Magyarországon a nemzetközi migrációs folyamatokat tekintve az utóbbi években két fontosabb változás figyelhető meg. Egyrészt változás látszik a bevándorlók összetételében, másrészt nő az elvándorlás. Magyarországon a kivándorlásban jelentős változást a 2000-es évek vége hozott, amikor a gazdasági válság következtében növekedni kezdett az országot elhagyók száma, majd az EU-s munkaerőpiacok teljes körű megnyitásával az elmúlt években a folyamat felgyorsult - olvasható a KSH által most kiadott tanulmányban. A hivatalos hazai statisztikában megjelenő kivándorló magyarok száma azonban a statisztikai hivatal szerint továbbra is messze elmarad a tükörstatisztikák adataitól, bár a növekvő trendet ez is jelzi.

Az európai tükörstatisztikákban 147 327 magyar állampolgár szerepel bevándorlóként - olvasható a KSH közleményében, amelyben arra is rámutat, hogy ez az Eurostat adatbázis nem tartalmaz adatokat néhány olyan Magyarország számára kiemelten fontos célországról, mint Németország, Ausztria vagy az Egyesül Királyság. Amennyiben ezt az adatbázist az előbb említett célországok saját adataival összesítjük, akkor a KSH becslése szerint tavaly mintegy 230 ezer - hivatalosan bejelentett - magyar állampolgár élt ezekben az európai országokban: egyharmaduk Németországban, egyötödük az Egyesült Királyságban, 13 százalékuk Ausztriában. Ez két és félszerese a 2001. évi létszámuknak.

Nincs pontos adat

A KSH megjegyzi, hogy nincs pontos adat az elvándoroltak nemére, életkor szerinti összetételére, iskolai végzettségére, elvándorlási motivációjára, külföldön szerzett tapasztalataira és hazaköltözési szándékaira vonatkozóan. Ezeket a hiányosságokat igyekszik pótolni a nyolc délkelet-európai ország összefogásával megvalósuló SEEMIG-projekt kísérleti jellegű elvándorlókutatása, amely statisztikai hivatalok, kutatóintézetek, önkormányzatok részvételével kísérli meg feltárni a térség migrációs trendjeit. Az első körben a KSH csaknem 50 ezer 15-74 éves ember országosan reprezentatív munkaerő-felvételi mintáját felhasználva mérték fel az elvándoroltak számát. A második adatfelvételnél közvetlenül a külföldön élőktől gyűjtenek majd adatot e-mailes és telefonos kérdőív segítségével külföldre költözésük okáról, a külföldön szerzett tapasztalataikról és hazatérési szándékukról.

A KSH ugyanakkor kiemeli, hogy ezek az adatok nem tartalmazzák a hivatalosan nem bejelentett kint tartózkodókat, valamint azokat a kivándorlókat sem, akik már megszerezték az adott ország állampolgárságát. Továbbá az összesítés csak az európai, egészen pontosan az Európai Gazdasági Térség országaira korlátozódik, és nincsenek benne az Európán kívüli országokban (USA, Kanada, Oroszország), vagy az Izraelben élők.

A hagyományos célországok mellett azonban számos új célországban is (Spanyolország, Olaszország, Hollandia) jelentős volt a növekedés - teszi hozzá a kutatás.

Kép: A nagyobb képért kattintson!

A 2011. évi népszámlálás szerint 143 ezer magyar állampolgár élt egy évnél hosszabb ideig külföldön 2011. október 1-jén (további 70 059 fő pedig egy évnél rövidebb ideig). Ez a szám azonban csak a külföldön élők minimum létszámának tekinthető - jegyzi meg a KSH.

A növekvő kivándorlás mellett visszavándorlás is van, melynek pontos nagysága szintén nem ismert, még ha vannak is olyan vélemények, hogy a távozók jelentős része hazatér - jegyzi meg a statisztikai hivatal. A legfőbb célország, Németország esetében például látható, hogy a visszatérők aránya (az adott évben kivándorlókhoz képest) 2009 után jelentősen csökkent.

Forrás: KSH
Kép: (A nagyobb képért kattintson!)

Egyre kevesebben jönnek a szomszédos országokból

A bevándorlók száma Magyarországon az EU-s csatlakozást követő enyhe emelkedés óta évi 22-25 ezer fő körül mozog (eltekintve a 2008. évi kiugróan magas, több mint 35 ezer fős számtól). Az állampolgárság szerinti összetételük azonban 2005-től változóban van: a szomszédos országokból érkező - és zömében magyar nemzetiségű - bevándorlók aránya az utóbbi években egyre inkább mérséklődik. Az ezredfordulót követően a döntően Romániából, Ukrajnából, Szerbiából, és kis mértékben Szlovákiából érkező bevándorlók együttes aránya a 70 százalékot is meghaladta, a legfőbb kibocsátó ország, Románia, a bevándorlók 50-57 százalékát adta. Ezzel szemben 2011-ben már a bevándorlóknak már csak a 40 százaléka érkezett a négy szomszédos országból, és mindössze 26 százalékuk Romániából.

A KSH szerint ez az arány a jövőben feltehetően tovább csökken, mivel a 2011-től életbe lépett állampolgársági törvény következtében már számos új magyar állampolgár él a szomszédos országokban, akik Magyarországra költözésük esetén sem számítanának bevándorlónak.

(A nagyobb képért kattintson!)
Kép: Forrás: KSH

Bár összességében a világ minden részéről és több mint száz országból érkeznek bevándorlók Magyarországra, jelentős részük néhány fő kibocsátó országból származik. Míg 2001 és 2007 között a 10 legfőbb kibocsátó országból érkezett az összes bevándorló 80-90 százaléka, majd 2008-tól arányuk folyamatosan csökkent, és 2011-ben már csak 66 százalkékot tett ki. Mindez a bevándorlók származási ország szerinti diverzifikálódását jelzi a KSH szerint. A magyarországi bevándorlás mindezzel együtt viszont európai összehasonlításban összességében továbbra is szerénynek mondható, mind a bevándorlók számát (2011-ben 22 514 fő), mind az ezer lakosra számított arányát (2,2) tekintve.