emelésével látszólag csökkenhet a kereslet a 3 éven aluliak intézményes ellátása iránt, ám ezt csak azt mutatja, hogy a teljes kereslet és a fizetőképes kereslet már mérsékelt költségtérítés esetén is jelentősen eltér.

A 8 milliárd forintos kereten belül 5,5 milliárd forint áll rendelkezésre alternatív nappali gyermekellátási szolgáltatások létrehozására, valamint vállalati és intézményi napközbeni kisgyermek-ellátásra. Az elnyert forrásokat egyrészt a helyiségek átalakítására, felszerelésére, használati tárgyak beszerzésére, másrészt a gyermekellátást végzők képzésére lehet igénybe venni, harmadrészt az átképzettek foglalkoztatását is lehet támogatni - mondta Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Bérköltségre is lehet tehát költeni a támogatást, egy projekt maximum két évig tarthat. Egy pályázó maximum 50 millió forintot kaphat, egy férőhely létrehozására pedig legfeljebb 3 millió forint nyerhető el - maximális támogatással számolva tehát közel kétezer férőhely jöhet létre.

A 8 milliárd forintból 1,25 milliárd a rugalmasabb foglalkoztatás - például osztott munkaidő, távmunka - elterjesztésére áll rendelkezésre. Czomba szerint 2009-ben az összes magyar munkavállaló 23 százaléka dolgozott a nem hagyományos foglalkoztatási formák valamelyikében, miközben az európai uniós arány 39 százalék.

Gyes helyett bölcsiutalvány

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szintén ma bemutatott,  szegénységet, mélyszegénységet vizsgáló kutatása is arra a következtetésre jutott, hogy növelni kellene a bölcsődék, családi napközik számát, hogy többen és korábban térhessenek vissza gyermekszülés után a munkaerőpiacra, mivel a szegénységben élőkön a nagyobb bevételt jelentő munka, a szegények gyerekein pedig a korai intézményi fejlesztés és gondozás segíthetne. Scharle Ágota, a Budapest Intézet ügyvezetője már egy korábbi tanulmányban kollégáival együtt javasolta, a gyes összegét (főleg kétéves kor után) inkább az intézményes ellátás költségeinek hozzájárulásaként, afféle bölcsőde-utalványként kellene az érintetteknek adni, amely jobban segítené a foglalkoztatáspolitikai célokat.

Cafeteria-elem is lehetne

Trubjanszky Csilla, a családi napközi-tanfolyamokat is kínáló Csodacsalád Egyesület részéről évek óta ostromolja a hivatalos szerveket, hogy a családi napközik kínálata szélesebb, szolgáltatásaik megfizethetőbbek legyenek. A munkáltatók egy része a költségvonzat miatt elutasító a vállalati családi napközik ötletével szemben, mások szívesen belevágnának, ám tájékozatlanok, a külföldi cégek pedig saját bonyolult döntéshozatali folyamataik miatt zárkóznak el a saját családi napközi létrehozásától (még ha költségeik meg is térülnének egy TÁMOP pályázaton). Ugyanakkor szinte mindegyik munkáltató megfontolná, ha adó- vagy járulékkedvezménnyel megtámogatott cafateria-elemként lehetne hozzájárulni a családi napközi költségeihet.

Czomba Sándor a sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, a kormány "nem zárkózik el" annak megfontolásától, hogy a későbbiekben cafateria-juttatásként járulhasson hozzá a munkáltató a családi napközi költségeihez.

A havi 20-30 ezres díj nem elég

A Csodacsalád Egyesület tapasztalatai szerint sok helyen még normatívával együtt is kigazdálkodhatatlanok a költségek (főleg a bérköltség és járulékai), ha a szülők többsége maximum havi 20-30 ezret lenne képes fizetni a szolgáltatásért. A legtöbb családi napközi tehát Budapesten van, ahol többen képesek 60-80 ezret fizetni havonta, vagy az önkormányzat is hozzájárul kerületben lakó gyerekek esetében a költséghez.

A családi napköziket létesítők az engedélyezési eljárások kiszámíthatatlanságára is panaszkodnak: városonként eltérnek az elvárások, például a tűzoltóság követelményei. Czomba Sándor ezt firtató kérdésünkre azzal válaszolt, hogy a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése általános cél, amibe az ilyen intézmények létesítési feltételeinek egységesítése is beletartozhat.

Érdekes helyzetet teremthet a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése is. Ez 2014-től indul és bár felmenthető lesz a gyermek a kötelező óvoda alól, erre alapos indok kell majd. Kérdés, hogy a férőhelyek hiánya annak számít-e. Óvodai férőhelyek tekintetében elvileg jobban áll Magyarország, mint bölcsőde-fronton,  de az óvodák sem mindig ott vannak, ahol a férőhelyekre szükség lenne. A családi napközi (csana) nem óvoda, nem is számít annak. A családi napközit a gyermekvédelmi törvény szabályozza, az óvodát a közoktatási törvény. A csanák "piacát" erősen leszűkítené, ha 3 éven felülieket egyáltalán nem fogadhatnának (ma csak az óvoda utolsó éve kötelező), hiszen egy-másfél év alatt kevesen adják egész napos felügyeletet adó intézménybe a gyermeküket a hét minden napján, az viszont kínos lenne, ha az uniós pénzből létesített új intézmények üresen maradnának.