Hány kamatvágás jöhet még Magyarországon?

Inflációs oldalról van tér a további MNB-kamatcsökkentésre, de a vágásoknak határt szabhat, ha romlik, illetve nem javul a globális kockázatvállalási hajlandóság.
NAPI, 2013. június 11. kedd, 10:56

Az infláció az üzemanyagáraknál jelentkező bázishatások miatt kissé, 2 százalékig emelkedhet a következő hónapokban, azonban augusztustól újra mérséklődhet a palackos gáz, a víz-, csatorna és szemétszállítási díjak csökkentése miatt - kommentálta a vártnál alacsonyabb inflációs adatot Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte az infláció szeptemberig akár 1,5 százalékig eshet, nagyrészt az üzemanyagárak tavaly őszi meredek emelkedése miatt. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat, amit a tavalyinál jóval kedvezőbb terméseredmények is támogathatnak.

Az inflációra nézve nagyfokú bizonytalanságot jelent a dohánytermékek árrésének 10 százalékra tervezett emelése, mivel nem lehet tudni, hogy ebből a termelőknek mekkora részt kell elfogadniuk. Az elektronikus útdíj bevezetése szintén valamelyest emelheti az inflációt, azonban ennek hatása inkább a termelői árindexben lesz érezhető, így jórészt közvetett, és jelentősen tompított hatásai lehetnek. Ugyanakkor a háztartási energiaárak további esetleges csökkentése jelentősen mérsékelheti az inflációt.

Az idén 2, jövőre 2,9 százalék lehet az átlagos infláció Suppan szerint. Mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat. A második negyedévtől ugyan a belső kereslet enyhe élénkülésére számítanak, ez azonban nem lesz elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen. A legutóbbi piaci folyamatok azonban megakadályozhatják a kamatok jelentős csökkentését. Az elmúlt időszakban ugyanis a Fed több döntéshozója a mennyiségi lazítás ütemének csökkentése mellett foglalt állást, ami a nemzetközi kötvénypiacokon meredek hozamemelkedéshez vezetett, elsősorban a hosszú oldalon. A hazai piacon pedig a hosszú hozamok meredek emelkedése mellett kiárazódtak a korábbi kamatcsökkentési várakozások, így jelenleg csupán egy további 25 bázispontos kamatcsökkentés van beárazva. Ezért a Takarékbanknál arra számítanak, hogy a következő monetáris tanácsi ülésen 4 százalékra csökkenhet az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a nemzetközi hozamkörnyezet jelentős javulása szükséges.

A benzinárak 3,5 százalékos csökkenése volt a legnagyobb hatással az inflációra, ez 0,3 százalékpontos mínuszt magyaráz - derül ki Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzőjének kommentárjából. Hozzáteszi: a friss adat nyomán nem változnak a monetáris politikai kilátások, pláne, ha további rezsicsökkentések jönnek. Ha ezekre még ősszel sor kerül, az év végi infláció 1 százalék alá süllyedhet Kondrát szerint.

A szakember továbbra is arra számít, hogy 25 bázispontos lépésekkel 4 százalékig vágja az MNB az alapkamatot, de egyre nagyobb a kockázata a tempósabb lazításnak. Amennyiben a globális kockázati környezet kedvező marad, az alapráta akár a 3,00-3,50 százalékos sávba is süllyedhet. Úgy látja, hogy a magyar kockázati felár bármiféle csökkenését a további kamatvágásra használhatja fel a jegybank, így a forint csak átmenetileg erősödhet. Amennyiben viszont egy tőkekivonási hullám szükségessé teszi, beavatkozhat a jegybank, akár állampapír-piaci, akár devizapiaci intervencióval, de ilyen körülmények között kamatemelésre is szükség lehet.

HOZZÁSZÓLÁSOK