BUX

Harmincmilliárd eltűnt a költségvetésből

A kormány január óta már 29 milliárd forintot költött előre nem látható kiadásokra. Eközben a parlament jegeli az államháztartási törvény módosítását, amely lehetővé tenné a gyorsabb költekezést - ebben szerepet játszhat a törvényt beterjesztő Lázár János érvelése is.

Papp Zsolt, 2016. március 10. csütörtök, 11:57

Az utóbbi napokban a kormány visszafogta a a költségvetési tartalék osztogatását, hiszen a korábbi milliárdos tételekkel szemben csak 10-100 millió forintokat csippent le a tartalékból. Az óvatosság érthető, hisz március közepére elfogyott 29 milliárd forint, ez a 100 milliárdos tartalék 29 százaléka.

Ugyanis a hatályos államháztartási törvény szerint a tartalék 40 százalékát lehet az első félévben felhasználni, magyarán az eddig elköltött 29 milliárd után júliusig elsejéig csupán 11 milliárd marad az előre nem látható kiadásokra.

A kormány legutóbbi határozatában a tartalékból 57,2 millió forintot vett ki a március 15-i Széchenyi- és Kossuth-díjak fedezetére. Ezek összege az éves nettó átlagkereset hatszorosa, vagyis 11,7 millió forintot kapnak a díjazottak. Az utóbbi pár napban az agrártárca nemzeti parki beruházásokra kapott 165 millió forintot, míg a Miniszterelnökség 150 milliót határon túli "nemzetpolitikai tevékenység támogatásra".

Korábban milliárdokkal dobálóztak

Ezek az összegek köszönő viszonyban sincsenek a korábbi milliárdos kivétekkel: még januárban 2,4 milliárd forint ment el a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának, 5,3 milliárdot vitt el a nemzeti kéményseprés támogatása - vagyis az ingyenessé tett lakossági kéményseprés költségének kifizetése -, de jutott 3,3 milliárd az olimpia pályázatra és 4,88 milliárd forint a külügynek az új washingtoni nagykövetségi épület megvásárlására is. E tételekből könnyen összejött a 29 milliárdos számla.

Költések a költségvetési tartalékból 2016-banDátumMegnevezésMilliárd FtFebruár 8.Rogán-tárca kiadásai2,4Február 9.Nemzeti kéményseprés támogatása5,3Február 9.Olimpiai rendezés támogatása3,3Február 15.XV. kerületi Neptun utcai iskola felújítása0,7BM Közigazgatási és Elektronikus Szolgáltatások Hivatala2,5NGM turisztikai célélőrirányzat0,2NFM közútfejlesztés3,5NFM sportlétesítmények fejlesztése0,2EMMI, Szociális Hivatal működésre0,5EMMI Erzsébet-program0,3Miniszterelnökség kulturális célokra0,4Február 25Miniszterelnökség műkincsvásárlásokra1,11956-os forradalom ünnepség3,0Bethlen Gábor Alap kárpátaljai programjai0,1Február 29Külügyminisztérium beruházás4,9Március 1.Külügyi programok0,2Március 3.Nemzetpolitikai tevékenység támogatása0,2Március 3.FM Nemzeti parkok, beruházás0,2Március 8.Kossuth- és Széchenyi-díjak0,1Összes költés28,9Maradvány az év további részére71,1
Forrás: Magyar Közlönyök, kormányhatározatok

A tartalékot kezelő NGM-nek és a kormánynak most lassítani kell pénzszórásban, hisz elvileg 11 milliárd forint marad az előttünk álló 3,5 hónapra. Igaz, a parlament előtt fekszik az államháztartási törvény azon módosítása, amely a tartalékból való kivételt is megkönnyítené; föllazítva a 40 százalékos szabályt.

A hatályos szabályozás szerint az kormány az első félévben a tartalék 40 százalékára vállalhatott kötelezettséget. Lázár János-jegyezte új javaslat szerint az elfogadás után 40 százalék költhető el, de korlátlan kötelezettség vállalható a második féléves keretre. Vagyis a javaslat elfogadása esetén akár az egész éves tartalékot is elígérheti a kormány, ám a pénzeket csak július elsején utalhatja át a kincstár az érintetteknek.

Miről beszélt Lázár?

A államháztartási törvény Lázár János jegyezte módosításának ez csak egy kisebb szelete. Ahogy azt korábban megírtuk, a javaslat az egész kötelezettségvállalási szabályt föllazítaná. Az elképzelés szerint a kormány úgy vállalhat kötelezettséget kiadások teljesítésére, hogy annak nincs meg a költségvetési fedezete.

A jelenlegi gyakorlat szerint előbb kell a költségvetésben fedezetet teremteni - azaz "összeszedni" a pénzt - és csak ezt követően lehet a kiadásra tényleges kötelezettséget vállalni. Az ominózus javaslat gyakorlatilag a rendeleti kormányzásnak nyit utat, elfogadása nyomán ugyanis már a Fidesz-frakció parlamenti rábólintása sem kell a költségvetés módosításához. Így egy kormányhatározattal felül lehet majd írni a költségvetési törvényt - ez a megoldás viszont nehezen tűnik összeegyeztethetőnek a jogállamisággal. A javaslat a két héttel ezelőtti beterjesztés óta "pihen", arra vár, hogy a költségvetési bizottságot összehívják, ott tárgyalhatnak először róla.

Nem pontos Lázár magyarázata

A módosítót előreterjesztő Lázár János a múlt heti Kormányinfón azzal magyarázta javaslatát, hogy az nem a korlátlan költségvetési költekezésről szól, hanem arról, hogy a havonta és negyedévente felhalmozódott költségvetési maradványokat hogyan használja fel a kormány, hova csoportosítsa át a fejlesztések érdekében.

Megfigyelők szerint azonban e magyarázat nem lehet pontos, ugyanis a magyar költségvetés nem havi vagy negyedéves tervekre épül, hanem egységes éves büdzsé. Így nem értelmezhető az, hogy maradványok keletkeznek hó vagy a negyedév végén, ugyanis csakis éves maradványok vannak. Ezek kezeléséről viszont világos szabályok léteznek, amelyeket a kormány alkalmaz is, amikor az el nem költött pénzeket zárolja vagy ugyanazon célra továbbra is biztosítja az adott minisztériumnak, esetleg teljes más célra átcsoportosítja a következő évi költségvetésben. Ráadásul a beadott új törvényjavaslat nem is tartalmazza a maradványt, így arról nem is rendelkezik.