Gyorsabban nőhet a magyar GDP

A korábbi 3 százalékról 3,5 százalékra emelte az idei gazdasági növekedési előrejelzését a Kopint-Tárki Zrt., a kutatócég 2015-re pedig a korábbi 2,5 százalék helyett 2,7 százalékos GDP-bővüléssel számol. A hiánycélok teljesülnek, ám az államadósságot nem lehet csökkenteni.
Papp Zsolt, 2014. szeptember 23. kedd, 11:50

Miközben egy fejlett ország esetében a négy százalékot megközelítő gazdasági növekedés már a túlfűtöttség jele lenne, addig egy felzárkózó - vagy az utóbbi években inkább leszakadó - ország esetében kívánatos lenne a dinamizmus fokozódása.

A kutatók szerint a mostani az elmúlt évekhez mérten kiugró növekedés egyfajta helyreállítási periódusnak tekinthető.

Mivel több magyar gazdasági mutató még nem éri el a 2010-es szintet, vagy akár a csúcsévnek számító 2005-ös mértékét - még bőven van helye a elmaradás behozatalának. A idei második negyedéves 3.9 százalékos növekedéssel a magyar gazdaság nem csak az EU-28-ak élvonalába került, de lekörözi valamennyi kelet-európai új tagállamot. A 3,5 százalékos növekedés nem túl optimista, hisz a második negyedéves 3,9 százalék után a második félévben már némi lassulás jön. (A napokban a Takarékbank is javított növekedési prognózisán, a GKI pedig ezeknél kevésbé optimista előrejelzést közölt.)

A magyar növekedés széles bázisú, minden fontosabb ágazat növekedést produkál - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt vezéigazgatója a konjunktúrajelentést bemutató sajtótájékoztatón. A nettó export által vezérelt időszakának vége van, ma már érdemi GDP-növelő hatással bírnak a beruházások és a lakossági fogyasztás is. Az export az idei 10 százalék után már csak hat százalékkal nőhet, miközben az import az idei 7,3 százalékról 6,9 százalékra mérséklődik. Hasonló a kép a termelési oldalon - a növekedés szétterül az iparra, építőiparra, szolgáltatásokra egyaránt - ez utóbbiból kilóg a bankrendszer. A beruházások idén tíz, jövőre hat százalékkal emelkedhetnek - ez akár magasabb is lehet. A magánfogyasztás az idei 2,2 százalék után 2015-ben további két százalékkal nőhet.

Idén a globális növekedés megtorpan, talán 2015-ben várható némi élénkülés, a fejlett gazdaságok kereslete húzza a feltörekvő országok exportját. A nemzetközi gazdaság gyengélkedését jól jelzi a nyersanyagárak csökkenése, az olajár erőteljesebb növekedése a következő hónapokban sem látható, miután nincs érdemi keresleti nyomás. A geopolitikai konfliktusok befolyásolhatják az olajárakat - természetesen felfele. Az idei 106 dolláros Brent-olajár után, 2015-re 102 dolláros átlagárat várnak a Kopint-Tárki elemzői.

A következő hónapokban folytatódik a dollár esősödése az euróval szemben az év végére 1,34 2015-re pedig 1,3 USD/EUR árfolyamot jósol a Kopint-Tárki az eurózóna alacsony inflációja és gyenge gazdasági növekedése miatt. Az eurózóna inflációja már mélyen és tartósan az ECB 2 százalékos célja alatt van.

Az ipari termelés az idei 9,5 százalék után 2015-ben 5,5 százalékkal emelkedhet. Az ipar belföldi értékesítései növekednek - ez főleg a hazai kkv-nak jó hír, hisz ők elsősorban hazai piacra termelnek. Az építóipar az idén 20 százalékkal, jövőre 14-15 százalékkal emelkedhet.

A lakosság még továbbra is a kényszermegtakarításait növeli - vagyis a devizahiteleit fizeti vissza, ezért a fogyasztás bővülése még elmarad a jövedelmek növekedésétől. A nettó keresetek az idén 3,4 százalékkal jövőre 2,5 százalékkal emelkedhetnek. A foglalkoztatásban látszólag minden rendben, mert a foglalkoztatottak száma nő és a munkanélküliség csökken - de ez csak a közfoglalkoztatottak száma ideiglenes növekedéséből származik. A versenyszektorban idén 50 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma - ami szintén nem lebecsülendő - tette hozzá Palócz Éva.

Az idei költségvetési adatok ismeretében a Kopint-Tárki szerint elmondható, hogy javult a tervezés pontossága, ennek megfelelően tartható mind idénre. Mind 2015-re a 2,9 százalékos államháztartási hiánycél. Ugyanakkor az államháztartási hiány érdemben nem csökken, az GDP 8 százalékán marad, bár év végére a finanszírozási trükkök következtében - az elmúlt évhez hasonlóan - vélhetően mérséklik a kimutatott államadósságot. Így a Kopint-Tárki megítélése szerint biztosított, hogy a magyar kormány nem kerüljön újra az uniós túlzottdeficit-eljárás alá.

A nemzetközi dezinflációs környezetben a magyar infláció történelmi mélypontra süllyedt a rezsicsökkentésnek köszönhetően; az első nyolc hónapban a fogyasztói árak változása zérus volt, ami elsősorban a szabályozott árak eredménye. Jövőre már 2,2 százalékos infláció várható a magyar gazdaságban.

HOZZÁSZÓLÁSOK