Nemzetközi adatokra, magyarországi felmérésekre és becslésekre hivatkozva állítják azt a szakemberek, hogy Magyarországon 30-50 ezer éhező gyermek él. Ezek a gyerekek minden nap éhesen mennek iskolába, vagy fekszenek le aludni. Kétszázezerre becsülik azon kiskorúak számát, akik időszakosan nem juthat elegendő élelemhez, azaz kríziséhezők - mondta Marozsán Csilla, a tanulmány egyik készítője."A kríziséhezés azt jelenti, hogy nem folyamatos az éhségállapot, hanem vannak bizonyos időszakok, amikor ez inkább megjelenhet - akár nyáron, amikor nem érik el az intézményi ellátásokat, vagy a hónap végén" - fejtette ki a szakember.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gyerekesély programjának szakmai vezetője hozzátette: főként a nyári szünet jelent nehézséget, mert ilyenkor nincs közétkeztetés. Az önkormányzatok 2002 óta pályázhatnak szociális nyári gyermekétkeztetésre, de a legszegényebb régiókban sokszor még ezt sem tudják vállalni. "Nincs meg az az önerejük, ami kell ahhoz, hogy mégis belevágjanak. Lehet, hogy nincs meg a megfelelő infrastruktúrája ahhoz, hogy étkeztessen nyáron, vagy humán kapacitása, mert nyáron szabadságra kell engedni a konyhásokat, ha egyáltalán van a településen még iskola" - fogalmazott Marozsán Csilla.

A Magyar Tudományos Akadémia gyűjtést szervez tagjai körében a gyermekéhezés enyhítésére. A kezdeményezés Falus András immunológustól indult, a köztestület döntő többsége támogatta az elképzelést. "Minden évben az akadémia egy éven át valamilyen karitatív célra gyűjtést rendez. Most egy évig a gyerekéhezés ellen küzd" - mondta Falus András.

Emellett a Magyar Tudományos Akadémia is csatlakozott a Nemzeti MinimuM-program a gyermekéhez elleni civil kezdeményezéséhez, melynek keretében szeptember 26-án jótékonysági koncertet tartanak, és arra kérik az országgyűlési képviselőket, hogy döntsenek a költségvetésben egy állandó, a gyermekéhez leküzdését szolgáló plusz forrás elkülönítéséről.