Folyó áras forintadatokból számítva az export 12, az import 9 százalékkal bővült. Euróban mérve a növekedés üteme 18, illetve 14 százalékot tett ki. A mérleghiány 155 milliárd forint (620 millió euró) volt, 261 milliárd forinttal (977 millió euróval) kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év első hét hónapjában a kivitel értéke 9610 milliárd forintot (38 470 millió eurót), a behozatalé 9765 milliárd forintot (39 090 millió eurót) tett ki. A január-júliusi időszakban a külkereskedelem forintárszintje a forgalom mindkét irányában azonos mértékben, több mint 4 százalékkal mérséklődött, s így a cserearány nem változott. Az árufőcsoportok közül a forgalom több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök, valamint az energiahordozók forintárszintje mind az export, mind az import esetében az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent. Számottevő forintárszint-emelkedés az élelmiszerek, italok, dohány, valamint a nyersanyagok kivitelében volt 5, illetve közel 9 százalékos mértékben. A forint 6 százalékkal erősödött, amelyen belül az euróhoz képest 5, a dollárhoz viszonyítva pedig 12 százalékos felértékelődés volt tapasztalható. A teljes külkereskedelmi forgalomban meghatározó szerepet játszó gépek és szállítóeszközök kereskedelmének volumene mind az export-, mind az importforgalomban az átlagot meghaladó mértékben 21, illetve 18 százalékkal bővült. Folyó áras forintadatokat tekintve az árufőcsoporton belül a legnagyobb jelentőségű értéknövekedés a közúti járművek kivitelében volt, 42 százalékos mértékben. Ezen belül a Németországba kivitt személygépkocsik forgalma közel háromszorosára emelkedett. Az árufőcsoport exportforgalmában legnagyobb szerepet játszó híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek behozatala 23, kivitele 12 százalékkal növekedett. A közel egynegyednyi importforgalom-bővülés elsősorban a távol-keleti országokból érkező termékek forgalmának jelentős, 43 százalékos emelkedéséből fakad. Az árucsoport kivitelét illetően kiemelhető, hogy az exportforgalom több mint 15 százalékát adó Németországba irányuló forgalom 10 százalékkal emelkedett. A feldolgozott termékek körében a kivitel volumennövekedése 9, a behozatalé 13 százalékvolt. Az árufőcsoport kiviteléből 10 százalékkal részesedő szakmai, tudományos és ellenőrző műszerek folyó áras forintértéke 32 százalékkal nőtt, míg a hasonló részarányt képviselő gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek kivitele 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az utóbbi termékcsoporton belül a Franciaországba irányuló kivitel értéknövekedése közel 80 százalékos volt. Az árufőcsoport importadatait tekintve legnagyobb értéknövekedés (33 százalék) a színesfémek esetében volt tapasztalható. Az energiahordozók behozatalának volumene közel 2 százalékkal csökkent, míg a csekélyebb jelentőségű exporté 18 százalékkal lett több mint egy évvel korábban. A természetes és mesterséges gázok importértéke 15, a kőolaj és kőolajtermékeké 10 százalékkal esett vissza, ami elsősorban a forintárszint 7, illetve a 12 százalékos csökkenésének köszönhető. Az árucsoportok természetes mértékegységeit tekintve a csökkenés 10, illetve 1 százalékvolt. Az energiajellegű export növekedésében legnagyobb szerepet az értékét tekintve több mint kétszeresére növekvő villamos energia játszotta, amelynek legfontosabb felvevőpiaca Horvátország volt. Az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékű exportnövekedés továbbra is az élelmiszerek, italok, dohánytermékek esetében következett be: a kivitel volumene közel 30, míg az importé 9 százalékkal emelkedett. A jelentős exportbővülés húzótényezőjét továbbra is a gabona és gabonakészítmények kivitelének több mint 2,5 szeresére történő értéknövekedése jelentette 21 százalékos exportárszint-emelkedés mellett. A termékforgalom relációs szerkezetét tekintve az exportforgalom 80 százalékát adó Európai Unióba irányuló kivitel volumene 17, az onnan érkező behozatalé közel 13 százalékkal nőtt 2006 azonos időszakához képest. Az új tagállamokkal (EU-12) lebonyolított kereskedelem volumene az átlagnál dinamikusabban nőtt: importban 22, exportban 28 százalékkal. A teljes uniós forgalomhoz viszonyítva részarányuk az import esetében 20, az export esetében 24 százalék. A forgalom egyenlege mind a régi, mind az új tagországok esetében javult és aktívumot mutat; a teljes uniós exporttöbblet (692 milliárd forint) több mint hattizede az új tagállamokkal folytatott árucserében keletkezett. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben mind az export-, mind az importadatokat tekintve az átlagnál nagyobb 19, illetve 16 százalékos volumennövekedés volt. Az országcsoporttal folytatott kereskedelem passzívuma 61 milliárd forinttal 847 milliárd forintra csökkent. A csoporton belül az Európai Unión kívüli európai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege 239 milliárd forinttal javult. Az ázsiai országok esetében 150 milliárd forintos egyenlegromlás volt tapasztalható, melynek eredmé-nyeképpen a passzívum kismértékben meghaladta az 1000 milliárd forintot. Az EU-n kívüli európai országok közül az Oroszországba irányuló export értéke kiugró mértékben, 49 százalékkal növekedett, míg az onnan érkező import 10 százalékkal esett vissza. Az ázsiai országokkal folytatott kereskedelem 30 százalékát adó Kína esetében a kivitel értéke 14, a behozatalé 8 százalékkal nőtt.