BUX
35564

"Halálpénzt" fizet a magyar állam - mutatjuk, kik az érintettek

A hazai uránbányászat valójában soha sem volt gazdaságos, a rendszerváltás előtt mégis megérte fenntartani. Az állam a mai napig százmilliókat fizet az egykori bányászoknak az egészségkárosodásuk miatt, de a környezeti károk is adóforintokba fájnak. A mecseki uránbányák újranyitása viszont messzire került.

Szabó Dániel, 2017. július 16. vasárnap, 14:12

Aki valaha járt már Kővágószőlősön, a hazai uránbányászat egykori központjában, megtapasztalhatta azt a nosztalgiát, amely a mai napig körbelengi a gyilkos bányászatot. A kommunizmus alatt tisztes megélhetést jelentett a környék embereinek a vájárság, a mecseki szénbányászatnál pedig a sugárzóanyag kitermelése még inkább jövedelmező volt. A helyi uránbányákat 1996 és 1997-ben zárták be, mivel már veszteséges volt a munka. A mecseki urán nem igazán jó minőségű, a világpiacon pedig esett a felvásárlási ár.

A dolgozók nagy része csak utólag lett tisztában azzal, hogy az uránbányászat ártalmas az emberek egészségére, a szocialista államhatalom ezt amennyire lehetett titkolta. Szinte nincs is olyan egykori vájár, aki maga vagy közeli barátja ne szenvedett volna valamilyen daganatos megbetegedéstől, a legtöbben bele is haltak az egykori robot után jelentkező rákos szövődményekbe.

Azóta, hogy közismert lett a sugárveszély, a legtöbben még így is fittyet hánynának a veszélyekre: erről árulkodnak az olyan, urániumra utaló utólag adott becenevek a pécsi vagy kővágószőlősi kocsmákban, mint a "Fűtőelem", vagy a "Sugárka". Valamint az olyan történetek, mint amikor a járatokból felérve az egészségügyi vizsgálatokon kiakadt a sugárzásmérő. (Utóbbi anekdota a hvg.hu egy korábbi riportjában is előkerült.) A helyiek most is arról beszélnek, hogy még a dombok és a fák is radioaktívak.

Ma is jelentkeznek új betegek

A hazai uránbányászat keserű, velünk élő emléke, hogy a magyar állam a mai napig fizeti a mecseki uránbányászok baleseti járadékait és egyéb kártérítéseit. A térítésekért 2014 óta a Bányavagyon-hasznosítási Nonprofit Közhasznú Kft.(BVH) felel, amely tavaly összesen 199,05 millió forintot utalt el az érintetteknek a cégbeszámoló kiegészítő melléklete szerint. Egy évvel korábban ez az összeg mintegy 189 millió forint volt. A támogatások finanszírozása utólagosan történik: a havonta kifizetésre került összegeket igénylik meg a központi költségvetés elkülönített keretéből.

Folyamatosan változik azoknak a száma, akik jogosultak baleseti járadékra, kártérítésre vagy keresetkiegészítésre a foglalkozás körében elszenvedett egészségkárosodásuk miatt. Évente ill. havonta mintegy 200-250 emberről van szó - mondta el Czémán Miklós, a BVH ügyvezetője a Napi.hu megkeresésére.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő alá tartozó cég vezetője azt is ismertette, hogy a jogosultak között nemcsak daganatos megbetegedéstől szenvedők vannak, szerteágazó, hogy kiknek és miért ítélnek meg támogatást. A rendszerbe folyamatosan újabb egykori bányászok is bekerülnek, akiknél az uránbányászattal kapcsolatos betegségeket diagnosztizálnak.

A bányászok kártérítései mellett az uránérc kitermelés hosszútávú környezeti kárelhárítását is a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Kft. végzi. A tavalyi költségvetésből erre 313,3 millió forintot fordítottak.

Időről-időre felmerül, el kéne engedni

A jóleső visszaemlékezések mögött egy komolyabb szociális probléma húzódik meg: 1998-ra 8,6 százalékos munkanélküli ráta volt Baranya megyében, míg két évvel korábban csak 4,6 százalék volt. Az azóta kiesett munkahelyeket a rendszernek azóta sem sikerült pótolnia, a 15-16 éves korosztályban még mindig 7,7 százalék azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek munkával.

Nem véletlen, hogy eddig valahányszor felmerült, hogy újranyitnák a mecseki szén és uránbányákat, sokan lelkesedtek fel. Azonban az ausztrál hátterű Wildhorse Energy Kft. bár többször végzett próbafúrásokat, nem kezdett bele a kitermelésbe. Még 2014-ben a vállalat több magyarországi projektjét is leállította, majd az ausztrál tulajdonos a vállalkozást is maga mögött hagyta, így magyarok vették át.

Tavaly ugyan a Világgazdaság még beszámolt arról, hogy a cég Magyar Urán Resources Kft. névre váltott, egyedüli tulajdonosa lett a Magyar Urán Zrt.-nek, amely három fúrást is végzett. Eredmény nélkül. Pedig 2014-ben maga Orbán Viktor is a magyar bányák újranyitásáról beszélt, az uránkereső vállalat kiemelt stratégiai címet kapott, de több uránt nem teremtek a mecseki hegyek.

A címlapképen a korábbi kővágószőlősi uránbánya épületei láthatók. (Forrás: MTI Fotó/Kálmándy Ferenc)