A 2014-es magyar GDP-prognózison javított Brüsszel, a jövő évihez nem nyúlt a téli előrejelzésben. A deficitprognózisoknál épp fordított a helyzet: az idei előrejelzés 3 százalékon maradt, a jövő évi emelkedett, vagyis a bizottság sem számol azzal, hogy visszakerülnénk a túlzottdeficit-eljárás (edp) alá.

Magyarország esetében 2014-re és 2015-re egyaránt 2,1 százalékos reál GDP-növekedéssel számolnak, a GDP-arányos bruttó államadósság az idén 79,1 százalékra nőhet, majd 78,9 százalékra mérséklődhet, az államháztartási hiány idén pont a maastrichti küszöbön, 3 százalékon, jövőre 2,9 százalékon állhat - derül ki az Európai Bizottság friss, téli előrejelzéséből.

A bizottság a strukturális hiánnyra vonatkozóan megjegyzi: 2014-ben több mint 1 százalékos romlás következhet be, azaz idén a 2013-as 1,1 százalékos hiány idén 2,4-re hízhat, ami 2015-ben 2,3 százalékra mérséklődhet. (A konvergencia programban az egyensúlyi pályát felvázoló középtávú céllal (angol rövidítése MTO) összhangban Magyarország strukturális hiányának a GDP 1,75 százalékán kellene lennie - mutatott rá a Bruxinfo a jelentés megjelenése előtt megjelent cikkében. Euróövezeten kívüli tagállamként Magyarországot emiatt ugyan nem fenyegetik közvetlen szankciók, de a 2011 végén hatályba lépett hatos csomag szabályai alapján már ezt is figyeli a bizottság.)

Magyarország esetében az őszi előrejelzés 2014-re még 1,8, 2015-re 2,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, míg a költségvetési deficit tekintetében 2014-re 3,0 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt, 2015-re pedig 2,7 százalékos GDP-arányos deficitet jelzett előre, de hozzátették, hogy ezt nagy kockázatok övezik.

Az államadósság-prognózist a tavalyi adat lefelé korrigálásával párhuzamosan mérsékelte az EB.

Forrás: Napi.hu-gyűjtés, EB

Ősszel még azt jelezték, hogy óvatosságra intő körülmény lehet a rendkívül alacsony, nulla százalék körüli infláció, aminek nyomán csökkenhetnek a költségvetési bevételek, miközben a büdzsében előirányzott kiadások szintje nem változik. Hasonló kockázat lehet továbbá, hogy egyelőre nem látszanak a lakossági fogyasztás élénkülésének jelei.

Kockázatos forintgyengülés

A bizottsági jelentés összességében lefelé mutató kockázatokat lát. A jelentés szerint a szigorodó nemzetközi monetáris környezet jelentős negatív hatást gyakorolhat a magyar gazdaságira, főleg a devizában denominált adósságon keresztül.

A fő belső piaci kockázatot az esetleges újabb devizahiteles-mentés intézkedéseiben látja, amelynek a bankszektorra és a befektetői bizalomra is negatív hatása lehet.

Ezzel szemben felfelé mutató kockázat között említi a jelentés, hogy a gazdaságösztönző intézkedéseknek a vártnál nagyobb hatása lehet a befektetésekre.

A belső kereslet fog "húzni"

A magyar gazdaság növekedése a belső kereslet élénkülésének lesz köszönhető. A háztartások éves fogyasztása idén visszatérhet a pozitív zónába - idén 1,5, jövőre 1,6 százalékkal nő - részben az elkölthető reáljövedelmek növekedésének közönhetően, részben pedig az állami árcsökkentéseknek, valamint a közszférában bekövetkező béremelések eredményeképpen. Ezze még hozzájárulhatnak a lazuló hitelezési kondícióknak az új, támogatott lakáshitelekre vonatkozó intézkedések következtében. Ezzel szemben a túlkínálat következtében az építőipari beruházásokban csak nagyon visszafogott javulás következhet be.

A vállalati hitelkínálati feltételekben az MNB hitelezési programja csak átmeneti javulást okozhat, az EU-források magas abszobciójával a befektetési aktivitás élénküléséhez vezethet, továbbá hozzájárulhat a vállalati hitelfelvételben bekövetkező enyhe növekedéshez.

Javuló munkaerő-piaci helyzet

A munkaerő-piaci helyzetet tekintve a bizottság megjegyzi: a közmunkaprogramok folyamatos bővítése és az ingázók egyre bővülő köre, valamint a gazdaság kifehérítésére irányuló intézkedések mind javulást hoztak. A munkanélküliségi ráta a bizottság előrejelzése szerint az előrejelzési horizonton 10 százalék alatt alakul. Idén 9,6, jövőre 9,3 százalékos munkanélküliségi rátát vár.

Az inflációt illetően a jelentés megjegyzi, hogy történelmi mélységbe esett a magyar pénzromlás üteme 2013 utolsó negyedévében, főleg az energiaszolgáltatói- és közműdíjak állami csökkentése következtében. A rezsicsökkentés hatásának kifutásával azonban az infláció újra élénkülni fog és a jegybanki 3 százalékos cél közelébe fog emelkedni 2015-ben. A közelmúltban bekövetkezet forintleértékelődés némi felfelé mutató kockázatot jelent az inflációs előrejelzésre - teszi hozzá a bizottság. A télli előrejelzés a fentieknek megfelelően idén 1,2, jövőre 2,8 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizál.

 

Az uniós statisztikai szabályokban változások állnak be 2014-ben:

  • az EU 2014 őszétől az ESA95 elszámolásról átáll az ESA2010-es hiányelszámolásra, ami hátrányos következményekkel járhat Magyarország számára. Az Eurostat az államháztartási deficit kiszámolásakor a jövőben már nem veszi figyelembe a kamatkiadások csökkentést célzó euró "swap" ügyleteket. E technikai módosítás miatt egyes becslések szerint a hazai GDP 0,2 százalékával is romolhat a költségvetési egyenleg.
  • az új statisztikai szabályok miatt nem lehetne egyszeri bevételként elszámolni a távközlési frekvencia eladásából a költségvetésbe várhatóan befolyó 120-130 milliárd forintot, hanem azt 10 évre kellene széthúzni. Ez újabb 0,3-0,4 százalékos lyukat üthet a költségvetésen.
  • mószertani változások miatt ugyanakkor a 2014-es költségvetési bevételi oldala is nőhet: az EU a kormány kérésére ugyanis elfogadta, hogy a strukturális és kohéziós alapból támogatott projektek esetében a teljes költségvetési elszámolásra álljon át Magyarország, vagyis olyan projekteknél, amelynek magántulajdonú cégek vagy magánszemélyek a kedvezményezettjei, az állam EU-s pénzzel pótolja az eddigi állami társfinanszírozást., így kevesebb projektre koncentrálva a forrásokat, fel lehet gyorsítani a pénzek felhasználását. A változtatást a teljes programidőszakra érvényesíteni kell, ezért a magyar költségvetésnek az EU visszamenőlegesen 2007-ig visszafizeti az ilyen projektekre fordított önrészt (vagyis EU-s pénzzel helyettesíti). Ez a tranzakció becslések szerint a GDP 0,5 százalékát is elérheti. Ez a költségvetési egyenlegen csak 2014-ben érezteti majd a hatását, 2015-ben viszont már saját zsebből kell majd a büdzsének megfinanszíroznia számos projektet, amihez eredetileg uniós önrész is társult volna - írta a Bruxinfo.

Ez várhat az EU-ra

Az Európai Bizottság téli előrejelzése szerint a legtöbb tagállamban és az EU egészében további gazdasági fellendülés várható - derül ki az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséből. Olli Rehn pénzügyi biztos szerint továbbra is lasú fellendülés várható. Jó hír azonban, hogy a tagállamok között a gazdasági növekededés szempontjából a különbség 2014-ben és 2015-ben, ám a munkanélküliség tekintetében a megosztottság megmarad és a munkanélküliségi ráta is összeségében magas marad.

A bizottság szerint idén az EU 1,5 százalékos és az euróövezet 1,2 százalékos reál-GDP növekedését követően 2015-ben az EU-ban 2,0 százalékra, az euróövezetben pedig 1,8 százalékra gyorsul a tempó. Ezzel a bizottság 0,1 százalékponttal felfelé módosította az adatokat a 2013. őszi előrejelzéshez képest. Az előrejelzés továbbra is azon a feltételezésen alapul, hogy az uniós és tagállami szinten elfogadott politikai intézkedések végrehajtása segít megőrizni a bizalmat csakúgy, mint a kedvezőbb pénzügyi körülményeket, valamint a tagállamokon belül elősegíti a szükséges gazdasági kiigazítást a tagállamok növekedési potenciálja növekedése révén.

Olli Rehn szerint kedvezőbbé váltak a finanszírozási feltételek, ám a tagállamok között, valamint a különböző méretű vállalkozások között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak. Ugyanakkor a több negyedéven át tartó erős visszaesést követően a beruházások ismét megerősödtek és az előrejelzés időszakában várhatóan lendületet kapnak, bizonyos mértékig az építőiparban is - tette hozzá a biztos.

Javulhat a foglalkoztatás helyzete

A munkaerőpiacot a lassan stabilizálódó foglalkoztatottság jellemzi: a munkanélküliség rendkívül magas. Az előrejelzés szerint ettől az évtől kezdődően a foglalkoztatás terén szerény növekedésre van kilátás, a munkanélküliség az EU-ban 10,4, az euróövezetben pedig 11,7 százalékra csökken, az országok közötti eltérések azonban jelentősek maradnak.

A bizottság szerint idén csekély infláció várható: az EU-ban 1,2 százalék, az euróövezetben 1,0 százalék. Jövőre a gazdasági növekedés lendületével 0,25 százalékponttal enyhén emelkedik az ütem.

A kiszolgáltatott helyzetben lévő tagállamokban a folyó fizetési mérleg egyenlegei az elmúlt években javultak, versenyképességük valamint exportágazataik megszilárdításának köszönhetően. E gazdaságok közül várhatóan több is folyófizetésimérleg-többlettel fogja zárni a 2014-es és 2015-ös évet.

Eredményes költségvetési konszolidáció

Az államháztartási hiány csökkenése is folytatódik: 2014-ben az általános költségvetési hiány az EU-ban előreláthatóan a GDP 2,7 százalékára, az euróövezeten belül pedig a 2,6 százalékára csökken, miközben a GDP-arányos államadósság eléri a 90 százalékot az EU-ban, és 96 százalékot az euróövezetben. A konszolidáció üteme a strukturális költségvetési egyenlegek tekintetében nagyjából semleges költségvetési irányvonalat jelez a bizottság jelentése szerint.

Deflációtól nem kell tartani

Az őszhöz képest a kockázatok kiegyensúlyozottabbak. A növekedési előrejelzés szempontjából a legnagyobb lefelé mutató kockázat az, hogy a nemzeti vagy európai szinten stagnáló reformok ismét bizalomvesztéshez vezetnek - emelte ki Rehn. A bizottság szerint mindez növelné a gyenge európai növekedési időszak elhúzódásának valószínűségét, ami negatív hatást gyakorolna az előrejelzés időszakában zajló gazdasági tevékenységre.

Míg az árak jelenlegi alakulása a külső tényezőket és a kiigazítási folyamatot is tükrözi, az euróövezetben fenntartott nagyon alacsony infláció a gazdasági egyensúly helyreállítása tekintetében kockázattal járna - hívja fel a figyelmet a bizottság jelentése. A fokozatosan erősödő fellendülés és a növekvő bizalom miatt azonban kicsi a valószínűsége az olyan sokkhatásoknak, amelyek kellően nagyok ahhoz, hogy az inflációs várakozásokat megváltoztassa és Unió-szerte deflációhoz vezessenek

A bizottság a felfelé irányuló kockázatok között említi, hogy a fellendülés a becsültnél erősebb is lehet, ha további határozott strukturális reformokat hajtanak végre. Mindez alátámaszthatja a bizalom, a gazdasági növekedés - különösen a beruházások - és a bankszektor hitelhosszabbítási képessége közötti pozitív visszacsatolásokat.

Németországban az Európai Bizottság szeirnt az idén 1,8 százalékos, jövőre 2,0 százalékos növekedés várható, a költségvetés mérlege kiegyensúlyozott, és folyamatosan csökken az államadósság: a 2013-as 79,6 százalékról idén 77,3, jövőre pedig 74,5 százalékra esik. A német növekedést a belső kereslet erősödése táplálja, így a német import gyorsabban bővül majd az exportnál, míg a korábban a bizottság által kifogásolt 7 százalékso folyó fizetési mérleg többlet szintén mérséklődik valamelyest. Emellett a jelentás szerint a kedvező finanszírozási feltételek és az erősödő bizalom miatt a beruházások üteme is növekedésnek indul.

Franciaország Brüsszel szerint idén és a jövő évre vonatkozóan sem a növekedési és stabilitási paktumban meghatározott, a GDP maximum 60 százalékában megszabott államadósság-plafont, sem a 3  százalékos deficitre vonatkozó küszöböt nem tudja majd betartani. Az államadósság folyamatosan nő: a vizsgált időszakban 96,1-97,3 százalékos lesz, a deficit pedig a tavalyi 4,2 százalékról idén 4, jövőre pedig 3,9 százalékra csökken, a strukturális egyenleg javulása pedig mindkét évben elmarad a pénzügyminiszterek tanácsa által kitűzött céltól. Franciaország GDP-je a tavalyi 0,3 százalék után idén 1, jövőre pedig 1,7 százalékkal bővül majd.

Görögországban a brüsszeli testület szerint idén beindul a növekedés, a tavalyi 3,7 százalékos zsugorodást követően idén 0,6 százalékkal javul majd a gazdaság teljesítménye, míg 2015-re a növekedés 2,9 százalékra gyorsul. A legjelentősebb javulást a deficitben következhet be, miután a tavalyi több mint 13 százalékos hiány után, idén 2,2, jövőre 1 százalékra lehet a deficit. Ez főleg annak tudható be, hogy Görögország tavaly - egyszeri kiadásként - a bankok feltőkésítésére a GDP mintegy 11 százalékát költötte. A görög államadósság továbbra is tetemes marad, de a tavalyi 177,3 százalékos GDP-arányos szintről idén 177, jövőre pedig 171,9 százalékra csökkenhet.

A visegrádi országok közül Lengyelország gazdasága idén 2,9, jövőre 3,1 százalékkal bővül, Szlovákia 2014-ben 2,3, jövőre pedig 3,2 százalékos növekedésre számíthat, Csehország pedig 1,8-2,2 százalékkal nőhet a tavalyi 1,2 százalékos visszaesést követően.